Szijjártó Péter: Európa történelmi kihívásokkal szembesül

A külügyminiszter szerint Brüsszel a nyomás hatására „elvesztette az eszét”

MH/MTI – 2017.05.19. 11:37 –

Nem kétséges, hogy Európa súlyos, történelmi kihívásokkal szembesül, és ezek a kihívások elvették néhány európai ország és európai intézmény józan eszét - jelentette ki az MTI-nek telefonon nyilatkozva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ciprusról, ahol az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ülésén vesz részt.

Akciótervet fogadtak el a menedékkérő gyermekek védelméről
A menekült és menedékkérő gyermekek védelméről szóló cselekvési tervet fogadott el pénteken Nicosiában a 47 tagállamot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a 2017-2019 közötti időszakra. A tanács közleménye szerint a cselekvési terv a kísérő nélküli gyermekekre vonatkozó konkrét teendőket javasol a tagállamoknak a menekültügyi folyamat minden szakaszában. A terv célja, hogy biztosítsa a gyerekek jogainak érvényesülését, az eljárás gyermekbarát lefolytatását, hatékony védelmet biztosítson a kiskorúak számára. és elősegítse a gyermekek integrációját. Az akcióterv értelmében új útmutatást kell készíteni a kiskorúak életkorának megállapításához és gyámság alá helyezéséhez, alternatívát kell találni a fogva tartásukra, és kézikönyvet kell készíteni a gyermekbarát tájékoztatáshoz, a menekültügyi szakembereket pedig fel kell készíteni a gyerekbarát eljárásokra. "Meg kell akadályozni, hogy gyerekek erőszak, bántalmazás, kizsákmányolás, emberkereskedők áldozataivá váljanak. Ez erkölcsi parancsolat" - húzta alá Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.A közlemény szerint az Európa Tanács az Európai Unió és más nemzetközi partnerek támogatására is számít az akcióterv megvalósításában.

"Mi azt gondoljuk, hogy az ilyen rendkívül súlyos kihívások és válságok közepette az európai országoknak és intézményeknek az őszinte, nyílt, egyenes párbeszédre kellene helyezniük a hangsúlyt, ahelyett, hogy az európai intézményeket arra használják, hogy bizonyos európai országokat kipécézzenek, és méltánytalan, méltatlan támadásokat indítanak ellenük, és hamis vádakat fogalmaznak meg, és hamis vádakon alapuló rágalmakat zúdítanak egyes európai országok fejére" - húzta alá a tárcavezető.
Szijjártó Péter külön sérelmezte, hogy pont azokra helyeznek nyomást, amelyek egyenesen megnevezik az Európára leselkedő veszélyeket, és valós megoldásokat kínálnak.
"Például a migráció kérdésében azokat az országokat támadják folyamatosan, melyek világossá tették, hogy a bevándorlás biztonsági kérdés, és nem hajlandók illegális bevándorlókat a területükre engedni" - hangsúlyozta a miniszter.
A politikus szerint az Európai Parlament is egy ilyen intézménnyé vált, és ahelyett, hogy igazi funckióját betöltené, egyes kipécézett országok elleni alaptalan és aljas támadások helyszínévé vált.
Szijjártó Péter elmondta, hogy egyeztetett lengyel kollégájával, Witold Waszczykowskival, aki biztosította arról, hogy Lengyelország semmilyen politikai támadáshoz nem asszisztál, és semmilyen módon nem támogatja, hogy az európai intézmények az uniós szerződés hetedik cikkével fenyegessék az Európai Unió egyes tagállamait.
A miniszter kétoldalú megbeszélést is folytatott több kollégájával. Így Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akinek jelezte, hogy Magyarszág szeretné megkezdeni az egyeztetéseket a 2021 utáni esetleges gázszállításokról.
Szijjártó Péter emellett tárgyalt a macedón külügyminiszterrel, Nikola Poposzkival, s elmondta, hogy a nyugat-balkáni állam élő példa arra, hogy ha egy ország ügyeibe kívülről beavatkoznak, akkor még a legstabilabb, az európai integráció útján haladó országok is destabilizálhatóak.
Srdjan Darmanovic montenegrói és Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel a gazdasági együttműködés erősítéséről, Andrei Galbur moldovai miniszterrel pedig az uniós integráció folyamatának segítéséről egyeztetett a magyar tárcavezető.
"A Keleti Partnerség sikere az Európai Unió biztonsági és gazdasági érdeke is" - húzta alá a miniszter.
Szijjártó Péter Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel is beszélt, aki arról biztosította, hogy az úgynevezett svájci hozzájárulásokat, melyekkel Bern az EU kevésbé fejlett országait támogatja, 2017 után is kész folytatni a svájci kormány.

Az energiabiztonság kérdéseiről tárgyaltak Szergej Lavrovval

A tárcavezető az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy az Európa Tanács külügyminiszteri bizottságának margóján tartott kétoldalú megbeszélésen jelezte orosz kollégájának, hogy Magyarország szeretne egyeztetni a 2021 utáni időszakra vonatkozó esetleges gázszállítási szerződésről. Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy Szergej Lavrov tudatta, az orosz kormány nyitott erre, és nincs akadálya annak, hogy az érintett vállalatok megkezdjék a tárgyalásokat a szentpétervári gazdasági fórumon.

Magyarország gázellátásának biztonsága szempontjából jó helyzetben van, 2021-ig élő szerződésünk van - hangsúlyozta Szijártó Péter. "Nem vagyunk időnyomás alatt, és így jó esélyünk van arra, hogy a korábbiaknál sokkal kedvezőbb szerződéses feltételrendszert tárgyaljunk ki magunknak" - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.