Lezárul a jövő évi költségvetés vitája

A képviselők a nap folyamán lezárják a büdzsé 30 órás vitáját

MH/MTI – 2017.05.19. 10:10 –

A kormánypártok a családok támogatását emelték ki a 2018-as költségvetési törvényjavaslat általános vitájában pénteken az Országgyűlésben, a szocialisták kevesellték a honvédség fejlesztésére fordítható forrásokat. A képviselők a nap folyamán lezárják a büdzsé 30 órás vitáját, pénteken négyórás időkeretben vitatkozhatnak az előterjesztésről.

Fidesz: szükség van plusz forrásokra a tatai medencében
    
Bencsik János (Fidesz) rögzítette, a jövő évi büdzsé a munkából élőkről, a családokról és a biztonságról szól, majd saját választókerülete, a Tatai-medence szempontjából elemezte a költségvetést. Úgy látta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése ebben a térségben is nyomást gyakorol az ipari parkokban lévő cégekre, hogy emeljék foglalkoztatottaik fizetését.

Fontosnak nevezte, hogy a költségvetésben szerepel 100 milliárd forint a Modern városok programra, amely a versenyképességet szolgáló fejlesztéseket tesz lehetővé.

Az otthonteremtési források bővülésével összefüggésben kitért arra is, a helyi önkormányzatoknak is nagyobb figyelemmel kell lenniük, hogy rendelkezésre álljanak előkészített, közművesített területek.

Bencsik János javasolta, fordítsanak több pénzt az 1-es út felújítására, mert az balesetveszélyes. Plusz forrásokat javasolt a bányászat leállítása után visszatérő karsztforrások miatt a régi vízelvezető rendszerek rendbetételére.
    
MSZP: nem jut pénz honvédelmi fejlesztésekre
    
Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy szerény módon növekszik a Belügyminisztérium költségvetése, horribilisen nagy, 50 milliárd forint lesz azonban a tárcánál a migrációs helyzet kezelésére.

Elmondta, ez háromezer határrendész felvételére van biztosítva, de ez szerinte elég "haloványan" van körülírva.

Az ellenzéki politikus vérlázítónak nevezte, hogy a közalkalmazotti bértábla nem emelkedik. 69 ezer forint a legalacsonyabb közalkalmazotti bér, ez szégyen, a közalkalmazotti bér a közmunkabérrel versenyez - tette hozzá. 

Szóvá tette, hogy a büntetés-végrehajtás területén hatból négy börtönépítésre vonatkozó közbeszerzést leállítottak. Nincs meg rá a pénz? - kérdezte.

Harangozó Tamás azt mondta, a Fidesz-KDNP kormányzásuk nyolcadik évére majdnem eléri a honvédelmi költségvetés GDP-hez viszonyított azon arányát, amellyel átvették a kormányzást. Emlékeztetett arra, jövőre a GDP 1 százalékát fordítják honvédelemre. Szerinte ebből az összegből különösebb technikai fejlesztések nem lesznek, holott a honvédség egy Patyomkin-hadsereg, mivel nincsen egyetlen szállító repülőgépe sem, amely fel tudna szállni.
    
NGM: támogatható a rendőrség és a honvédség költségvetése
    
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára szocialista politikusnak válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a  belügyi, mind a honvédelmi területen érdemi béremelés indult el és folytatódik jövőre is. Hozzátette: a rendvédelmi és honvédelmi közalkalmazottak bére is emelkedett már, kétszer 5 százalékos mértékben.

A közalkalmazotti bértábláról közölte, az rögzíti a táblákat, a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározza a szorzókat. Nincs olyan, hogy 69 ezer forintos bruttó fizetés, a minimálbért és a garantált bérminimumot a végzettség szerint mindenkinek ki kell fizetni - mondta.

A börtönök építéséről elmondta, hogy azért érvénytelenített a kormány több közbeszerzést is, mert túl magas volt az áruk, de a költségvetésben biztosítják azokra a forrásokat. 

Az államtitkár a honvédelmi költségvetéssel kapcsolatban azt javasolta, hogy a GDP-arányos számok mellett a GDP nominális értékét vegyék figyelembe. Rögzítette: a GDP is növekszik és a GDP-arányos kiadás is növekszik. Úgy értékelt, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium költségvetését is lehet támogatni.
        
