Napirenden a nyugdíjas szövetkezeteket érintő indítvány

A Fidesz szerint teljesebb és biztonságosabb lehet a nyugdíjasok élete

MH/MTI – 2017.05.19. 14:36 –

Az ellenzék éles kritikája mellett folytatta a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvénymódosítás vitáját az Országgyűlés pénteken. 

Előterjesztő: az időseknek és a munkaadóknak is kedvező az előterjesztés   
A diákszövetkezetek mintájára jöhetnek létre az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő nyugdíjas szövetkezetek - mondta ismertetőjében a szövetkezeti törvény módosításának egyik előterjesztője, Kósa Lajos (Fidesz). 
A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hangsúlyozta: ilyen csoportot legalább tíz nyugdíjas hozhat létre, egy minimális hozzájárulással. A tagok úgy tudnak munkát vállalni, hogy utánuk biztosítási költségeket nem kell fizetni - hangsúlyozta -, csupán személyi jövedelemadót fizetnek, ha az általuk megkeresett összeget pénzben veszik fel. 

Az MSZP benyújtotta a 13. havi nyugdíj bevezetését tartalmazó javaslatát
Az MSZP benyújtotta a jövő évi költségvetéshez a 13. havi nyugdíj bevezetéséről szóló javaslatot, az intézkedés költsége 272,5 milliárd forint lenne - közölte az ellenzéki párt országgyűlési képviselője pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Korózs Lajos, aki az Országgyűlés népjóléti bizottságának alelnöke is, azt mondta, az MSZP nem megy el szó nélkül amellett, hogy ma Magyarországon emberek százezrei élnek nyomorban.
Hozzátette: ma több mint 71 ezer ember van, akinek az öregségi nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot, 148 ezren vannak azok, akiknek a nyugellátása nem éri el az 50 ezer forintot és 331 ezernél több ember van, akinek a különböző járadéka nem éri el az 50 ezer forintot.
Korózs Lajos a 13. havi nyugdíj fedezetével kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy nem lehet "bázisszemlélet" vagy "maradványelv" alapján gondolkodni a költségvetésről, vagyis nem lehet, hogy csak az szerepeljen a büdzsében, amely már tavaly is benne volt.
Hozzátette: a jelenlegi struktúrában is van fedezet a 13. havi nyugdíjra. Kifejtette: a napokban derült ki, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 637 milliárd forint adótartozást engedett el, az Eximbanknak a keleti nyitásra több száz milliárd forintot biztosítanak, Rogán Antal minisztériuma több mint 20 milliárd forintot költhet el.
Tízmilliárdok jutnak kisvasútra, lőtérépítésre, a Miniszterelnökség Várba költözésére több mint 200 milliárd lesz - sorolta.

Kósa Lajos szerint az atipikus és igen laza foglalkoztatási forma alkalmazására elsősorban a kereskedelemben vagy a vendéglátásban lesz lehetőség, olyan helyeken, ahol a feladatok egyenetlenül jelentkeznek. 

Felméréseik alapján a nyugdíjasok 40 százaléka szívesen csatlakozna egy szövetkezethez, amelynek tagjaként a nyugdíja megtartása mellett vállalhatna munkát, de a potenciális munkaadók is lehetőséget látnak az újításban. 

A működést ismertetve elmondta: egy-egy munkaadóval a szövetkezet kötne szerződést bizonyos órányi munka elvégzésére, és a szövetkezet döntene arról, hogyan, kikkel, milyen elosztásban teljesíti azt. 
Ezen szövetkezetek a tagságuk legfeljebb 10 százalékáig nem nyugdíjasokat is bevonhatnak, ám nekik minden járulékot meg kell fizetniük. 

A diákszövetkezetekben évente 135 ezren dolgoznak, 22 milliárd forintnyi munkát teljesítve, ám már most látszik, hogy az ilyen típusú feladatellátásra akkora igény lenne, amelyre a diákszövetkezeteknek nincs kapacitásuk. Mint mondta, a Tesco tavaly 3 millió munkaórára kívánt szerződni velük, ám a diákok csak 2 milliót tudtak vállalni. 

