Faggyas SándorA biztos pont

Álláspont. „Tusványos – A biztos pont” – ezt a jelmondatot kapta az idei, huszonnyolcadik alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

Faggyas Sándor – 2017.07.22. 01:05 –

Nem véletlenül. „Adjatok a Földön kívül egy biztos pontot, és kifordítom sarkaiból a világot!” – mondta az emelőkkel kapcsolatban a nagy ógörög matematikus, Arkhimédész több mint kétezerkétszáz évvel ezelőtt, s azóta is keresik ezt a pontot a világot sarkaiból kifordítani akarók. A bálványosi folyamat elindítói föltették maguknak a kérdést: mi van akkor, ha az a bizonyos biztos pont nem a Földön kívül, hanem belül található? De hol? Sok keresés után megtalálták: „Mi vagyunk a biztos pont. Mi, akik évről évre a józan ész emelőjét használva forgatjuk ki a világot a sarkaiból, hogy a szűk egyheti közös gondolkodás végére újra összerakjuk.”

Nem kevés önbizalomra utal ez az állítás, hiszen sokan úgy látják, bizonytalan világunkban nincs már biztos pont, ahogy Ady írta 1909-ben azon a szomorú éjszakai kocsiúton: „Minden Egész eltörött.” Orbán Viktor három évvel ezelőtt azzal a jóslattal fejezte be tusványosi beszédét, hogy a bármi megtörténhet korszaka áll előttünk, ami sok bizonytalanságot hordoz, de legalább ennyi lehetőséget és esélyt is tartogat a magyar nemzet számára. Két évvel ezelőtt ugyanott az újkori népvándorlásról és a nemzeti konzultációról beszélve azt mondta, mi biztos és stabil ország, egységes és kiegyensúlyozott nemzet akarunk maradni abban a bizonytalan világban, amely körülvesz bennünket; mindannyian azt akarjuk, hogy „Magyarország olyan ország legyen, ahol nem történhet meg bármi”. Egy évvel ezelőtti előadását pedig azzal a gondolattal zárta, hogy mindaz, amit kormánya 2010-ben elkezdett – ideértve a keresztény alapra helyezett új alkotmányt, a nemzetegyesítés politikáját, a családpolitikát –, egyetlen célt szolgált: azt, hogy „Magyarország egy biztos pont maradjon egy bizonytalan világban”.

Hogy a magyar kormányfő szavai nem szálltak el a szélben, azt az utóbbi két év külpolitikai, nemzetbiztonsági, hon-, illetve határvédelmi tettei éppúgy igazolják, mint hét éve folytatott gazdaság- és családpolitikája. Egy ideig gyakorlatilag egyedül állt Európában a józan magyar reálpolitika, de a négy visegrádi ország ma már egyre szorosabban együttműködve, következetesen ezen az úton halad. Ezért joggal mondhatta Orbán Viktor a szerdai magyar–izraeli üzleti fórumon, hogy a négy közép-európai ország jelenleg Európa legbiztonságosabb és legdinamikusabban fejlődő régiója, s a biztonság a jövőben az egyik legfontosabb gazdasági tényező lesz.

Az ausztrál székhelyű Insitute for Economics and Peace gazdaság- és békekutató intézet idén is elkészítette globális békeindexét az országok társadalmi és közbiztonságának mértéke, a bel- és külföldi konfliktusok jellege és katonai felkészültsége alapján. Eszerint Magyarország öt helyet javítva a tizenötödik helyre került a százhatvanhárom országot tartalmazó rangsorban, Európában pedig a tizedik legbékésebb/legbiztonságosabb ország. Megelőzzük Németországot, Finnországot és Svédországot, Belgiumot, Hollandiát is, Olaszország a 38., Franciaország csak az 51. legbékésebb ország. Két hete a Kormányinfón Lázár János is idézte a felmérést, és közölte, Orbán Viktor azt a célt tűzte ki, hogy hazánk kerüljön a világ tíz legbiztonságosabb országa közé.

Hogy Tusványos és Magyarország biztos pont legyen és maradjon, az minden magyar ember, közép-európai régiónk, sőt egész Európa elemi érdeke. Ezért érdemes odafigyelni, mit üzen ma a magyar miniszterelnök a gyönyörű székelyföldi kisvárosból.