Franciaország választ

Vasárnap tartják a voksolás második fordulóját

MH/MTI – 2017.06.18. 07:46 –

Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója, amelyen a felmérések szerint Emmanuel Macron államfő pártja, az első fordulóban 32,6 százalékos támogatottsággal az élen végzett A Köztársaság lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezette Modem elsöprő többséget szerezhet a parlament alsóházában. A várhatóan rekordalacsony részvétel mellett történő voksolás a francia politikai elit teljes megújulását eredményezheti.

Délután öt óráig a választásra jogosultak 35,33 százaléka adta le voksát a francia nemzetgyűlési választás második fordulójában.
Az Elabe francia közvélemény-kutató becslése szerint a részvétel az urnák zárásáig 42 százalékos lesz, az Ipsos/Sopre Steria cég előrejelzése ennél kicsit nagyobb, 43 százalékos részvételt jósol.
Ez is elmarad azonban csaknem hat százalékponttal a két héttel ezelőtti első forduló 48,7 százalékos részvételi arányától, és több mint 10 százalékponttal a 2012-es választástól, amikor is 55,4 százalékos volt még a második fordulóban is a részvételi arány.
A Reuters brit hírügynökség megjegyzi, hogy a francia belügyminisztérium adattára alapján a most vasárnapi nemzetgyűlési választáson a lakossági "aktivitás a legpasszívabb" húsz év óta.

A mandátumbecslések azt jelzik, hogy az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője, azaz 75-80 százalékos többsége lehet az államfő mozgalmának. Az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges. Az V. köztársaság 1958-as alapítása óta az LREM-nek lehet a legjelentősebb parlamenti frakciója, ugyanakkor nem először alakul ki ilyen hatalmi helyzet: a jelenlegi politikai berendezkedést alapító Charles de Gaulle által vezetett jobboldal 1958-ban 82, majd 1993-ban Francois Mitterrand néhai szocialista köztársaság elnök alatt szintén a jobboldal 84 százalékos többséggel rendelkezett a nemzetgyűlésben.

Szakértő: nem tudni, milyen lesz az új nemzetgyűlés ideológiai profilja
Mivel Emmanuel Macron centrista politikus, az általa alapított, a vasárnapi nemzetgyűlési választáson várhatóan nagy arányú győzelmet arató Köztársaság lendületben (LREM) centrumpárt képviselőiről nem lehet tudni, hogy milyen ideológiát fognak képviselni az új nemzetgyűlésben - mondta Soós Eszter Petronella az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.
A Franciaország-szakértő azt mondta: az új nemzetgyűlésben várhatóan akár négyötödös többséget szerző, mindössze egy éve alapított centrumpárt képviselői közül sok lesz tapasztalatlan, nem professzionális politikus, ami a kormány számára előnyt és hátrányt is jelent. Előnye az üzenet, amely szerint meg lehet újítani a közéletet, a "becsontosodott elit" lecserélhető. Hátránya, hogy ha jön egy konfliktusosabb reform, amely rövid távon fájdalmas, hosszú távon viszont eredményt hozhat, akkor elképzelhető, hogy az "újoncok" megijednek a nyomástól vagy a saját döntésük súlyától.
Ugyanakkor, ha ebből az okból az 577 fős alsóházban várhatóan mintegy 400 képviselői helyet szerző párt politikusaiból akár 150 le is morzsolódik, a centrummozgalomnak még mindig megmarad az abszolút többsége - tette hozzá. Így ez a jelenség az elkövetkező években inkább szórakoztató eleme lehet a francia belpolitikának, mintsem a kormányzást bénító dolog - jegyezte meg.
Az elkövetkező néhány hét legizgalmasabb kérdésének a szakértő azt nevezte, hogy kik lesznek a nemzetgyűlés tisztviselői: ki lesz az elnöke, illetve kik lesznek a bizottsági elnökök.
Azzal kapcsolatban, hogy a nap folyamán várhatóan alacsony választói részvétel mellett kap a centrumpárt elsöprő többséget a nemzetgyűlésben, Soós Eszter Petronella azt mondta: a francia többségi választási rendszer, amely felerősíti a győztes párt eredményét. Példaként említette, hogy az első fordulóban a teljes népességnek mindössze 10-11 százaléka szavazott ugyanerre a pártra, ami 32,2 százalékos győzelmet jelentett a centrummozgalomnak.
Megjegyezte: igaz, ehhez kellett egy nagyon gyenge szocialista párt, egy nagyon nehezen boldoguló republikánus párt, és kellett a Nemzeti Front belső válsága, amely az elnökválasztás második fordulója után tört ki.

Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. 

