„Alaptalan támadások érik hazánkat”

Néhány uniós ország és intézmény józan eszét elvették a kontinenst sújtó kihívások és válságok – mondta cipruson Szijjártó Péter

MH-összeállítás – 2017.05.20. 00:53 –

Az Európai Parlament kipécézett néhány uniós tagállamot, köztük Magyarországot, és ahelyett, hogy igazi funkcióját betöltené, ezen országok elleni aljas támadások helyszínévé vált – jelentette ki tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Értesülések szerint Konrad Szymanski lengyel politikus közölte, Varsó kész pereskedni az Európai Bizottsággal.

Szijjártó 20170520Szijjártó Péter felszólalt az Európa Tanács értekezletén (Fotó: MTI - KKM)

A ciprusi Nicosiában tartotta ülését tegnap az Európa Tanács miniszteri bizottsága, melyen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A tárcavezető telefonos nyilatkozatában kijelentette, nem kétséges, hogy Európa súlyos, történelmi kihívásokkal néz szembe, és ezek a kihívások elvették néhány európai ország és európai intézmény józan eszét. „Mi azt gondoljuk, hogy az ilyen rendkívül súlyos kihívások és válságok közepette az európai országoknak és intézményeknek az őszinte, nyílt, egyenes párbeszédre kellene helyezniük a hangsúlyt, ahelyett, hogy az európai intézményeket arra használják, hogy bizonyos európai országokat kipécézzenek, és méltánytalan, méltatlan támadásokat indítanak ellenük, és hamis vádakat fogalmaznak meg és hamis vádakon alapuló rágalmakat zúdítanak egyes európai országok fejére” – húzta alá.

A külügyminiszter külön sérelmezte, hogy éppen azokra helyeznek nyomást, akik megnevezik az Európára leselkedő veszélyeket, és valós megoldásokat kínálnak. „Például a migráció kérdésében azokat az országokat támadják folyamatosan, amelyek világossá tették, hogy a bevándorlás biztonsági kérdés, és nem hajlandók illegális bevándorlókat a területükre engedni” – hangsúlyozta. A politikus szerint az Európai Parlament is ilyen intézménnyé vált, és ahelyett, hogy igazi funkcióját betöltené, egyes kipécézett országok elleni alaptalan és aljas támadások helyszínévé vált.

Szijjártó Péter elmondta, egyeztetett lengyel kollégájával, Witold Waszczykowskival, aki biztosította arról, hogy Lengyelország semmilyen politikai támadáshoz nem asszisztál, és semmilyen módon nem támogatja, hogy az európai intézmények az uniós szerződés hetedik cikkelyével fenyegessék az Európai Unió egyes tagállamait.

Szijjártó kétoldalú megbeszélést folytatott több kollégájával, köztük a macedón külügyminiszterrel, Nikola Poposzkival, s elmondta, a nyugat-balkáni állam élő példa arra, hogyha egy ország ügyeibe kívülről beavatkoznak, akkor még a legstabilabb, az európai integráció útján haladó országok is destabilizálhatók. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során jelezte az orosz politikusnak, hogy Magyarország szeretné megkezdeni az egyeztetéseket a 2021 utáni esetleges gázszállításokról. Andrei Galbur moldovai miniszterrel pedig az uniós integráció folyamatának segítéséről egyeztetett a magyar tárcavezető. Szijjártó aláhúzta, „a keleti partnerség sikere az Európai Unió biztonsági és gazdasági érdeke is”.

Pénteken a 47 tagállamot számláló Európa Tanács miniszteri bizottsága a menekült és menedékkérő gyermekek védelméről szóló cselekvési tervet fogadott el Nicosiában a 2017 és 2019 közötti időszakra. A terv célja, hogy biztosítsa a kísérő nélkül érkező gyerekek jogainak érvényesülését, az eljárás gyermekbarát lefolytatását, és hatékony védelmet biztosítson a kiskorúak számára, elősegítse integrációjukat.

Értesülések szerint Konrad Szy­manski európai ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes tegnap azt közölte: a lengyel kormány kész arra, hogy peres úton rendezze vitáját az Európai Bizottsággal, amely meg akarja büntetni azért, amiért nem hajlandó migránsokat befogadni. A politikus a Zet rádiónak tett nyilatkozatában azt sem zárta ki, hogy amennyiben Brüsszel „sarokba szorítja” Varsót, a kabinet népszavazásra viszi a kérdést. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kijelentette: az EU tagállamainak jogi és egyben erkölcsi kötelezettségük, hogy részt vegyenek a menedékkérők elosztását szolgáló uniós mechanizmusban. Egyben egy hónapos határidőt adott az érintett országoknak, mondván, ha nem történik előrelépés, kötelezettségszegési eljárás indul velük szemben. A bizottság helyzetértékelésében név szerint is kiemelte Magyarországot, Lengyelországot és Ausztriát, amely országok eddig egyetlen áthelyezést sem hajtottak végre, és kitért arra is, hogy Csehország már csaknem egy éve nem tett felajánlásokat.


„Győzni tanulnak Orbántól”

Saját válságát mélyíti az Európai Unió Magyarország és Lengyelország támadásával – írta egy véleménycikkben a Washington Times, felhívva a figyelmet keresztény közép-európai tagállamok ellenállására, hogy tömegével fogadjanak be muszlim migránsokat. A lap szerint a nyugat-európai országok már feladták saját kultúrájuk és örökségük védelmét, a migránsok befogadása pedig mély társadalmi válsághoz vezetett, amelyet a keletiek bevonásával enyhítenének. A német Die Welt időközben arról írt, hogy megosztotta az Európai Néppártot a hazánkkal kapcsolatos határozat, s nincs kilátásban a Fidesz kizárása. „Orbán szövetségesei számára még mindig érvényes, hogy Magyarországtól tanulni annyit jelent, mint győzni tanulni” – írta a lap. A Die Welt cikke szerint Orbán Viktor stabilabbnak érezheti kormányzását, mint a lengyel vezetés. (ŐM)


Nem változik a migránspolitika

Pintér Sándor belügyminiszter az Európai Bizottság Belügyi Tanácsának csütörtöki brüsszeli ülésén azt mondta, bár egyre nagyobb a nyomás hazánkon, Magyarország nem kíván változtatni bevándorláspolitikáján, és továbbra is betartja uniós kötelezettségét, tehát megvédi a schengeni határokat, s ezzel nem csak a magyar, hanem az európai emberek biztonságát is. A felszólalásról a belügyi tárca tegnap adott ki tájékoztatást, amelyben azt írja, hogy az uniós belügyminiszterek a tanácskozáson ezúttal is a migrációs politikáról és a terrorizmusról tárgyaltak. Hozzátették, a jogi határzár és a tranzitzónák célja a biztonság erősítése, az illegális migráció megállítása. „Ha mindezek miatt az Európai Bizottság jogi eljárást indít, készen állunk a jogi vita megvívására” – közölte a belügyminisztérium. (HSZ)