Hozzátette: ha 100 ezer nyugdíjast sikerülne bevonni ilyen munkába, ők mintegy 20 ezer aktív korú ember munkáját tudnák elvégezni. 
Ismertetése szerint a változtatás érdemi bevételeket nem hozna az államnak, ám mind az időseknek, mind a munkaadóknak kedvezne.

NGM: A javaslat mindenki számára kedvező
Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a javaslat mindenki számára kedvező helyzetet teremthet. A nyugdíjasok rugalmas módon vállalhatnak munkát, de a cégeknek is jók, akik munkaerőt keresnek. 

Fidesz: Korózs, Botka és a szocialisták vették el a 13. havi nyugdíjat
Teljesen hiteltelennek tartja a Fidesz a szocialistákat, mondván: Korózs Lajos, Botka László és a többi szocialista voltak azok, akik elvették a 13. havi nyugdíjat.
A nagyobbik kormánypárt közleményben bírálta a szocialista politikusokat és a 13. havi nyugdíj visszaállítására tett ígéretüket. Azt írták: Korózs Lajos még nyugdíjadót is be akart vezetni.
Teljesen mindegy, hogy mit ígérgetnek a nyugdíjasoknak, mert mindig csak átverték és kihasználták őket - fogalmaz a Fidesz.
A szocialisták nemcsak elvettek egy havi nyugdíjat, de 12 százalékról 25 százalékra emelték az élelmiszerek áfáját, duplájára emelték az áram és háromszorosára a gáz árát, vizitdíjat és kórházi napidíjat vezettek be. Ha az MSZP-t valóban érdekli a nyugdíjasok sorsa, akkor támogassa a 2018-as költségvetést, amely jövőre is biztosítja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, a 3 százalékos nyugdíjemelést, az élelmiszerek áfacsökkentésének folytatását.
A jövő évi költségvetés a gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémium kifizetésével számol - zárul közleményük.


Fidesz: Teljesebb és biztonságosabb lehet a nyugdíjasok élete 
Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalását azzal kezdte: a javaslatot kifogásolók szerinte nem olvasták el a jogszabály által megjelölt célt, például azt, hogy általa az idősek átadhatják tapasztalataikat a fiataloknak.  
Kijelentette: 1920-ban 9 százaléknyi volt a nyugdíjas korú lakosság aránya, ma majdnem 20 százalékos, vagyis számuk és arányuk mára meghatározó jelentőségű. 
Az előterjesztők arra törekedtek, hogy pozitív lehetőségeket biztosítsanak minkét érintett félnek - hangsúlyozta. Rámutatott arra is: a 65 év felettiek nagymértékben kiszolgáltatottak lehetnek a munkaadók felé, de egy szövetkezet biztosíthatja a kapcsolat egyenrangúságát. 

Nem minden szövetkezet kolhoz - érvelt -, ez a társulás egy olyan lehetőség, amelyet nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag is ki lehet használni. Az előterjesztés azonban csak akkor lehet sikeres, ha a szövetkezetek további segítséget kapnak - ismerte el -, mert például az indulás és a működés szabályozása bonyolult lehet, ebben szerinte a pozitív irányban működő civil szervezeteknek lehet szerepük lehet.

MSZP: Az érintettek kihagyásával készült az előterjesztés 
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint ismét sötét füstös szobában döntöttek a munkavállalókról és a munkaadókról, úgy, hogy az érintetteket nem kérdezték meg. Szerinte az előterjesztés több problémát okoz, mint amennyit megold, és annak a nyugdíjkassza csökkentése is célja lehet.  
Kérdés, ki alapíthat szövetkezetet, mely cég közvetíti a kedvezményes munkaerőt - mutatott rá. Úgy ítélte meg: nő az idős munkavállalók kiszolgáltatottsága, mert akár étkezési utalványban is megkaphatják a bérüket.  
Hosszasan szólt a szociális szövetkezetekkel kapcsolatos visszaélésekről, amely minden félnek jól jött, kivéve a munkavállalóknak.

Feltette a kérdést: ki kényszerítette a munka elhagyására a nyugdíjaskorúakat? Ki az, aki olyan társadalmi, gazdasági környezetet teremtett, ami miatt vissza kell hívni a nyugdíjasokat? 

