„Konkrét segítség kell, nem üres szavak”

Novák Katalin: Nekünk minden magyar gyermek kincs, szülessen bárhol a világon, ezen alapul a külföldön élőket érintő támogatás, amelyet köldökzsinórprogramnak is nevezhetünk

Jobbágyi Zsófia – 2017.06.09. 01:18 –

Az az állítás, hogy a magyar családpolitika ókonzervatív, nem igaz. Az már igen, hogy az értékrendünk keresztény gyökerű és konzervatív – mondta lapunknak Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, akit a két hete bejelentett nagyszabású intézkedésekről, a Családok Budapesti Világtalálkozójáról és az ezekre érkezett reakciókról kérdeztünk. Az ellenzéki visszhangokkal kapcsolatban közölte, a vagdalkozás nem visz előre, „az embereknek konkrét segítség, nem üres szavak kellenek”.

Novák Katalin 20170608 Novák Katalin: A klasszikus családmodell érték (Fotó: Nagy Balázs)

– Nemrég zárult a Családok Budapesti Világtalálkozója. Mekkora presztízst jelent az országnak és a fővárosnak, hogy idén itt tartották a rendezvényt?

– Úgy érzem, tényleg sikerült Budapestet a családok fővárosává tenni erre a négy napra, ez is volt a cél. Ehhez jól illeszkedett, hogy ismét olyan újdonságokat tudtunk bejelenteni, amelyek tovább könnyítenek majd a gyermeket vállaló és nevelő szülők életén. Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a négy történelmi egyház püspökei mellett a tudományos, a civil és a politikai élet neves magyar és külföldi képviselői tiszteltek meg minket szép számmal a konferencián, és tartottak izgalmas, színvonalas előadásokat. Rengeteg pozitív visszajelzést kapok azóta is, így az az érzésem, hogy aki eljött, úgy ment el, hogy tudott magával vinni valamit. Mi pedig éppen ezt szerettük volna, hogy legyen négy olyan nap, amikor értelmesen és érdemben tudunk beszélni, beszélgetni, eszmét cserélni a családokat érintő kérdésekről.

– Erős volt az indítás, hiszen Orbán Viktor első nap bejelentette azt a hosszú távú intézkedéscsomagot, amely igen kedvező a családokra nézve. Volt valamilyen visszhangja a külföldi vendégek részéről a bejelentésnek?

– Itt volt többek között a lengyel családügyi miniszter és a horvát államtitkár, akik hangsúlyozták, hogy példaként tekintenek Magyarországra, amiért ilyen következetesen és sok eszközzel segíti a családokat. Elzbieta Rafalska miniszter asszonnyal egyébként véd- és dacszövetségben állunk, rendszeresen találkozunk és osztjuk meg egymással tapasztalatainkat. Persze nem mindenben azonosak a megoldásaink, nem is egyforma a két ország helyzete, a lengyel és magyar emberek sem ugyanolyanok. Ennek ellenére sok a közös pont, ilyen például a bölcsődeépítés kérdése, amelyre Lengyelországban is hatalmas az igény, hiszen jelenleg az ottani gyermekeknek legfeljebb a tíz százaléka kap bölcsődei ellátást. Magyarországon ezen a téren is sokat léptünk előre az elmúlt években, bölcsődéket építettünk, megteremtettük a megfelelő jogszabályi kereteket ahhoz, hogy minden szülő tudjon dolgozni akár pici gyermek mellett is, emeltük a bölcsődei dolgozók bérét, a bölcsődék finanszírozását. Ez a lengyel kormány számára jó példa, amit szívesen követnének.

– A bejelentett intézkedések közül az egyik legnagyobb a diákhitelek átvállalása 2018 januárjától. Miért pont emellett döntöttek?

– Egy adósság terheit viselni nem könnyű, főként akkor, ha egy fiatal pár gyermekvállalás előtt áll. Azoknak segítünk, akiknek egyszerre kellene kigazdálkodniuk egy hitel kamatait és a gyermekneveléssel járó költségeket is. Ezeknek a családoknak segítünk a most bejelentett lehetőségekkel. Erről szól a jelzáloghitelekből való egy-egy millió forint elengedése a harmadik gyermektől, és a diákhitelek átvállalása is. Terheket veszünk le azoknak a válláról, akik úgy döntenek, hogy babát vállalnak. Miről is van szó a diákhitelesek esetében? Valaki fiatalon elkezdi a tanulmányait, amelynek a finanszírozásához vagy (még a Diákhitel1 esetében) az élete könnyítéséhez felveszi a neki szóló összeget, majd ahogy dolgozni kezd, máris adóssággal indul neki a nagybetűs életnek. Emiatt egy fiatal pár akár a gyermekvállalást is elodázhatja. Mi szeretnénk a családalapítás előtt álló akadályokat elhárítani, most például a diákhitel átvállalásával is.