KDNP: a kormány az unió átlagát lényegesen meghaladó mértékben költ családtámogatásokra
    
Hollik István (KDNP) szerint a magyar kormány GDP-arányosan az unió átlagát lényegesen meghaladó mértékben költ családtámogatásokra. Szerinte a költségvetés számai, így a hiány 3 százalék alatti mértéke mutatja, hogy nem választási költségvetésről van szó.

Elmondta, a jövő évi költségvetésben továbbra is kiemelt szerepe lesz a gyermekvállalás ösztönzésének, az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap a határon kívül élő magyarok gyermekvállalásának támogatása.

Összegzése szerint jövőre összesen 1900 milliárd forint áll rendelkezése családtámogatásra, ez a GDP közel 5 százaléka.

Államtitkár: a kormány ellenáll a tömeges népvándorlásnak
    
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a szocialista felszólalásra reagálva azt mondta: Harangozó Tamás kétségbe vonta a határ menti őrtornyok, utak és egyéb tárgyak építésére fordított összeg szükségességét. Hozzátette, valóban jobb lenne, ha nem kellene milliárdokat költeni az ország védelmére, hiszen akkor még többet lehetne fordítani a belügyi, honvédelmi állományra, azonban Soros György, a szocialisták "segítője, gazdája" elhatározta, hogy Európát valamilyen módon átformálja a migráción keresztül. Ezért van szükség a kerítésre, a határvédelemre - mondta. 

Hangsúlyozta: a kormány nem engedi Magyarország sem etnikai sem vallási megváltoztatását, és a tömeges népvándorlásnak ellen fog állni. Szerinte a szocialisták nem értik ennek a problémának a súlyát, ezért nem támogatják az ország védelmét.

A Jobbik csalódást keltőnek nevezte a honvédelmi költségvetést, a Fidesz stabilnak és a kiszámíthatónak minősítette a jövő évi büdzsét, amelyet az LMP kampányköltségvetésnek tart.

Jobbik: csalódást keltő a honvédelmi költségvetés 
    
Kulcsár Gergely (Jobbik) csalódást keltőnek nevezte a jövő évi honvédelmi költségvetést, szerinte nincs haderőfejlesztés, súlyos a létszámhiány és a katonák anyagi megbecsülése is komoly csorbát szenved. Amennyivel több forrás jut a honvédelemre, azt nagyjából lefedi a tömeges bevándorlás okozta kiadás - tette hozzá. Úgy vélte: a Fidesz és az MSZP egyaránt felelős a honvédség elsorvasztásáért. Mint mondta: jövőre a GDP egy százaléka körül alakul a honvédelmi költségvetés, holott a haza védelmét ellátni képes honvédség megteremtéséhez néhány éven keresztül 3 százalék közelinek kellene lennie ennek az aránynak.

Azt javasolta, hogy 43 ezer forintról 55 ezerre emelkedjen a honvédelmi illetményalap, valamint a honvédelmi költségvetésen belül a fejlesztésekre költött összeg aránya 10 százalékról nőjön 30 százalékra.

Közölte: a Jobbik önálló határőrség felállítását kezdeményezi 4-5 ezer fős szervezettel, valamint azt követelik, hogy a Magyarország számára veszélyt jelentő missziókat függesszék fel, az itt megspórolt összeget pedig fordítsák haderőfejlesztésre.
        
Fidesz: stabil és a kiszámítható a jövő évi költségvetés
    
Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta: a 2018-as büdzsé a munkavállalók költségvetése, hiszen folytatja a bérfelzárkóztató programokat, amelyekkel évtizedek lemaradását kell behozni. Hozzátette: a büdzsé emellett legalább annyira a családok és a biztonság költségvetése is, amely stabilitást, kiszámíthatóságot biztosít.

A stabilitás szempontjából fontosnak tartotta az államadósság csökkentését és azt is, hogy az első negyedév 4,1 százalékos GDP növekedése - "rácáfolva a pesszimistákra" - megadja a további növekedés alapjait.

