Ősi faragások avantgárd tükörben

Kondorostól Párizson át Acapulcóig: Kepenyes Pál világhírű szobrászművész és ékszerkészítő életműve a Pesti Vigadó kiállításán

Pálffy Lajos – 2017.06.01. 01:00 –

Kepenyes Pál szobrász és ékszerkészítő Kondorosról indulva az ötvenes évek ávós börtöneit és bányáit megjárva egészen a messzi Mexikóig jutott, hogy aztán most visszajöjjön, és a Pesti Vigadóban is megnézhessük semmihez nem fogható, világszerte ismert művészetét.

faragások 20170531Kisplasztikákat is létrehozott az 1956-ban elmenekült, jelenleg Mexikóban élő alkotó (Fotó: Hegedüs Róbert)

Egyszerre idézi meg az indiánok faragványait, a középkori bestiáriumokat és valamiféle kedves manók birodalmát Kepenyes Pál szobrász és ékszerkészítő különös világa, amelyet a Pesti Vigadóban ismerhetünk meg június 4-ig. Mintha ismert formákból, használati tárgyakból épülnének fel bizonyos darabok, mintha ezekre olvadt volna rá egy ezüstréteg, változtatva a formákon. De ha jobban megnézzük, jobbára önálló darabokból kiöntött és összefűzött, kinetikus alkotások ezek. Amelyeket a tulajdonosa tovább alakíthat hangulatának megfelelően. Leírták már róla, hogy személyes szobrászi világában három ihlető erő érvényesül: a magyar paraszti fafaragások, a mexikói prekolumbiánus kultúrák szobrai, valamint a 20. század szobrászati avantgárdja: Max Ernsttől Giacomettin, Henry Mooron át Tony Craggig. Még itt láthatók az ékszerek is: kevesen tudják, de ő készítette a Conan, a barbár című filmben Arnold Schwarzenegger kiegészítőit – és egyszer felvásárolta a boltját Jacqueline Kennedy, de adott el Madonnának és Liz Taylornak is. Most itt sorakoznak öt vitrinben azok a különleges gyűrűk, karperecek és nyakékek, amik nem hiányozhatnak az amerikai elit hölgyeinek öltözőasztaláról.

Kondorosról indult az 1926-ban született alkotó, ott készítette gyermekként első szobrait, és a kertészkedő, méhészkedő apa ellenére jó döntés volt, hogy a tanáraira hallgatva előbb az Iparművészeti, majd innen átjelentkezve a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Aztán Ferenczy Béni osztályában kapta meg a határozatot, osztályellenség révén mennie kellett az intézményből. Hazatérve pedig fegyverrejtegetés hamis vádjával tíz évre ítélték 1950-ben, amiből ötöt börtönben és bányákban, Tatabánya és Várpalota környékén töltött az ávósok napi kínzásainak kitéve. Aztán, amikor 1956-ban szabadult, harcolt a kommunisták és az oroszok ellen, majd a forradalom és szabadságharc leverése után Bécsen keresztül Párizsig menekült, ahol francia állami ösztöndíjjal befejezte a szobrászati tanulmányokat.

Később sokat utazott, majd egy nőt követve, háromszáz dollárral a zsebében Mexikóvárosban kötött ki, majd vált világhírűvé. Acapulcóban telepedett le végül, ahol a reptérről bevezető sugárúton tizenöt méteres szobra, A Nap népe üdvözli az ide látogatót. Az ilyen köztéri munkáiról most nagy méretű fényképeket láthatunk a falakon, a kisplasztikák viszont többnyire két nagyobb kollekció, a Káosz és Az élők sorozata darabjai. Persze vannak olyan egyedi alkotások is, mint a Kondorosi malacka, amelynek kedves fotójával a kiállítást is hirdetik.