Őry MariannThatcher nem tért vissza

Álláspont. Eltaktikázta magát Theresa May – vonta le a következtetést a brit előre hozott választások eredményéből a nemzetközi sajtó

Őry Mariann – 2017.06.10. 01:30 –

A terv az volt, hogy a kormánypárt parlamenti többségét megerősítve May erősebb mandátumot szerez a Brexit-tárgyalásokhoz, azonban, ahogyan a konzervatív Spectatorban megfogalmazták: a hazardírozása látványosan visszaütött. A konzervatívok többsége oda, Jeremy Corbyn pedig bebetonozta sztárstátusát a baloldalon.

Theresa May kampánya nem volt jó, párttársa, Anna Soubry szavaival élve, „elég rettenetesre” sikerült. Mások óvatosabban fogalmaztak azért a kormánypártban, de a haragjukat nem szabad alábecsülni. Egyesek szerint Maynek le kellene mondania a kudarc után, míg mások szerint inkább be kell érni vele, hiszen egy újabb választással alighanem csak még rosszabb helyzetbe kerülnének.

A baloldali Munkáspárt mindeközben sokat nyert. Hogyan? A szavazáshoz szükséges regisztráció utolsó pillanataiban megugrott a regisztráló fiatalok száma, akik – szemben a Brexit-népszavazással – nagyon magas, 72 százalékos arányban mentek el szavazni. Láthatóan megmozgatta őket a szociális témákkal kampányoló Munkáspárt, a rockmagazinok címlapján pózoló Corbyn, na meg az általa beígért tandíjmentesség.

A brit fiatalok büszkén pózolnak a közösségi médiában, hogy lám, elmentem szavazni, ami egy kicsit persze olyan, mintha dicséretet várnának azért, hogy sikerült fogat mosni. Szavazni ugye el kell menni, ha másért nem, hát azért, hogy utána joggal dohogjunk az eredmény miatt. A Brexit-népszavazáskor a fiatalok nagy része teljes nyugalommal maradt otthon, majd átkozta az időseket, akik megszavazták a kilépést. Emlékezetes az akkori felsőbbrendű fröcsögés az interneten, amelynek lényegi mondanivalója az volt, hogy nagyi, ne menj szavazni, mert úgyis meghalsz, mire megvalósul a Brexit – bezzeg a Mi Jövőnk veszélybe kerül.

A fiatalok forradalma persze most elmaradt, lelkes munkáspárti szavazásuk és May elfuserált kampányának együttes eredménye ugyanis pont több, nem pedig kevesebb bizonytalanság lett. Ha valami, akkor ez nem hiányzik az Egyesült Királyságnak a kilépési tárgyalásokhoz. Nem kímélte Mayt ezért az európai sajtó.

A Süddeutsche Zeitung szerint például „túl sokat akart”, s gyenge kampánnyal ingatta meg stabilnak beállított imázsát. A Die Welt azért ostorozta, mert bár taktikája jól is működhetett volna, ha erősebb többséget szerez, most pont az történik, amitől maga May óvott. A meggyengült kormánypárttal és a körülötte kialakult bizonytalansággal értékes időt veszíthetnek a kilépési tárgyalásokból, miközben a miniszterelnök éppen azzal – is – érvelt a Munkáspárt ellen, hogy most stabilitás és biztos kéz kell, nem hiányzik a kormányváltás és annak minden macerája. Lett ehhez képest bizonytalanság, és főleg az a roppant kellemetlen, hogy a választási eredmény alapján a britek nevében a britek jövőjéről tárgyaló May nem tudja maga mögött honfitársai egységes támogatását.

Theresa May beleesett ugyanabba a hibába, amibe elődje, David Cameron is. Az előző konzervatív vezető belebukott abba a Brexit-népszavazásba, amire éppen azért került sor, mert ő a választási kampányban megígérte. Akkor szépen nyert is, majd a maradás mellett kampányolt, de vesztett és lemondott. Igazuk van a német kollégáknak, Theresa May túl sokat akart. Nem csak Theresa May akart lenni, akit nem a választók juttattak a miniszterelnöki székbe, hanem alighanem új Thatcher akart lenni. A jelek szerint azonban egyértelműen nem az.