A családtámogatásról szólva elmondta: a kormány akár korábban is felismerhette volna, hogy bár fontos a háromgyerekes családmodell, de erre még nincs fogadókészség a társadalomban, ezért a kétgyerekes családokat kell megerősíteni. Szorgalmazta, hogy a lemaradó tiszántúli térség, Túrkeve és környéke a jövőben emelkedő pályára álljon.
        
LMP: ez egy kampányköltségvetés
    
Sallai R. Benedek (LMP) kampányköltségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsét, amelynek szerinte a magyar vidék és a magyar falu az egyik legnagyobb vesztese. Közölte: az LMP nem támogatja a költségvetést, mert az sem a családok, sem a vidék, sem a környezetvédelem szempontjából nem alkalmas az ország jövőjének támogatására.

Szerinte a jövő évi költségvetésből hiányoznak a vidéki fejlesztési lehetőségek, nincs forrás az alacsonyabb rendű utak felújítására, nincs érdemi közösségiközlekedés-fejlesztés, miközben a kormány centralizáló politikája megszünteti a közigazgatási rendszerhez, az egészségügyhöz, a kultúrához és az oktatáshoz való hozzáférést a kis falvakban.

Bűnös felelőtlenségnek nevezte, hogy a kormány szerinte nem foglalkozik a tájgazdálkodás feltételeinek javításával és a vízgazdálkodás fejlesztésével, illetve ad hoc jellegű árvízi védekezést folytat, ami hatással van a mezőgazdaság teljesítőképességére.

Szerinte a jövő évi költségvetés végképp kivérezteti a nemzeti parkokat, hiszen a kormány önfenntartásra készteti őket, vagyis úgy kellene természetvédelmet finanszírozni, hogy ehhez a magyar állam nem kíván hozzájárulni. "Ez egy tipikus nemzetgyalázó kormányzati intézkedés" - fogalmazott.

Úgy vélte: bár a kormányoldal szerint ez a családok költségvetése, az a baj, hogy csak néhány családé. Csak 500-600 családra, köztük Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor és Orbán Viktor családjára lesz pozitív hatással a költségvetés - vélekedett. 

Hollik István KDNP-s képviselő gyermekszüléssel kapcsolatos szavaira reagálva azt mondta: "önök Magyarország hölgyeit nagyjából egy ilyen perselynek tekintik, hogy bedugnak valamit, kiszednek valamit, aztán jól van", miközben a kormányoldal nem teremti meg az alapvető feltételeket szüléshez, nem támogatja a születésházakat, a szülésznői és bába-szakkollégiumokat.     

Soltész Miklós államtitkár szavaira az LMP-s képviselő úgy reagált: van "egy jelentős bája", hogy egy olyan kormány képviselője kezd "sorosozni", amely "Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor csicskájaként képviseli a billiárdosok érdekeit".
    
Fónagy: folyamatban vannak a vasúti fejlesztések
    
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára arra kérte az ellenzéket, hogy ne vitasson el alapvető tényeket és folyamatokat. A Vásárhelyi-tervről szólva közölte: azt 1998-ban az első Fidesz-kormány kezdeményezte, azonban az egészséges ivóvíz és öntözővíz visszatartása érdekében új létesítmények is kellettek, ennek megfelelően módosultak az elképzelések.

Közölte, hogy a kormány 2022-ig 4 ezer milliárd forintot irányozott elő a közlekedésre, ebből 2500-at közúti, 1500-at kötött pályás fejlesztésekre. A mostani javaslatban 286 helyett 342 milliárd forint szerepel a közösségi közlekedésre, amely a szolgáltatási színvonal emelését célozza - tette hozzá, megjegyezve azt is: vasutat nem 4-8, hanem 50-100 évre lehet fejleszteni, ebben kisebb lépésekben lehet haladni. Azt kérte: az irányt ne vitassa senki.

Az MSZP az igazságügyi területen dolgozók nagyobb arányú bérfejlesztését sürgette, a Jobbik pedig az állami kiadásokat sokallta a 2018-as költségvetési javaslat általános vitájában pénteken a parlamentben.

Fidesz: a költségvetés azoknak szól, akik munkából élnek
    
Nyitrai Zsolt (Fidesz) kiemelte: a költségvetési javaslat fókuszában az adócsökkentés, a béremelés és a munkahelyteremtés áll, azaz azoknak szól, akik munkából élnek.

