Élő népszokások, molnárkalács és krumplis derelye

Putnokon rendezték meg hétvégén Borsod-Abaúj-Zemplén Megye napját

Kégl Ildikó – 2017.06.19. 15:01 –

Gömöri kézművesekkel, élő népszokásokkal és tájjellegű ételekkel - mint a borsodnádasdi molnárkalács, a csernelyi krumplis derelye- ismerkedhettünk meg hétvégén Putnokon, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye napján. A III. Megyenapon a színes kulturális és gasztronómiai programok mellett stratégiai fontosságú döntések születtek a vendéglátó Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, valamint Hargita-, Kassa Megye és a Sziléziai Vajdaság együttműködéséről. 

A történelmi Gömör Kis-Hont vármegye egykori székhelyén, Putnokon rendezték meg hétvégén Borsod-Abaúj-Zemplén Megye napját. A Sajó völgyében elterülő alig több mint hétezer fős városka korábban meghatározó szerepet töltött be a térség életében, épített örökségei, - kastélya, végvára- is erről tesznek tanúbizonyságot. Miképp a régmúltban, ezúttal is történelmi jelentőségű tanácskozásnak adott helyet a putnoki Városháza épülete, ahol a III. Megyenap keretében stratégiai fontosságú, nemzetközi szintű együttműködések születtek a vendéglátó Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, valamint Hargita-, Kassa Megye és a Sziléziai Vajdaság között.

putnok Az elsődlegesen gazdasági, agráriumi és kulturális területeket érintő kooperáció nem titkolt célja, hogy a nemzeti összetartozást is erősítse, különös figyelmet fordítva a határon túli magyarlakta területekre. Török Dezső a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, hogy a gyümölcsöző partnerségi viszony érdekében már idén ősszel megszerveznek egy olyan gazdasági csúcstalálkozót, amely az együttműködő megyék üzletembereit, gazdasági szereplőit hozná helyzetbe. Riz Gábor, országgyűlési képviselő, megyei fejlesztési biztos, valamint Tamás Barna polgármester Putnok korabeli történelmi jelentőségéről szóltak, s ezzel párhuzamosan a jövőbeli lehetőségekre hívták fel a figyelmet. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt emelte ki, hogy komoly lehetőséget lát a két megye mezőgazdasági termékeinek kereskedelmében, s hozzátette, hogy ezen együttműködést az általa csak bukaresti cirkusznak nevezett román kormányválság sem befolyásolhatja.

Nemzetközi megállapodásokat követően színes gasztronómiai és kulturális programokkal folytatódott az ünnepség a putnoki Sportpályán. Itt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktárban szereplő kincsekből kaphattunk ízelítőt, mégpedig nemcsak képletesen. Olyan tradicionális, tájjellegű ételeket kóstolhattunk, mint a borsodnádasdi molnárkalács, vagy akár a csernelyi krumplis derelye. Ezek az ételek úgy alapanyagukat, mint készítési módjukat tekintve, mit sem változtak évszázadok alatt, s ilyenformán, mint Magyarország gasztronómiai tradíciói szerepelnek a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékében.

"A molnárkalács sütése máig élő népszokás nálunk, Borsodnádasdon"- mondja Zombori Katalin, miközben palacsintatészta sűrűségű masszát készít, majd egy igencsak nehéznek tűnő sütővas alsó korongjára csepegteti azt. "Régen főleg ünnepekkor sütöttek mifelénk ilyesmit, karácsonykor, böjt idején, vagy ha gyermekágyas asszonyt mentek meglátogatni.” Miközben interjúalanyaim gyakorlott mozdulatokkal keverték a lisztből, tejből, tejfölből, vízből, cukorból és sóból álló molnárkalács alapanyagát azt is elárulták, hogy sok családban bizony a férfiak is besegítettek a sütésbe, mert nem volt könnyű órákig tartani a csaknem 7 kilogrammos speciális sütővasakat. Zombori Katalin, Szécsi Péterné, Kerek Ilonka és Panyák Tamás jóvoltából néprajzi ismeretekkel is gazdagodtunk, megtudtuk, mi köze a településen 1864-ben létesült Lemezgyárnak a molnárkalácshoz. A borsodnádasdiak büszkén meséltek a Magyar Hírlapnak arról, hogy a gyárban készítettek először olyan egyedi mintázatú, családi címerekkel, népi motívimokkal ellátott sütővasat, amely segítségével sütötték a híres molnárkalácsot.

Ugyancsak szellemi örökség címet birtokol a csernelyi krumplis derelye, amiből a szorgalmas falubeli asszonyok csaknem 6000 darabot készítettek ez alkalomra, hogy minden látogató megkóstolhassa településük "védjegyét". Csernelyben a derelyekészítés évszázados hagyomány, afféle élő népszokás, aminek az egészen fiatal lányok is szívesen hódolnak. A 11 éves Bartók Bianka lapunknak azt mesélte, ő édesanyjától, édesanyja pedig nagymamájától tanulta e tradicionális csernelyi csemege receptjét.

Megbizonyosodhattunk arról is, hogy a szomolyaik sem pusztán a fekete cseresznyéjükről híresek, úgynevezett rece hímzésük is a megye regisztált értékei között szerepel. A III. Megyenap kiállítói között találkoztunk egy kazincbarcikai házaspárral, akik kézzel készített textiljátékaikkal, rongybabáikkal arattak nagy sikert, és informálódhattunk egy különös kezdeményezésről is Gáspár Attila és Szurdok Renáta jóvoltából. A fiatalok - akik a környékbeli Vadnán élnek és végzettségüket tekintve tájvédő geográfusok - pár éve elhatározták, hogy megpróbálnak visszatelepíteni néhány olyan fűszernövényt falujukba, amely nélkül egykor elképzelhetetlen volt a magyar konyha. Focipálya méretű gazdaságukban tárkonyt, lestyánt, csombort, sáfrányt termelnek, amelyekből hoztak is ízelítőt magukkal.

putnok2 A megye értékeit felvonultató eseményen a Rákóczi-kultusz ápolásának jegyében fellépett Nagy Csaba tárogató-, és Kelmen Csaba színművész, illetve megtekinthettük Zajácz Tamás bőrműves iparművész kiállítását, aki ez alkalomra egyházi és történelmi vonatkozású műveiből válogatott. A III. Megyenap az együttműködési megállapodások mellett lehetőséget adott arra is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye országosan ismert érékei mellett, a rejtett gyöngyszemeket is megmutassa az érdeklődőknek.