Fordulat a vállalati hitelezésben

A bankok fokozatosan enyhítették a kölcsönfeltételeket a közelmúltban, ennek okai a javuló gazdasági kilátások és a versenyhelyzet

Putsay Gábor – 2017.06.19. 01:20 –

Lehetnek még tartalékok a hitelezésben, vagyis az éledező aktivitás további növelése pozitívan hatna a gazdaságra – mondta lapunknak Oláh Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági elemzője. A kis- és közepes vállalkozásoknál különösen kedvező a növekedési ütem.

Oláh Zsolt 20170618 Oláh Zsolt: A kkv-szektorban kedvező, nyolc százalékot meghaladó a hitelezés bővülése, az egyéni vállalkozóknál pedig ez tizenhárom százalékos (Fotó: Varga Imre)

– Legutóbbi jelentésükben azt olvastuk, hogy 2017 elején is folytatódott a vállalati hitelezés bővülése. Milyen folyamatok vezettek ide, és mi várható?

– A válságot követően, 2013-2014-ben sikerült stabilizálni a vállalati hitelezést, míg azelőtt négy-öt százalékos leépülés volt jellemző évente. Ez a visszaesés különösen a kis- és középvállalkozói szektor (kkv) hitelezését érintette, de a fordulat is itt következett be először, 2014-ben. Tavaly eljutottunk oda, hogy átfogó fordulat következzen be a teljes vállalati hitelezésben, így 2016-ban már négyszázalékos növekedést mértünk, míg idén, év elején ennek a folytatódását láthattuk, és várjuk is a következő években. A kkv-szektorban különösen kedvező a bővülés mértéke, a szűken értelmezett kkv-k esetében ugyanis nyolc százalékot meghaladó, míg az egyéni vállalkozókkal és mezőgazdasági őstermelőkkel bővített körben csaknem tizenhárom százalékos éves növekedést mértünk.

9 20170618
– A Hitelezési folyamatok című jelentésükben azt is olvastuk, hogy a Pénzügyi Kondíciós Index alapján „közel semleges” a bankrendszer hozzájárulása a gazdasági növekedéshez. Mit jelent ez pontosan? S mit figyelhetünk meg ezzel összefüggésben a kínálati, vagyis a banki oldalon?

– Ez az index tulajdonképpen egy olyan összetett mutatószám, amely a hitelezés és a növekedés kapcsolatának állapotát segít értelmezni. Jelenleg valóban azt láthatjuk, hogy a növekedéshez való hozzájárulása közel nulla, vagyis semleges, de ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne támogatná a bankrendszer a növekedést. Egyensúlyi értelmezésben azt mondhatjuk, hogy a bankrendszer hozzájárulása a növekedéshez inkább kiegyensúlyozott. Ezen túl lehetnek azonban még tartalékok a hitelezésben, vagyis az éledező aktivitás további növelése pozitívan hatna a gazdaságra, elsősorban a vállalati beruházásokon keresztül. Az erre utaló jeleket tapasztaljuk is kínálati oldalon: az elmúlt negyedévekben a bankok fokozatosan enyhítették a hitelezési feltételeiket, és ebben elsősorban a versenyhelyzet alakulása és a gazdasági kilátások javulása vezérelte a pénzintézeteket.

– A kkv-hitelezés esetében egy fontos határidőt hagytunk magunk mögött: március 31-én lezárult a növekedési hitelprogram utolsó, kivezető szakasza. Számítanak-e arra, hogy ez a kkv-hitelezés visszaeséséhez vezet majd?

– Az első negyedévben a korábbi jelzésekkel összhangban lezárult a program szerződéskötési szakasza, de a megkötött hitelkeretekből továbbra is van lehetőség lehívásra egészen 2018 közepéig. A növekedési hitelprogram szakaszainak így összességében jelentős szerepe volt a kkv-hitelezés előbb említett stabilizálásában, később a növekedésében. A három szakaszban mintegy negyvenezer vállalkozás jutott csaknem 2800 milliárd forint összegű finanszírozáshoz kedvező és kiszámítható feltételek mellett. A program kivezetését követően úgy látjuk, hogy gördülékenyen zajlik a piaci alapú hitelezésre történő átállás, amit a jelenleg alacsony hitelkamatok, a hitelkínálati feltételek fokozatos oldódása és a jegybank piaci hitelprogramja is támogat. Előretekintve tehát nem számítunk a kkv-hitelezés visszaesésére, amit megerősít az új szerződéskötések áprilisi volumene is, a program kivezetését követő hónapban ugyanis tovább bővült a vállalati hitelezés.

– Hogyan segíti a piaci hitelprogram a kkv-k hitelezését?

– A piaci hitelprogram egy olyan hitelösztönző program, amely a banki kockázatkezelést segítő eszközökkel kívánja garantálni a kkv-hitelezés mennyiségi és minőségi kritériumait. Ezen azt értjük, hogy a programmal támogatjuk a bankokat abban, hogy a kkv-knak megfelelő mennyiségben, hosszú futamidőre és fix kamatozással tudjanak hitelt nyújtani. A piaci hitelprogram nemrég elindított második szakasza pedig azt a célt szolgálja, hogy a bankok igény esetén növelhessék is a korábban tett mennyiségi vállalásaikat, és tegyék mindezt minél nagyobb mértékben.