Szélmalomharc az ötödik tényező ellen

A Nova Rock idén is parádés fellépőgárdával várta vendégeit a végeken

MH – 2017.06.18. 17:44 –

Öt dolog van, amit az egyszeri fesztivállátogató elvár egy rendezvénytől: minőségi programokat, jó szervezettséget, jó társaságot, minőségi vendéglátást és jó közbiztonságot. Nem mindig sikerül mindent összehozni, de ha az utolsó kritérium nem teljesül, nem lehet felhőtlen az öröm – még akkor sem, ha egyébként olyan bandák adnak kiváló koncerteket, mint a Slayer vagy a System of a Down.

A Nova Rock fesztivált Miklóshalmán, az osztrák-magyar határ közvetlen közelében, hatalmas szélerőművek árnyékában szervezik – és ez az egyetlen árnyék, amiről szó lehet ebben az esetben, ugyanis a rendezvény olyannyira a pusztán van, hogy a fesztivál látogatói már egy-egy teherautó árnyékába is szívesen behúzódnak hűsölni, a zord környezetért azonban kárpótolja az embert a minőségi zenei kínálat: a tavalyi év nagy dobása a Red Hot Chili Peppers volt, idén pedig az amerikai, örmény származású rockerek, a System of a Down csapata verte fel a puszta porát.

novarock

 

Amennyire nincs árnyék az egész fesztiválon, annyi a por: a Szigeten edződött orrú embereket is próbára teszi az a napi több kiló barnásszürke por, amit a fesztiválozó kénytelen lenyelni, viszont a Szigettel ellentétben – bár valaha az is így indult – itt egy műfaj van a középpontban: a rock (eltekintve egy teljesen indokolatlan színpadtól, ahol aktuális diszkóslágereket játszanak). A Nova Rockban a fellépők mellett még egy nagyon erős húzóerő van: a közönség. Gyakorlatilag lehetetlen bárhol megállni egy kicsit tűnődni anélkül, hogy az embert ne lepjék meg egy-két barátságos szóval, egy doboz hideg sörrel vagy egy pálinkával – nációja válogatja, az is megeshet, hogy a sátortól a koncertig az ember pertut iszik egy horváttal, ami konyakot jelent, koccint egy osztrákkal, aki erősködik, hogy a barackpárlata felveszi a versenyt bármilyen pálinkával, vagy csak megoszt egy sört egy osztrákkal, aki jó házigazdaként úgy érzi, hogy kutya kötelessége a közjó érdekében kinyitni a hűtőládáját, amelyet már jó előre több tálcányi Stiegllel tankolt föl. Ez adja a Nova Rock Woodstock-jellegét: a kempingterületre bármit be lehet vinni, és bármennyit, így a rogyásig megpakolt kézikocsik és talicskák világában tényleg érvényesül az oszd meg és uralkodj elve: mindenki szívesen lát mindenkit – mindenre. A fesztiválon belül viszont már nem ilyen rózsás a helyzet: vannak étel- és italboltok, de igencsak korlátozott nyitvatartással, és az étteremben például nem lehet italt vásárolni – és viszont. Ez ahhoz a szerencsétlen helyzethez vezet, hogy a tűző napon rendezett fesztiválon már egy pohár vízhez is nehéz hozzájutni, a szabályok lazasága pedig oda vezet, hogy bár bármit be lehet hozni, de sajnálatos módon bármit ki is lehet vinni. Nem egy olyan esetről hallottam az utolsó napon, amikor mindenki tábort bontott, hogy elvitték valakinek a sátrát vagy a táskáját, két olyan esetet pedig személyesen is megismertem, amikor valakit úgy raboltak ki, hogy semmije nem maradt, és papírok, pénz és ruhák nélkül maradt a határ mellett a pusztában. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a biztonságiak java része nem beszél angolul, így a kommunikáció is nehézkes lehet – pláne egy ilyen feszült helyzetben. Szerencsére itt is érvényesül az, amit a közönség vendégszeretetéről és kedvességéről írtam: kérés nélkül tolmácsolnak a bajba jutott embernek, sőt, még pénzt is kínálnak neki, hogy hazajuthasson, így hát annyit legalábbis elmondhatunk a novarockerekről, hogy bajtársiasságból jelesre vizsgáztak.

tankianFotó: Facebook/novarockAz első nap húzónevei inkább a fiatalabbakat mozgathatták meg: a Linkin Park a meglehetősen gyengén sikerült új lemez anyagával lepte meg a látogatókat, másnap viszont már egy korábbi generáció rockerei is fellélegezhettek a Slayer, az In Flames és a Mastodon hallatán – bár a Blink 182 kamaszpunkja sem veszített semmit a lendületéből az eltelt évek alatt. Pénteken pedig megjött a fesztivál igazi húzóneve, a System of a Down: annak ellenére, hogy tíz éve nem jelentkeztek új albummal, változatlan energiával uralják a színpadot. Az utolsó nap attrakciója a Green Day némileg haknijellegű előadása volt, amelyet valójában az mentett meg, hogy utána David Hasselhoff zárta a fesztivált – az önironikus show valójában csak egy vicc volt, de egy jó vicc, ami után mindenki nyugodtan hajthatta álomra a fejét a sátrában – már ha nem lopták el időközben.