Márciusban tovább gyorsult a keresetek emelkedése

Varga Mihály: Minden ágazatot érintett a bérnövekedés

MH/MTI – 2017.05.19. 10:17 –

A márciusi átlagkereset 12,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 12,2 százalékos volt a növekedés - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A béremelkedés tovább gyorsult a februári 10,4, illetve 10,3 százalékosról. Az első negyedévben 11,0 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek, a közfoglalkoztatottak nélkül 10,7 százalékos növekedést mért a KSH. A versenyszférában 11,6, a költségvetési szerveknél 14,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset márciusban a közfoglalkoztatottak nélkül.

Varga Mihály: Az összes ágazatot érintette a béremelkedés
Minden ágazatot érintett a béremelkedés, a turizmus, a mezőgazdaság, a pénzügyi és az állami szektor fizetései is egységesen nőttek, mindez részben a tavaly novemberben a szociális partnerekkel megkötött 6 éves bérmegállapodásnak, valamint a munkaerőhiánynak köszönhető, hiszen ez utóbbi miatt a munkaadóknak egyre jobban meg kell fizetniük a jól képzett munkaerőt - mondta Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter pénteken az M1 aktuális csatornán a KSH által közölt adatokra reagálva. 
Varga Mihály kiemelte: az ágazatokat tekintve az építőiparban indult el jelentős béremelkedés az első negyedévben, ami a tárcavezető szerint a szektort jellemző szakmunkáshiánnyal magyarázható. A miniszter a bérintézkedésekről elmondta: a 6 éves bérmegállapodásnak köszönhetően idén január 1-től 15 százalékkal, illetve 25 százalékkal nőtt a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum, jövőre pedig 8, illetve 12 százalékos béremelkedés várható a bérrendszer alsó két részén. 
A tárcavezető hangsúlyozta: a gazdaság több mint 4 százalékos emelkedése az első negyedévben azt mutatja, hogy megalapozottak azok a várakozások, amelyek szerint az év hátralévő részében tovább nőnek a bérek és a fogyasztás is bővülni fog. 
Varga Mihály közölte: a keresetek növekedése a gazdaság növekedésén keresztül a termelői szektornak is jelentős támogatást ad, nem véletlen, hogy az első negyedévben a két legjobban teljesítő ágazat az ipar és az építőipar volt. 
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a mérsékelt inflációnak is köszönhető, hogy a bérek reálértéke 8,2 százalékkal nőtt, ezzel 51 hónapja tart a reálkeresetek töretlen emelkedése Magyarországon. 
A foglalkoztatás növekedésében az erősödő gazdasági konjunktúra mellett jelentős szerepe van a kormány intézkedéseinek, például a munkahelyvédelmi akció kedvezményeinek, az idén kiválóan teljesítő iparnak, illetve a 4 százalék feletti gazdasági növekedésnek.
Az NGM várakozásai szerint a bérek emelkedésének dinamikája továbbra is fennmarad, ami tovább segíti Magyarország erősödését - olvasható a tárca közleményében.

Az emelkedést a rendszeres bérek növekedése határozta meg, amelyek a vállalkozásoknál 12,3, a költségvetésben 14,5 százalékkal haladták meg a tavaly márciusiakat. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezés volt hatással - állapította meg a jelentés.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 298 300 forint volt. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 198 400 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 206 300 forintra becsülhető - közölte a KSH.

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, az első negyedévben mintegy 106 ezren  - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, aminek összege átlagosan 9400, illetve 8700 forint volt. 

Az iparban 319 ezer, az építőiparban 220 ezer forint volt a márciusi bruttó átlagkereset, ami 10,7, illetve 12,6 százalékos éves emelkedést mutat. A legmagasabb fizetések továbbra is a pénzügyi biztosítási szektorban vannak,  ahol szerény 4,0 százalékos éves növekedéssel is  592 ezer forintot lehetett keresni márciusban. 

A költségvetési intézményeknél 252 ezer forint volt az átlagos bruttó kereset, ezen belül a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén dolgozó alkalmazottak 322 ezer forintos fizetése 14,7 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit. Az oktatásban 10,0, az egészségügyben 23,8 százalékos emelkedéssel 282, illetve 272 ezer forintra emelkedett a kereset márciusra. 

A KSH adataiból kiderül, hogy a márciusban alkalmazásban állók száma 88 ezerrel - 3,2 százalékkal - múlta felül az egy évvel korábbit, ebből a versenyszférában 68 ezres volt az emelkedés, ami 3,5 százalékosnak felel meg.  A közfoglalkoztatottak száma egy hónap alatt 31 ezerrel csökkent márciusra, de 133 ezres számuk csak 20 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, amikor havi 18 ezres volt a havi létszámcsökkenés.

