Évezredes múlt a templom alatt: középkori sírokat és római kerámiatöredékeket találtak

Osztie Zoltán plébános szerint karácsonyig befejeződhet a teljes feltárás

Kacsoh Dániel – 2014.07.14. 05:43 –

A főváros is támogatja a tervek szerint karácsonyig tartó feltárásokat a belvárosi plébániatemplom alatt.
A munkálatok során római kori kerámiatöredékekre és középkori sírmaradványokra bukkantak, de az igazi szenzáció az lenne, ha megtalálnák annak a tizenegyedik századi templomnak a nyomait, amelyben annak idején állítólag Szent Gellért püspököt eltemették.

asatasIde temethették Szent Gellért püspököt is. Hogy így van-e, az ásatások erre is választ adnak (Fotó: Kövesdi Andrea)
Megkezdődtek az ásatások a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia temploma alatt, a munkálatok már annyira előrehaladott szakaszban vannak, hogy a liturgikus életet a közeli Szent Mihály-templomba kellett „költöztetni” – tájékoztatta lapunkat Osztie Zoltán plébános. A kutatások anyagi forrása a külső rekonstrukcióból fennmaradt pénzösszeg, amelyhez a főváros is hozzátett még. „Már előtűntek a római helyőrségi tábor padlózatának egyes részletei, továbbá a román kori templom falrészei. A legnagyobb felfedezés azonban annak az eredeti templomnak a nyomai lennének, amelybe állítólag Szent Gellért püspököt temették a tizenegyedik században” – mondta a plébános.

A feltárások egyik célja, hogy a barokk kripta szintjén, annak kvázi folytatásaként, mintegy kétszáz négyzetméteren egyfajta közösségi teret hozzanak létre, amelyben misézni is lehet majd. Itt kapnának helyett az előkerült tárgyi emlékek is. „Több mint három métert kell leásni, a minap megkezdődött a hátsó, gótikus rész feltárása is. A szentélytér most érintetlenül marad, ott már évekkel ezelőtt lezajlott ez a tevékenység” – magyarázta Osztie Zoltán, aki szerint karácsonyig mindenképp szeretnék, ha befejeződne a feltárás.

A munkálatokat vezető Kovács Eszter régész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa lapunknak elmondta, viszonylag kevés tárgyi emlék került elő, ami érthető, hiszen a terület az elmúlt mintegy ezer évben is templom volt. Korábbi belső temetkezéseket mindenesetre felfedeztek, voltak érintetlen sírok is, az egyikben középkori rózsafüzér-maradványokat találtak. Emellett római kori kerámiatöredékekre is bukkantak a felszedett padlózat alatti ásatás során. Kiderült továbbá, hogy bronzkori maradványokat is rejt a föld – említette a szakember.

Hogy a tervezett kiállítótérbe mi kerüljön, arról nem született végleges döntés. Osztie Zoltán szerint helyet kaphat a teremben a múlt század harmincas éveiben végzett, valamint a mostani feltárások nyomán előkerült emlékek egy része, ezeket előtte még restaurálják. Gyűjteményi támogatásból teszik rendbe a miseruhák egy részét, amelyek az 1700-as évekből való, gyönyörű textíliák, továbbá faszobrokat, monstanciakelyheket és kerámiákat is kiállítanának – tudatta plébános. A látogató a közösségi térben a román kori templom falai, illetve maradványai között sétálhat majd, az új altemplomrész kontúrjait ugyanis annak az épületnek az alapjai adják – fűzte hozzá Kovács Eszter.