– Miért éppen a nők diákhitel-tartozását engedik el?

– Én inkább így fogalmaznék: 2018. január elsejétől azoknak a családoknak a diákhitel-törlesztését függesztjük fel, ahol az édesanyának van adóssága. Párokról beszélünk, babát két ember vállal, a hitel is közös teher, így az egész családnak könnyebb lesz.

– Az új intézkedések része a családi adókedvezmény további növelése, a diplomás gyed időtartamának kitolása két évre, a jelzáloghitelekből egy-egy millió forint elengedése a harmadik és további gyermek után, és a külföldön élő magyar édesanyák részére anyasági támogatás, illetve a babakötvényhez való hozzájutás biztosítása. Utóbbi lépés igazán unikális, hiszen még nem volt példa arra, hogy a külhoni magyar családokat ilyenformán támogatnák anyagilag itthonról. Miért volt ez fontos?

– Valóban újszerű döntés, amit akár köldökzsinórprogramnak is nevezhetünk, hiszen éppen a magyar–magyar kapcsolatot szeretnénk erősen tartani. Nekünk minden magyar gyermek kincs, szülessen bárhol a világon.

A támogatással az elismerésünket szeretnénk kifejezni egyrészt a Kárpát-medencei magyarságnak, másrészt azoknak a fiatal magyar családoknak, akiknek külföldön születik gyermekük. Gondoljunk bele, hogy Kárpátalján, Erdélyben, a Felvidéken vagy a Délvidéken az a hatvannégyezer forint anyasági támogatás, amit a kint élő édesanyák megkapnak majd, milyen komoly összegnek számít, igazán érdemi segítség lehet. Azoknak pedig, akik bárhol máshol a világon hozzák világra a gyermeküket és magyarként anyakönyveztetik, azt szeretnénk „üzenni”, hogy számíthatnak ránk, és Magyarország is számít rájuk. Nem az a kérdés, melyik szegletében élnek a világnak, hiszen ők is magyarok. Összetartozunk. Ide kapcsolódik a szintén említett babakötvény, amivel a szülés után negyvenháromezer forintos egyszeri támogatást, majd a szülők megtakarításaihoz további támogatást adunk, hogy tizennyolc éves korában a gyermekük egy komolyabb induló tőkével rendelkezhessen.

– Orbán Viktor úgy fogalmazott, a már elmondottakon túl soha nem látott bölcsődefejlesztés is indul. Mit jelent ez pontosan?

– Több évtizedes csúcson van a női foglalkoztatás, és nem véletlenül említettem meg ezt az adatot, hiszen a bölcsődefejlesztéssel és a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával éppen az a célunk, hogy ez a szám még tovább emelkedjen. Ehhez a munkaerőpiacot rugalmasabbá kell tennünk, és szükség van a bölcsődei rendszer további bővítésére is, hiszen a dolgozó szülők mellett a pici gyerekekre vigyázni kell napközben. Aki három év alatti gyermeket nevel, tudja, nem életszerű az, hogy a szülő nyolcórás munkaviszonyban helyezkedik el úgy, hogy egész nap a munkahelyén kell lennie, amihez még a közlekedéssel eltöltött idő is hozzáadódik. Ilyenkor jó a rugalmas munkahely, a részmunkaidős állás vagy a távmunka. Ahhoz, hogy mindenütt legyen megoldás a gyermekek elhelyezésére, előbb megteremtettük a jogszabályi környezetet és megemeltük a finanszírozást is. Az idei évhez képest jövőre csaknem két és félszer akkora forrást nyújtunk erre a célra, vagyis az önkormányzatoknak sokkal jobban megéri majd bölcsődét üzemeltetni, mint eddig. Ehhez kapcsolódik a területen dolgozók bérfejlesztése is, akiknek végzettségtől függően felével-harmadával magasabb most a jövedelme, mint korábban. A célunk az, hogy mindenütt, ahol kell, legyen bölcsőde, és egyetlen szülőnek se jelentsen akadályt a munkavállalás tervezésekor, hogy nem tudja kire bízni a gyermekét napközben. Ezért folytatjuk a megkezdett bölcsődeépítéseket, most elsősorban a közép-magyarországi régióra koncentrálva.

– Érdekes ellenérveket lehet találni az akciótervet illetően. Az MSZP nyilatkozata talán említésre sem méltó, azzal ágáltak, hogy a bejelentett intézkedéseknek nincs fedezetük a jövő évi költségvetésben...

– Nem tudom ezt szó nélkül hagyni. A szocia-

listák valószínűleg ehhez vannak hozzászokva, hiszen ők úgy hoztak annak idején intézkedéseket, hogy nem volt meg hozzá a forrás. Mi nem az a kormány vagyunk.

