Egy klasszikus bohózat leporolva

Karinthy Márton rendezésében precízen adagolt humorral tért vissza a színpadra a Nyitott ablak című legendás előadás

Hrecska Renáta – 2014.11.06. 15:23 –

Szellemes, fordulatokban gazdag vígjáték a Nóti Károly–Fényes Szabolcs–Szenes Iván írta Nyitott ablak című zenés darab, amelyet Karinthy Márton találó rendezésében láthat a budapesti Karinthy Színház közönsége.

színház 20141106Frappáns díszlet jellemzi a produkciót (Fotó: MH)

Precízen adagolt humor, frappáns díszlet jellemzi a Dányi Krisztián és Szegezdi Róbert főszereplésével készült, régi korok kabaréit idéző előadást, amelynek középpontjában a boldog békeidők, a szerdahelyi cselédlányok és a bevonuló bakák helytelenített romantikus kalandozásai állnak. Balázs Andrea nagyon kedves, szeretetre méltó módon formázza meg Mariskát, a polgármesterék szakácsnőjét, aki bajba került az egyik katona miatt, mert a nyári hőségben éjszakára nyitva felejtette az ablakot. Erzsi barátnőjét alakító Sári Évával megelevenítik a klasszikus cselédhangulatot, anélkül, hogy locsogás, közönségesség vagy túlkapás jellemezné játékukat.

Balázs Andrea partnereként, a Novotny közlegényt alakító Dányi Krisztián kiválóan hozza az esetlen figurát, aki úgy keveredik a kényes ügybe, akár Svejk, a derék katona az első világháborúba. Miután viszont belecsöppen az események középpontjába, a nézőt nem ereszti. Belépője önmagában vizuális poén, és jelenlétének első tíz percében gyors egymásutánban következnek a vígjátéki fordulatok. A csetlés-botlás ártatlannak induló szerelmi félreértésben teljesedik ki, s ez a darab első igazi csúcspontja.

És ha már fordulatok és csúcspontok kerülnek szóba, nem mehetünk el amellett, hogy a Nyitott ablak figyelemre méltón ügyesen találja meg azokat a pontokat, amikor a nézőt kicsit ki kell engedni, hogy azután az események ismét megfeszíthessék a tempót. A dinamikus váltakozás jó rendezői megoldás, egyrészt hagy időt megérteni és élvezni a látottakat, másrészt garantálja az egyenletesen jó teljesítményt.

Nóti Károly zenés bohózatát régóta nem játszották Budapesten, s most kétségtelenül érdemes volt leporolni. Fényes Szabolcs és Szenes Iván zenéje-szövege – elvárhatóan – hozzásimul a történethez, Vislóczky Szabolcs visszafogott koreográfiája pedig fűszerét adja a látványnak. Tordai Hajnal jelmezei dicséretre méltók, hiszen jól bánt a kor „divatjával”, de ezzel egy időben képes egyéni színt vinni az öltözékek világába. Hasonlót valósít meg Juhász Kata díszlete, amikor egyszerűségre törekedve, kevés elemből, de jól elkülöníthetően oldja meg a Kovács-féle fogadó, a polgármester lakása és a bakák főhadiszállása közötti átmeneteket.


Nóti Károly sikerei a színház- és filmművészetben

„Politikai és társadalmi fórumokká válva szinte az újságírás gyorsaságával reagált a pesti kabaré a napi eseményekre, az eredeti francia cabaret műfaja itthon átalakult, így lett például a konferanszié sajátos figura” – olvasható a Magyar Színháztörténet 1920–1949 című kötetben. Legendás helyszín volt az Apolló Kabaré, amely 1912-től üzemelt központi fekvésű helyén, ahol ma a Corvin Áruház áll. Innen indult útjára a rendező Kertész Mihály (Michael Curtiz), Harsányi Zsolt író és Vincze Zsigmond zeneszerző. Itt játszották nagy sikerrel Karinthy Frigyes Fixírozzák a feleségem, valamint Molnár Ferenc A gazdag ember kabátja című „budapesti bohóságát”, és szép számmal írt kisparaszti életképeket az Apollónak Móricz Zsigmond is. Ezen a helyen lépett fel Kabos Gyula, Gózon Gyula, Mály Gerő, Peti Sándor is.

Nóti Károly kabarészerzőként szintén az Apollóban mutatkozott be, rövid időn belül a legnépszerűbb kabarészerzők – Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Heltai Jenő, Emőd Tamás, Zilahy Lajos, Szép Ernő – közé emelkedett. Írásai a magyar nyelv adta lehetőségeket kiaknázó bravúros szójátékok, fordulatok, a magyar mentalitás komikus karikatúrái. Jó példa erre a Hacsek és Sajó-jelenetek sora, amelyek szereplői eredetileg Vadnay László fejéből pattantak ki. A Lepsénynél még megvolt című bohózat Salamon Béla felejthetetlen alakításával aratott hatalmas sikert. Főbb munkái között tarthatjuk számon az 1931-es Hyppolit a lakájt, Kabos Gyula első hangosfilmjét, amelyet Zágon István hasonló színdarabjából Nóti vitt át filmre. Forgatókönyveit Berlinben, Párizsban, Prágában és Hollywoodban is szívesen látták, társszerzője volt az 1935-ben forgatott Top Hat című komédiának (Frakkban és klakkban), amelyben Fred Astaire és Ginger Rogers remekelt. Hazai sikerei között ismerjük a Dunaparti randevú, a Maga lesz a férjem és a Fizessen, nagysád! című filmeket, 1948-ban pedig nagy sikerrel mutatták be a Fővárosi Operettszínházban Latabár Kálmán, Somogyi Nusi és Gózon Gyula főszereplésével a Nyitott ablak című operettjét.