Fontosnak ítélte a közbiztonság megerősödését, amelyet annak tulajdonított, hogy 2010 óta szervezetileg erősebb és fejlettebb lett a rendőrség, ezért egyetértett az ágazati béremelésekkel is.

Az egészségügyről szólva kifejtette: 325 milliárd forinttal magasabb az előirányzat, mint az utolsó szocialista kormány idején volt, amellett 65 százalékos béremelés lesz a több mint 70 ezer ápolónál. A kormánypárti politikus ismertette azt is, hogy 2010 és 2016 között átlagosan 23 százalékkal nőttek a nyugdíjak, amelyek vásárlóereje több mint 10 százalékkal javult. Még idén lehetőség lesz nyugdíjprémiumra is - tette hozzá, jelezve azt is: jelentős anyagi segítségre számíthatnak a fogyatékkal élők, a családok támogatása pedig kétszeresére nőtt 2010 óta.
    
MSZP: nagyobb béremelést érdemelnének az igazságügyi dolgozók
    
Bárándy Gergely (MSZP) a bírósági terület legnagyobb problémájának nevezte, hogy 15 éve nem volt béremelés a szektorban, a háromszor 5 százalékos fejlesztést pedig kevésnek ítélte. Szerinte azért ekkora a mérték, mert a kormányfő utálja a bírákat, ez ugyanakkor nem lehet érv a költségvetés tervezésénél.

Az ellenzéki politikus azt kérdezte: ha tudnak 31 milliárd forint pluszforrást adni a területnek, akkor miért csak 8,5 milliárd jut béremelésre. Hiába lesznek szép épületek, jól működő informatikai rendszer, ha a képzett, tehetséges munkaerő elmegy onnan - jegyezte meg.

Azt is javasolta, hogy az igazságügyi miniszter által felosztható 500 milliós keretet a jogi egyetemek kapják meg.
A szocialista képviselő egyúttal sértőnek tartotta az állatvédelemre szánt forrásokat.
    
Banai: a gazdaság bővülésének arányában nőnek a bérek    
    
Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára az addig elhangzottakra reagálva közölte: a szakmai érvekre figyelnek, de az olyan állításokat nem tartják annak, amelyeket számokkal, múltbeli adatokkal lehet cáfolni.

Visszautasította, hogy 15 éve változatlanok lennének az igazságügyi terület bérei. Mint kifejtette, 2012-ben 12 ezer bíró és ügyész részesült 10 százalékos alapemelésben, amely 2013-ban kiegészült, a terület más dolgozói pedig 2015 óta havi 39 ezer forintos munkaköri pótlékemelést kapnak.

Az államtitkár kiemelte, hogy a gazdasági bővülés arányában emelik a béreket, a 700 ezer állami alkalmazottból 550 ezer esetében már megvalósult a bérfejlesztés, s ha a fejlesztési ütemet tartják, akkor további béremelésekre lehet számítani.
    
Fidesz: folyamatosan csökken az államadósság
    
László Tamás (Fidesz) azt emelte ki, hogy a kormány hét éve következetesen csökkenti az államadósságot, szigorú fiskális politikát folytat megszorítások nélkül és növeli a foglalkoztatást.

Kifejtette, hogy 2006-ban 2802 milliárd volt az ország devizaadóssága, ami 2010 márciusára 9900 milliárdra nőtt. Értékelése szerint a szocialisták elzálogosították a jövőt, most pedig veszik a bátorságot és kritizálnak.

A kormánypárti politikus sikerként számolt be az IMF hitel visszafizetéséről és a hitelminősítők minősítéseiről, amely szerinte az adóigazgatási reform, a gazdaság fehéredése, az adóbeszedés javulásának eredménye. Beszámolt arról is, hogy a deviza aránya a 2010-es 52 százalékról 30 százalék alá csökkent az államadósságon belül, ami régiós szinten is komoly eredmény.

Jobbik: még többet költ az állam saját magára 

Szilágyi György szerint sajnálatos, hogy hiába terjeszti be jóval a törvényben előírt időpont előtt a költségvetést a kormány, de mégsem fordítanak több időt a megvitatására, nem foglalkoznak érdemben a módosító javaslatokkal, s a kormánypárti képviselők szavazógépként működnek. Hamar munka ritkán jó - értékelt, hozzátéve: a jövő évi költségvetésből az látszik, hogy az állam saját magára többet kíván költeni, mint az elmúlt években. 