Az 577 választókörzetben 4 képviselőt választottak meg az egy héttel ezelőtti első fordulóban, azaz ennyien kaptak több mint ötvenszázalékos támogatottságot múlt vasárnap. A még nyitott 573 körzetben az a 1146 jelölt jutott be a második fordulóba a közel 8 ezer induló közül, aki legalább 12,5 százalékot kapott múlt vasárnap. Egy helyen hárman mérkőznek meg, a többi körzetben csak ketten. 
Az LREM-nek és a Modemnek 519, a jobbközép Köztársaságiaknak 264, a Nemzeti Frontnak 120, a radikális baloldalnak 67, a Szocialista Pártnak pedig 65 jelöltje jutott be a második fordulóban. 

Pártja első fordulós győzelme után Emmanuel Macron arra számíthat, hogy a választók megerősítik az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás eredményét, aminek köszönhetően az elnök már a nyáron beindíthatja legfőbb reformjait: a munkajog lazítását a munkanélküliség csökkentése érdekében, a közélet erkölcsössé tételét célzó törvényeket és alkotmánymódosítást, valamint a terrorfenyegetettség miatt a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt követően az új terrorelhárítási törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget érjen a rendkívüli állapot.  

Elemzők szerint a második forduló egyetlen kérdése, hogy mekkora lesz Macron pártjának győzelme. Egy csütörtökön megjelent felmérés szerint a franciák 61 százaléka azt szeretné, ha a második forduló csökkentené az első fordulós mandátumbecslései alapján az elnöki mozgalomnak várt elsöprő győzelmet. Ehhez azonban elsősorban az ellenzéki választóknak kéne tömegesen az urnákhoz járulniuk. Márpedig a felmérések szerint a részvételi arány rekordalacsonynak ígérkezik, a franciáknak előzetesen 53 százaléka biztos volt abban, hogy nem megy el voksolni, így a részvétel tíz százalékkal alacsonyabb lehet, mint öt évvel ezelőtt.   

Az elnöki többséggel szemben a többi pártnak azért is nehéz lesz erős ellenzéket felmutatniuk, mert nem alkotnak homogén egységet, miután a hagyományos pártok megosztottak és meggyengültek.

franciavoks576x356Fotó: reuters

Az első fordulóban 21,5 százalékot elért jobboldalnak lehet a második legnagyobb frakciója a nemzetgyűlésben 50-110 képviselővel, ami feleannyi, mint amennyivel eddig rendelkezett. A jobboldali politikusok megosztottak abban, hogy konstruktív vagy pedig frontális ellenzéket alkossanak az elnöki elképzelésekkel szemben, miután a kormány nagy gazdasági reformjai a jobboldal programjában is szerepelnek. Ezért nem kizárt, hogy azok, akik támogatni kívánják Macront és miniszterelnöke, a jobbközép Köztársaságiakhoz tartozó Édouard Philippe kormányát, külön frakciót alkotnak majd a Köztársaságiak hivatalos csoportja mellett.

Az eddig 314 hellyel abszolút többséggel rendelkező szocialisták gyakorlatilag észrevétlenek lesznek az új nemzetgyűlésben, az első fordulóban elért 9,5 százalék után alig 15-40 fős frakciójuk lehet a felmérések szerint. 

Az elnökválasztáson első fordulójában 19 százalékot elért radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország nevű mozgalma és a kommunisták együttesen 10-23 képviselőt küldhetnek a nemzetgyűlésbe. Egy csütörtökön megjelent felmérés szerint a franciák 42 százaléka úgy véli, hogy Mélenchon lehet majd "Macronnal szemben a valós és hatékony ellenzék".

Mélenchon legnagyobb riválisának Marine Le Pen, a Nemzeti Front (FN) elnöke ígérkezik, aki harmadik próbálkozás után most először szerezhet képviselői helyet. Az elnökválasztáson 33 százalékos támogatottsággal második helyen végzett pártelnök azonban elképzelhető, hogy egyedül fogja a pártját képviselni a nemzetgyűlésben, ahol eddig két képviselővel rendelkezett a Nemzeti Front. A felmérések szerint az FN maximálisan öt mandátumot tud megszerezni, s biztos, hogy nem lesz frakciója. 
Az Emmanuel Macron által egy hónapja kinevezett Edouard Philippe miniszterelnök és kormánya a hagyományoknak megfelelően jövő hét elején benyújtja a lemondását azért, hogy az államfő azonnal ismét kinevezze. Kormányzati források szerint valamennyi miniszter a helyén marad, négy-öt új államtitkár kinevezése várható csak.
Az új nemzetgyűlés június 27-én ül össze először és választja meg az elnökét, a kormányról július 4-én tartanak bizalmi szavazást az alsóházban.