Azt mondta: önök több száz jól működő szövetkezetet tettek tönkre, majd hoztak létre olyan fideszes szövetkezeteket, amelyek célja csupán az uniós források lenyúlása volt. Kijelentette: ebben a törvényben ugyanez van. Úgy fogalmazott: sunyi módon valami pénzlenyúlást készítenek elő. 
Frakciótársa, Heringes Anita azt kifogásolta, hogy egyéni képviselői indítványként nyújtották be a javaslatot, így arról nem kellett társadalmi egyeztetést folytatni. Hozzátette: a szervezetek nagy része viszont kritizálja azt. 

Szerinte a kormányzat rögzíthette volna, hogy minden nyugdíjas adó- és járulékmentesen vállalhasson munkát, de a cél nem ez volt, hanem újabb lehetőséget teremteni a haveroknak. A szövetkezetek torzítani fogják a munkaerőpiacot - folytatta -, a nagyobb áruházláncokban majd diákokat és nyugdíjasokat alkalmaznak olcsón.

KDNP: Lehetőséget kell adni a nyugdíjasoknak, hogy kiegészítsék a nyugdíjukat
Harrach Péter (KDNP) azt mondta, biztosítani kell a nyugdíjasoknak a nyugdíjukat, de emellett lehetőséget kell adni nekik, hogy kiegészítsék azt.
A nyugdíjas szövetkezetekről szóló javaslat adómentességet, rugalmas munkaidőt és ügyintézés-mentességet kínál a dolgozni akaró nyugdíjasoknak - sorolta.
A KDNP frakcióvezetője azt is jelezte, hogy egy kipróbált lehetőségről van szó, hiszen egy másik szövetkezeti forma, az iskolaszövetkezet már bizonyított.
A politikus többször is hangsúlyozta, hogy csak egy lehetőségről van, a nyugdíjasoknak természetesen nem lesz kötelező dolgozniuk.

Jobbik: A nyugdíjas szövetkezetek "álszövetkezetek" lesznek
Sneider Tamás (Jobbik) egyértelműnek nevezte, hogy a törvénytervezettel kapcsolatban először meg kellett volna szólítani a nyugdíjas civil szervezeteket, a nagy foglalkoztatókat, a kisebb vállalkozókat és közintézmény-vezetőket.
Szerinte a kezdeményezés - amelyet nem támogatnak - valójában idetelepült nemzetközi, illetve a kormányhoz közeli mezőgazdasági társaságoknak szól, mert a nyugdíjas szövetkezetekben foglalkoztatottak után nem kellene járulékot fizetniük, a bérük pedig várhatóan igen nyomott lesz. A legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja az ellenzéki politikus, hogy "szerencselovagok gyorsan biankó szövetkezeteket alapítanak" majd.
Azt is mondta, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek valójában "álszövetkezetek" lesznek.

LMP: Vonják vissza a javaslatot, amely a nyugdíjasok újabb átverése
Schmuck Erzsébet (LMP) a "nyugdíjasok újabb átverését" jelentő javaslat visszavonását kérte, amelyet szerinte csak akkor szabadna visszahozni az Országgyűlés elé, ha megegyeztek róla a nyugdíjas szervezetekkel.
A nyugdíjas szövetkezeti forma állítólagos célja az idős korúak foglalkoztatása - idézte az előterjesztést, szerinte azonban jórészt arról lenne szó, hogy ha egy cég nyugdíjasokat akarna olcsón foglalkoztatni, akkor kölcsönözhetne munkaerőt a szövetkezetektől.
Ez az átlagbért alacsonyan tartja majd - hívta fel a figyelmet, ellentmondásosnak nevezve, hogy miközben a rászoruló nyugdíjasok megsegítéséről beszélnek, olyan szövetkezeti formába terelnék őket, amelyben csak vagyoni hozzájárulás fejében vehetnének részt.
A munkaerőhiány kezelését nem túl elegáns a nyugdíjasokkal kezdeni - fogalmazott.

