Seszták Miklós: Szent László életműve az elhivatott ember életműve

Megyenapi ünnepségen vett részt a miniszter

MH/MTI – 2017.05.19. 15:09 –

Szent László király életműve az elhivatott, elkötelezett ember életműve, a hazáért és a nemzetért végzett szolgálatának alapja pedig az őszinte hite volt - jelentette ki a nemzeti fejlesztési miniszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által rendezett megyenapi ünnepségen pénteken Kisvárdán.

Seszták Miklós beszédében hangsúlyozta, a lovagkirály 18 esztendeig tartó uralkodása Magyarország mint önálló keresztény ország megerősítését célozta, uralkodói munkájával megszilárdította a belső békét, megerősítette a határokat, a jogrendet és a keresztény vallás helyzetét. 
A miniszter szólt arról is, a megyei közgyűlés 2005-ben nyilvánította május 20-át Szabolcs-Szatmár-Bereg megye napjává arra emlékezve, hogy Szent László király részvételével 1092-ben ezen a napon tartották meg a magyar egyházi és politikai törvényhozás szempontjából jelentős eseménynek számító szabolcsi zsinatot és törvényhozó országgyűlést Szabolcs községben.
Szent László hitt abban, hogy jól cselekszik, helyesen dönt mint király és mint ember - fogalmazott Seszták Miklós. Hozzátette, Szent Lászlót az uralkodása mellett bátorsága és merészsége határozta meg, ezek a tulajdonságok pedig azóta is fontosak a magyarok számára.

"Ezt a népet bátor és erős nemzetnek ismeri a világ, mert hiszünk az értékeinkben, hűek maradunk elődeinkhez és tovább építjük örökségünket" - hangsúlyozta a miniszter.

Közölte: a megye folyamatosan fejlődik, látható a vezetők és az ott élő emberek tenni akarása, erős az összetartozás érzése, ezért "hiszem és vallom, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy igazi sikertörténet lesz".

Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés elnöke beszédében azt mondta, Szent László uralkodása sorsdöntő volt a magyarok történelmében: kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből, megmentette a külső ellenségek halált és pusztulást hozó támadásaitól.

A megyenapi ünnepség végén kitüntetéseket adtak át, majd a résztvevők koszorúkat helyeztek el Szent László lovas szobránál. Az emlékév alkalmából a lovagkirályt ábrázoló freskókból nyílt fotókiállítás a kisvárdai művelődési házban. 

Az 1092-es szabolcsi zsinaton meghozott határozatok képezik Szent László király első törvénykönyvét. A főpapok és előkelők részvételével, a nép tanúsága mellett a szabolcsi földvárban ülésező zsinat főleg egyházi kérdéseket tárgyalt, de számos más intézkedést is hozott. Egyebek között rendezte a tizedek kérdését, korlátozta a papok házasságkötését, szabályozta a tizedszedést, meghatározta a parancsolt ünnepek dátumát és megünneplésének módját, előírta a szentmisén való részvételt, határozott a lerombolt vagy elpusztult templomok újjáépítéséről, büntetést rótt ki a pogányokra, rendezte a zsidók és böszörmények viszonyait, büntette a házasságtörést, a nemi erőszakot, az erkölcstelen nőket és rendelkezett a királyi bíráskodásról.