Kormányzás és működés helyett azonban csak kommunikálnak, az intézmények lepusztulása az oktatás, egészségügy területén kézzel fogható, s messze az elvárható szint alatt működnek azok az intézmények, amelyek a magyar emberek életminőségét meghatározzák.

Jelentős adóbevétel növekedést terveznek a bányajáradék, a rehabilitációs hozzájárulás, a kisadózók tételes adója, a kisvállalati adók, a reklámadó, az áfa-bevételek, a lakossági illetékek, a bírságok, s az útdíj területén - sorolta, hozzátéve: csökkenéssel számolnak ugyanakkor a társasági adó, a bankok különadója, a játékadó, a központi költségvetési szervek bevételei soroknál.

A kisembereket, bérből és fizetésből élőket, a magyar kkv-kat helyeznék adóprésbe - mutatott rá, s beszédesnek nevezte, hogy bírásokból közel egyharmaddal több bevétellel számolnak, s hasonló a helyzet az áfa-bevételek bővülésénél is.

A társasági adóból származó bevétel csökkenő mértéke azt jelzi, hogy a kormány valójában a nagyvállalatok oldalán áll, és az ő kegyeiket keresi - jegyezte meg Szilágyi György.

A Fidesz szerint mindenkinek pluszlehetőséget tartogat a jövő évi költségvetés, az LMP a környezetvédelem elégtelen támogatásáról beszélt a 2018-as büdzsé általános vitájának harmadik napján, pénteken. 

Fidesz: mindenkinek pluszlehetőséget tartogat a költségvetés 

A fideszes Szatmáry Kristóf arról beszélt, hogy ez egy jó költségvetés, amely mindenkinek pluszlehetőségeket tartogat. Preferálja a munkát, azokat akik dolgozni akarnak, azokat, akik a családban hisznek, gyermeket nevelnek vagy szeretnének nevelni, s preferálja a vállalkozásokat is.

Kifejtette: a vállalkozások ma már tudnak tervezni, és az idén elkezdődött kedvező folyamatok jövőre is folytatódnak. Magyarországon Európában a legalacsonyabb a társasági adókulcs - mutatott rá. Kitért arra: az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás megszűnik, amely a kifehérítést szolgálja. 

Megjegyezte: a kisvállalati adó átalakításával még kedvezőbb környezetet teremtettek, a kiva jövőre tovább - 13 százalékra - csökken. 

A foglalkoztatás bővítését az egészségügyi hozzájárulás 2 százalékpontos csökkentésével is segítenék - jelezte Szatmáry Kristóf.

A fideszes politikus úgy összegzett: a kormány elkötelezett a gazdasági növekedés fenntartása, az államadósság arányának csökkentése, valamint az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett. Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának eredményei mára vitathatatlanok, a gazdasági növekedés jelentősen meghaladja az uniós átlagot, s az államadósság évről-évre folyamatosan csökken, a hiány rendre alacsony - sorolta.
        
LMP: a kormány semmibe veszi a környezetvédelmet 

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a költségvetés egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kormány semmibe veszi a környezetvédelem ügyét. Az LMP-s képviselő szerint szükség lenne a környezeti szempontok integrálására a természeti erőforrásokkal gazdálkodó ágazati tevékenységeknél. A kormány teljesítménye e téren káros - vélte, hozzátéve: nem csak az adópolitika hibás abban, hogy a munkát túladóztatja, miközben a környezethasználat és környezetterhelés utáni adók gyakran csak jelképesek. A támogatás- és fejlesztéspolitika, az energia- és agrárpolitika összességében kifejezetten káros hatású a környezetre - közölte, és érzéketlennek nevezte a hozzáállást a fenntartható közlekedés elősegítéséhez, a közösségi közlekedés fejlesztéséhez. 

Szerinte halaszthatatlan lenne a természetierőforrás-gazdálkodás, az ökoszisztéma védelme, illetve helyreállítása. Schmuck Erzsébet ez ügyben is piros lapot osztana ki a kormánynak.

Megjegyezte: a Natura 2000 területek megóvása érdekében további intézkedésekre lenne szükség. 