Az elemzők szerint nem meglepetés a keresetek emelkedésének gyorsulása

A keresetek emelkedésének márciusi gyorsulása nem okozott meglepetést az elemzők körében, akik pénteken megerősítették, hogy a növekedés egész évben kitart. A reálkeresetek idei 8 százalékot közelítő emelkedése a kiskereskedelmet és a szolgáltatások piacát élénkítheti, és ezzel a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja idén.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, tekintettel arra, hogy a bérek meghatározása általában az év első negyedévében lezajlik, azzal számol, hogy a további kilenc hónapban is hasonlóan magas lesz a bérdinamika. Így még a magasabb infláció ellenére is gyorsabban nőhetnek a reálbérek, a lakosság vásárlóereje tovább emelkedik 2017-ben. A vezető elemző szerint a bérek márciusi növekedése még a várakozásokat is jelentősen felülmúlta. A béremelkedésben markáns szerepet játszik a minimálbérek 15, illetve 25 százalékos év eleji emelése.  

Kitért arra is, hogy a versenyszférában 3,6 százalékkal nőtt, a költségvetési szférában 1,6 százalékkal csökkent a létszám az első negyedévben éves bázison. Utóbbi főként a közfoglalkoztatás mérséklődését tükrözi. Mind a bérek, mind a foglalkoztatási létszám oldaláról javul a munkaerőpiac, ami hozzájárulhat az első negyedévben tapasztalt dinamikus GDP-növekedés fenntartásához.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a jelentős bérnövekedéssel számolni lehetett a minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelése miatt, szerepet játszik ebben az is, hogy az egyre több szektorban tapasztalható munkaerőhiány miatt a cégek emelték a fizetéseket. Azt is elmondta, hogy az idei első negyedévben a reálkeresetek, tehát a nettó fizetések inflációval korrigált értéke 8,2 százalékkal nőtt. Az idén összességében pedig 8 százalékos emelkedés várható, ami a lakossági fogyasztást, ezen belül a kiskereskedelmet és a szolgáltatások piacát élénkítheti. Fontosnak tartotta kitérni arra is, hogy a költségvetési szektor létszáma márciusban több mint 20 ezerrel, az első negyedévben pedig több mint 13 ezerrel csökkent tavalyhoz képest, ami feltehetően a nyugdíjazásokkal magyarázható. A csökkenés ellenére még így is 800 ezer felett van a létszám a költségvetési szektorban, ami nagyon magas érték.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az erősödő belső keresletnek az infláció további gyorsulása lesz a következménye és az átlagos áremelkedés üteme 3,5 százalék lehet 2018-ban. A bérnövekedési üteme több tényező együttesének köszönhetően érte el első negyedévi lendületét: a munkaerőpiac feszesedésének következtében már tavaly elindult egy tempós béremelkedés, majd azt követően a minimálbér 15, illetve a garantált szakmai bérminimum 25 százalékos emelése már csak olaj volt a tűzre, hogy a bérdinamika tempója még magasabb fokozatba kapcsoljon.

Az Erste elemzői  úgy látják, hogy idén a bérnövekedés éves átlagban meghaladhatja a 10 százalékot, míg az átlagos infláció elérheti a 2,5 százalékot, így reálértelemben 7-8 százalék közötti keresetnövekedés lehet idén. A feszes munkaerőpiac, a stabilan növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP-növekedés gerincét a háztartások fogyasztása adhatja.

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozása szerint az idén 12,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozottabb bérverseny miatt, így a várt 2,3 százalékos infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet 2017-ben. Hozzátette: a bérek növekedésére jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. Az elemző kifejtette, hogy regionális összehasonlításban a magyar bérek továbbra is a középmezőny végén tartózkodnak, de ez a hátrány az idei és a következő években is kitartó bérdinamikával jelentősen csökkenthető lesz.

Ahol viszont ennél is jelentősebb a magyar bérek lemaradása, az a bruttó béreket terhelő munkavállalói elvonások szintje, amiben szinte Európa legvégén áll Magyarország. Nálunk a nettó bérek a bruttó bérek 66,5 százalékát teszik ki, míg a munkavállaló terheinek levonása után Romániában a bruttó bérek 71,9 százaléka, Szlovákiában 76,3, Horvátországban 74,5, Lengyelországban 71,1, Csehországban pedig a 75,9 százaléka marad a munkavállalóknál. A Takarékbank elemzője szerint a bruttó béreket terhelő elvonások csökkentésére a legkézenfekvőbb eszköz a kormányzati kommunikációban többször elhangzott és mindenki által támogatott 9 százalékos szja-kulcs minél hamarabbi bevezetése lenne, amivel a magyar nettó bérhányad 72,5 százalékra nőne.