Kormány: Az indítvány összhangban van a foglalkoztatás bővülésére vonatkozó tervekkel
Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára jelezte: a kormány és a kormánypártok azonosan gondolkodnak a munkaerőhiány orvoslásáról oly módon, hogy olyan rétegeknek is lehetőségük legyen plusz jövedelmet szerezniük, amelyeknek erre most nincs módjuk.
Az elmúlt időszakban sok olyan intézkedés történt, amely a foglalkoztatóknak és a nyugdíjasoknak is kedvező, ám a munkaerőhiány továbbra is fennáll, ennek orvoslásának egyik módja a mostani javaslat - mondta, hozzátéve: az indítvány összhangban van a foglalkoztatás bővülésére vonatkozó tervekkel.

MSZP: A nyugdíjas szövetkezeti munka vége is kizsákmányolás lesz
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a nyugdíjas szövetkezetek bevezetésének egyetlen oka az lehet, hogy egy hatalmas piacról van szó, amely "megtetszett valakinek", aki profitot akar elérni.
Ő is a javaslat visszavonását sürgette, azzal egyetértve, hogy rendezni kell a nyugdíjasok foglalkoztatási helyzetét, de nem így, "a pénzre hajtva".
Frakciótársa, Heringes Anita azt mondta: nem hisznek a Fidesz tisztességes szándékában. Szerinte a nyugdíjas szövetkezeti munka vége is kizsákmányolás lesz.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) nyugdíjas szervezetek és szakszervezetek véleményét idézte és kiemelte: a fizetés, ha nem pénzbeli, miért lenne kedvező bárkinek is. Ha belépni kényszerül a nyugdíjas, akkor ez nem az önkéntesség elvén alapul. Mi történik a beteg, meghalt tagok befektetéseivel, mi történik, csőd esetén? - kérdezte. 

Kitért arra is, hogy az ESZOSZ-nál sem működött az önkéntesség, mert ha valaki nem vállalta munkanélküliként a belépést, akkor elvették a segélyt.

A Híd a munka világába programnál is mindenki jól járt, kivéve a célcsoport - jegyezte meg. Szerinte ezzel ismeri el a kormány, hogy politikája megbukott. A fiatalok visszatérését kellene megoldani, s nem a nyugdíjasokat kellene visszaterelni a munkaerőpiacra.

LMP: Miért nem egyeztettek az érdekképviseletekkel?
Schmuck Erzsébet (LMP) arra volt kíváncsi, hogy miért nem egyeztettek az érdekképviseletekkel. Ki mikor dönti el, milyen támogatást kaphatnak ezek a szövetkezetek? Szerepel a költségvetésben, vagy mi lesz a forrása? - kérdezte.
Nagyon sok nyugdíjas van, akinek van tapasztalata, tudása, szívesen dolgozna, de nem ez a forma, amivel jól és érdemben be lehetne vonni őket.
    
Előterjesztői zárszó
Kósa Lajos zárszavában azt mondta, rég volt olyan vitán, ahol ennyi sületlenség hangzott el. A munkaerő-kölcsönzéshez ennek a javaslatnak semmi köze nincs - rögzítette.
Hozzátette: nincs köze uniós pénzhez sem ennek a szövetkezeti formának. Hasonlóképp félreértés, hogy köze lenne a szociális szövetkezetekhez.
A munka törvénykönyve alatti jogviszonyban lévők átléptetésére vonatkozó felvetést szintén badarságnak nevezte.  
Félreértés a kizsákmányolásról, fizetés elmaradásáról szóló fejtegetés is - mondta. Aki azt gondolja, hogy egy munkáért a szövetkezetben nem járna megfelelő díjazás, akkor nem vállalja el. Az volt a benyomása, a javaslatot sokan nem tudták értelmezni. A most is létező szövetkezeti törvény normatív rendszerében nem lesz változás - rögzítette. 
Tévesnek nevezte azokat az állításokat, hogy hányan dolgoznak külföldön. 1990-től 2004-ig uniós tagságig 240 ezren vállaltak munkát. 2004-től 15-ig 350 ezerre nőtt a számuk, az, hogy ezt a Fidesz kormány idézte volna elő, aljas hazugság és félreértése az adatoknak. Megjegyezte: ebből 110 ezer napi vagy heti ingázó. 
Közölte: teljes mértékben képviselői indítvány, ahhoz a kormánynak nincs köze, s előzetesen nyugdíjas kutatás formájában kérdezték meg a lehetséges érintetteket. 

A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.