– Szél Bernadett (LMP), Demeter Márta (DK) és Szelényi Zsuzsa (Együtt) többek között azzal érvelt, hogy az intézkedések ugyan pozitívak, ám csak egy nagyon szűk társadalmi réteg számára. Van ebben igazság?

– A családtámogatási rendszerünknek éppen az az egyik fő jellemzője, hogy mindenféle élethelyzetre segít megoldást kínálni, tehát összetett és sokrétű. A mostani bejelentés ismét rengeteg családnak ad lehetőséget. Éppen a baloldali kormányoknak köszönhető egyébként, hogy rengetegen kerültek olyan adósságcsapdába, aminek a terheit a mai napig nyögik. A diákhitel-tartozással bíró nők például az adatok szerint jelenleg száztízezren vannak. De ha már „szűk rétegről” beszélünk, vegyük a bölcsődefejlesztést, ami minden kisgyermekes családot érint. Őszintén szólva nem értem, miről beszélnek. A családi adókedvezmény minden gyermekes szülőt támogat, ahol dolgoznak a szülők, a csokkal eddig negyvenötezer család otthonteremtését tudtuk segíteni, ami kétszázezer embert jelent. Ez a vagdalkozás nem visz előre. Az embereknek konkrét segítség, nem üres szavak kellenek.

– Már a világtalálkozó előtt támadni kezdték a rendezvényt azzal, hogy előadóik sorában vállaltan homofób szakembereket is találni, de általában a kormány családpolitikájával szemben álló liberális jogvédők sokszor megfogalmazzák, hogy az nem mozdul el a modern párkapcsolati trendek felé. Kell-e nyitni a változások felé, dacára annak, hogy a magyar kormány egyértelműen a konzervatív családmodell mellett áll ki?

– A magyar emberek nagy többségének az a természetes vágya, hogy apa és anya együtt neveljék a gyermekeiket, szerető családban. Persze van egy szűk réteg, amely nem így képzeli el az életét, és az sem ritka, hogy minden jóakarat ellenére egy házasságnak válás lesz a vége. Ennek ellenére a magyar emberek nagy része még mindig a klasszikus családi felállásban hisz, amit nekünk támogatnunk kell, már csak azért is, mert mi magunk is értéknek tartjuk. De nem mindig sikerül megtartani az egységet, sok az egyedülálló szülő és egyre több a mozaik család is. Ezek a családok viszont éppen úgy tudnak teljes értékű, boldog életet élni, ezért őket is ugyanúgy támogatjuk. A csokot az egyedülálló szülők és a mozaik családok is igényelhetik. A bölcsődei jogszabályok legutóbbi módosítását is úgy dolgoztuk ki, hogy az egyszülős családok a felvételnél előnyt élvezzenek. Tehát az az állítás, hogy a magyar családpolitika ókonzervatív, nem igaz. Az már igen, hogy az értékrendünk keresztény gyökerű és konzervatív.

– A világtalálkozó vendége és előadója volt Philip Zimbardo világhírű pszichológus, aki a Valasz.hu szerint elhatárolódott a magyar családpolitikától. Később azt nyilatkozta, hogy beszélt Zimbardóval, és szó sem volt ilyesmiről. Mi történt?

– Zimbardo professzort személyesen hívtam meg és beszélgettem is vele, úgyhogy rákérdeztem erre a kijelentésére is. Fel volt háborodva, hogy ilyesmi jelent meg róla, hiszen nem határolódott el a konferenciától, pláne nem a magyar családpolitikától. Majd megtartotta az előadását pont azokban a témákban, amiket nagyon fontos feszegetni: a széteső családokról, a túlzott internethasználatról, de hosszan beszélt az online pornográfia gyermekekre gyakorolt káros hatásáról is. Előadása után beszélgetett a fiatalokkal és sokkal tovább is maradt, mint ahogy tervezte.

– A kormány célja, hogy 2030-ig 2,1-re emelkedjen a termékenységi ráta. Mennyire reális cél ez?

– Ez a szám azt mutatja meg, hogy a családok hány gyermeket vállalnak átlagosan. Szeretnénk, ha 2030-ra eljutnánk a 2,1-es átlagig, a cél ambiciózus, de szerintem ilyeneket érdemes kitűzni. A legfontosabb, hogy a vágyott gyermekeket világra hozzák, e tekintetben pedig jól állunk, hiszen a fiatalok nagy többsége két-három babát szeretne. Az a tervünk, hogy ehhez minden feltételt biztosítsunk. A gyermekvállalás a jövőről való döntés, ezért a jó családpolitika kiszámítható és stabil. Ezt addig fogjuk nyújtani a családoknak, amíg a választóinktól ehhez bizalmat kapunk.