Kaotikus a pedagógusok továbbképzési rendszere

Nem azon múlik majd a részvétel, hogy be tudja-e fizetni az igazgató a tantestület tagjait a képzésre

Korompay Csilla – 2017.07.11. 01:28 –

Jelenleg az Oktatási Hivatalnak is csak részleges adatai vannak a pedagógus-továbbképzésekről, ugyanis a vonatkozó kormányrendelet értelmében csupán a résztvevők tervezett létszámáról kell nyilvántartást vezetnie. Nem tudni tehát, hol, mekkora kereslet mellett folynak kurzusok és milyen metodikával.

pedagógus 20170710 A legjobb megoldás visszatérni az alma materbe  (Fotó: MH)

Amint arról már írtunk, átalakul a pedagógus-továbbképzés rendszere, a jövőben a – tervek szerint az életpályamodellhez kapcsolt – képzéseket a régiós centrumokként működő egyetemekhez rendelnék. Liptai Kálmán, az egri Eszterházy Károly Egyetem rektora korábban azt mondta lapunknak, hogy a folyamat végeredményeként megszűnnek a piaci alapon szerveződő továbbképzések, s a közoktatásban dolgozó tanárok részére ingyenes lesz a képzés, így a részvétel nem azon múlik majd, hogy az iskolaigazgató be tudja-e fizetni a tantestület tagjait egy-egy kurzusra. Az új rendszer működési elvéről a rektor úgy fogalmazott: ha egy pedagógus bármikor elveszíti a fonalat, miután kikerül az egyetemről az iskolába, az a legjobb megoldás számára, ha visszatérhet az alma materbe vagy egy hasonló intézménybe. Ott felteszi a kérdéseit, és szakmai válaszokat fog kapni. Fontos továbbá szerinte, hogy minden iskola pontosan fel tudja mérni, mely területen van a leginkább szüksége fejlődésre, lehet ez például tehetséggondozás, felzárkóztatás, digitális tudás és így tovább. A kiválasztott pedagógusok megfelelő képzésre történő beíratásával is mindenki jól jár: az állam tervezni tudja a költségeit, az egyetem könnyen megszervezi a képzéseket, azt tudja nyújtani, amit kérnek tőle, az iskola számára pedig mindez nem jelent anyagi megterhelést. Az elképzelések szerint pedagógusoknak rendszeresen évi négy-öt napot kellene valamilyen továbbképzésen tölteniük.

Ha az egyetemek kezébe kerülnek a továbbképzések, attól nemcsak jobban tervezhető és hatékonyabb, de valószínűleg áttekinthetőbb is lesz a rendszer. Most ugyanis még az Oktatási Hivatal (OH) sem rendelkezik a kurzusokra vonatkozó információk egy jelentős részével. Kérdésünkre ugyanis – milyen továbbképzések folytak az I. félévben, hány naposak voltak ezek, mennyi résztvevővel, hány iskolából érkeztek – a hivatal közölte, a vonatkozó kormányrendelet értelmében csak a képzések tervezett létszámáról kell nyilvántartást vezetnie, így sem a résztvevőkkel, sem a képzések hosszával kapcsolatban nincsenek adatai. Nem tudott felvilágosítást adni az OH a második félévben induló képzésekről sem, mivel a szervezők csak huszonegy nappal az indítás előtt kötelesek bejelenteni a továbbképzéseket. A válaszból kiderült továbbá, a hivatalnak arról sincsenek információi, hogyan változott az évek során a képzések témája, módszertana, mert a képzések szervezőinek nem jogszabályi kötelezettségük, hogy ilyen adatokat szolgáltassanak.

A kurzusok típusára vonatkozó kérdésre az OH arra hívta fel a figyelmet, hogy a távoktatásos formában megszervezett továbbképzések száma évről évre nő: míg 2012-ben a távoktatásos formában megtartott kurzusok az összes továbbképzés 0,96 százalékát tették ki, 2017-ben már 6,52 százalékra emelkedett az arányuk.

A válaszhoz csatolt – az első félévben meghirdetett továbbképzéseket összesítő – táblázat 1121 képzési helyszínt, programot tartalmaz országosan. Az egyes képzések szervezői között szerepel az Oktatási Hivatal és a regionális szakképzési centrumok, de igen sok a kft., a bt., az egyesület és alapítvány is. Az OH által szervezett kurzusok köre nagyon széles, ezek témái között van a számítógép-alkalmazás a tanításban, digitális írástudás-fejlesztés, drámajáték-vezetés, interaktív módszerek, gazdasági-pénzügyi ismeretek tanítása, tehetségek felismerése és fejlesztése, konfliktuskezelés, mediáció, a tanulás tanítása, tudnivalók a kompetenciamérésről, a gyermeki agresszió erőszakmentes kezelése, erkölcstan tanítása, SNI-s és BTMN-es gyerekek integrált nevelése az óvodában, a játék és a mozgás kiemelt szerepe az óvodai hátránycsökkentésben stb. A sport tematikájú képzéseket elsősorban a Magyar Diáksport Szövetség szervezi. Számos informatikai kurzust hirdetett meg a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége.

A listát végignézve – anélkül, hogy megkérdőjeleznénk a különböző bt.-k és kft.-k szakmaiságát –, arra a következtetésre juthatunk, valóban észszerű a továbbképzéseket a tanárképző intézményekhez kötni. Ugyanis míg az egyetemeken nyilvánvalóan rendelkezésre áll minden szükséges pedagógiai ismeret, jelenleg gazdasági társaságok tartanak tanfolyamokat a következő címeken: „tanulási és magatartási problémák felismerése és kezelése a pedagógiában”, „viselkedésrendezés az óvodában”, „alkotó tanulási módszerek alkalmazásának lehetőségei”, „önállóan használom az informatikai eszközömet”, „informatikai alapismeretek”, „konfliktuskezelés”, de a kínálatban agykontrolltanfolyam is szerepel.


Hiányzó szakértők

Nemrég zárult le a jelentkezés az Oktatási Hivatal szakértői továbbképzéseire. Július 22-én indul a tanfelügyeleti szakértők képzése, augusztus 5-én pedig a majdan pedagógusminősítésben dolgozó szakértőké. A keretszám kétszázötven fő – tudatta lapunkkal a hivatal. Jelenleg ötezer aktív tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértőt tartanak számon, de bizonyos területeken hiány van. A hivatal tájékoztatása szerint több szakértőre lenne szükség a nemzetiségi óvodai és iskolai nevelés-oktatás, a szakképzés, a művészeti oktatás, az egyházi iskolák és a gyermekvédelmi intézmények területén.