Örökké játékban

Kiállítás nyílt Szabó Magda teátrumi munkáiról az Országos Színháztörténeti Múzeumban – Fotók, jelmezek és relikviák idézik meg az előadásokat

Forgách Kinga – 2017.07.14. 00:26 –

Izgalmas kiállítás nyílt az írónő színházi tevékenységéről az Országos Színháztörténeti Múzeumban Szabó Magda születésének századik évfordulója alkalmából. Az október 31-ig látható tárlaton fotók, jelmezek és bábok segítségével elevenednek meg legfontosabb színpadi művei.

Szabó Magda kiállítás 20170714 A Tündér Lala szereplőinek bábfigurái is láthatók a tárlaton (Fotó: Ficsor Márton)

Leginkább Szabó Magda prózáját szokták emlegetni, bár a szakirodalom olykor-olykor megemlékezik a verseiről is, az írónő drámai munkái különlegesen gazdag és izgalmas lírája mellett ritkábban kerülnek szóba. Pedig a száz éve született Szabó Magda tizenkét színdarabot írt, és kilenc prózai művéből készült drámai változat. Ezekből az alkotásokból eddig hetvenhárom bemutatót rendeztek Magyarországon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a legtöbb magyar színház már dolgozott fel Szabó-darabot, s többek között olyan rendezők vitték színpadra a műveit, mint Árkosi Árpád, Kerényi Imre, Őze Áron vagy Marton Endre.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet éppen ezért az író színházi tevékenységét állította középpontba legújabb kiállításán, amely kedd este nyílt meg a Krisztina körúti épületben. A Szorítom élő neszeit a világnak című tárlaton portrék, színházi fotók, jelmezek és bábok segítségével ismerhetjük meg az életmű e részét. A Petőfi Irodalmi Múzeum Szabó Magda-kiállításához illeszkedő, azt kiegészítő tárlat október 31-ig látogatható. Akik még ismerhették az írónőt, sokszor mesélnek arról, hogy mindig szcenírozta magát, mindig játszott, s emögött állítólag nem is volt könnyű meglátni, megismerni az igazi Szabó Magdát. Volt a lényében valami titokzatos és rejtélyes, és ezt a kiismerhetetlenséget ő maga tartotta fenn, szándékosan. Valószínűleg ez az egyéniségéből fakadó örökös játék volt az, ami miatt közel érezte magát a színházhoz. Saját bevallása szerint – és ez a kiállításból is kiderül – nem kis hatással voltak rá a szülei: édesanyja zongoraművész, édesapja pedig színész szeretett volna lenni. A Film, Színház, Muzsikának egyszer azt nyilatkozta, színműírói pályája dédapja, Várady-Szabó Lajos vászonkereskedéséből indult. A bolt bezárása és a napi házi istentisztelet után „mindenkinek át kellett öltöznie a korai vacsorához, mert kezdődött vagy egy felolvasóeste, vagy valami amatőr színházi produkció, vagy házi koncert”.

Prózai sikerei után első színdarabját a Disznótor című regényéből írta, s a Kígyómarást 1960-ban mutatta be a Jókai Színház. A kritikák nem fogadták túl jól, a közönség azonban szerette. Következő színjátékát, a Leleplezést két évvel később vitte színre a Nemzeti Színház társulata a Vasas Művelődési Házban. Ezután beindult színházi karrierje, 1965-ben a Fanni hagyományait rendezték meg a Katona József Színházban. A hetvenes-nyolcvanas években történelmi drámáival – például a Kiálts, város! cíművel és a Béla királlyal – aratott sikereket. A Madách Színházban 1977-től éveken át játszották a Régimódi történet című családregényéből készített adaptációt. Eredeti művei mellett gyerekkönyvéből bábdarab – a Tündér Lala 1969-ben –, regényeiből zenés és prózai színpadi művek születtek. 

A Gajdó Tamás által összeállított kamarakiállításon a rengeteg színes és fekete-fehér fotóval nemcsak Szabó, hanem a legfontosabb bemutatók nyomán színházművészetünk elmúlt hat évtizedének jellegzetes törekvései is körvonalazódnak. Míg a tárlathoz vezető lépcsőn az írónőről készült kultikus portrék láthatók, addig az első teremben színházi pillanatképek sora tekinthető meg az elmúlt évtizedek Szabó Magda-előadásaiból.

A kiállítás legizgalmasabb része a körteremben van, ott ugyanis a fotók mellett helyet kaptak a legfontosabb előadások jelmezei és jelmeztervei, illetve felvételeket, részleteket nézhetünk meg ezekből a darabokból. Külön tárlót szántak a tárgyi relikviáknak is, ide többek között szövegkönyvek, premier-ajándékok kerültek.

És a kurátorok nem feledkeztek meg a bábelőadásokról sem, a terem egyik felében ott sorakoznak a Tündér Lala szereplői is Bródy Vera kivételezésében.