Nemzetiségi szószóló

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy tragikusan kevés nemzetiségi pedagógus dolgozik, és reményét fejezte ki, hogy a parlament támogatja majd a helyzet javítását célzó programot.

A szószóló a nemzetiségi pályázati keret 33 százalékkal való emelését kezdeményezte. Szeretnék -jelezte -, ha a diákok tanulmányaik során legalább egyszer eljutnának nemzetiségük anyaországába vagy nemzetiségi táborba. 
    
Fidesz: stabil alapokon az önkormányzati finanszírozás    
    

Becsó Zsolt (Fidesz) azt mondta: míg 2010-ben eladósodott családok és önkormányzatok voltak, a mostani javaslat kiemelten támogatja a munkából élőket és a családokat, továbbá erősíti az ország biztonságát. Hozzátette, hogy az önkormányzati működés stabil finanszírozási alapokon nyugszik és jelentős mennyiségű uniós és hazai forrás áll rendelkezésre fejlesztésekre.

Mint mondta, ezek Nógrád megyei választókörzetében segítik a társadalmi felzárkózás gyorsítását és régóta várt beruházások megvalósulását, egyebek mellett utak felújítását, foglalkoztatási programok elindítását.

A kormánypárti politikus szerint 2018-ban a 2014 és 2020 közötti beruházások kibontakozása lesz jellemző az egész országban.
    
MSZP: emelni kell a családi pótlékot
    
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy nem látja nyomát a költségvetési javaslatban a Lázár János miniszter által említett családtámogatások emelésének, a családpolitika alapján pedig nem látszik, hogy remény lenne évente 30 ezerrel növelni a születésszámot.

Bírálta és igazságtalannak nevezte az egyházi iskolák normatívájának 160 ezerről 200 ezerre emelését, jelezve: az állami iskolákban 58 ezer lesz a mérték.

Az ellenzéki képviselő a családi pótlék 50 százalékos emelését sürgette, emellett több forrást javasolta az óvodák, iskolák konyháinak felújítására. Mint mondta, a szünidei ingyenes étkeztetést a rászorultak közül kevesen veszik igénybe, mert a szülők vagy szégyellik kérni, vagy nem is tudnak róla, hogy jár nekik. Ezen változtatni kell - jelezte.

Bangóné Borbély Ildikó szociális bérlakásprogram elindítását is szorgalmazta.

A fideszes képviselők a 2018-as költségvetés nemzetpolitikai, oktatási és önkormányzati vonatkozásairól beszéltek, a Jobbik a bírák bérének emelését szorgalmazta, az MSZP pedig a legnehezebb helyzetben lévőkért emelte fel a szavát pénteken az Országgyűlésben, a jövő évi büdzsé általános vitájában. 

Államtitkár: a kormány a családokat segíti
    
Soltész Miklós, államtitkár a szocialista felszólalásokra reagálva elmondta: a kormány 2018-ban folytatja a rászorulók érdekében a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, valamint emelkedik a kétgyerekes családok családi adókedvezménye, az otthonteremtési támogatás, a bölcsődei ellátás támogatása, az ingyenes és kedvezményes étkeztetésre jutó források.

Hozzátette: a kormány 2010 óta 900 milliárdról 1900 milliárd forintra emelte a családtámogatási rendszer forrásait, ehhez képest a szocialisták kormányzása alatt devizahitelekbe hajszolták bele az embereket és elvették a 13. havi nyugdíjat. Kiemelte: 2010 óta nőtt a házasságkötések száma, emelkedett a gyermekvállalási kedv és csökkent az abortuszok és a válások száma. 

Fidesz: 81,3 milliárd forint többlet az oktatásra
    
Kucsák László (Fidesz) arról beszélt, hogy a 2018-as költségvetés oktatásra 81,3 milliárdos többletet tartalmaz. A képviselő részletesen ismertette a büdzsé közneveléssel és felsőoktatással kapcsolatos tételeit kiemelve, hogy a Klebelsberg Központ javára 1 milliárd 930 millió forint többlettel, beruházási, felújítási lehetőségekre pedig plusz 3 milliárd forinttal számolnak.

Közölte azt is: az állami felsőoktatásban dolgozók garantált illetménye is emelkedik jövőre.

Jobbik: emelni kell a bírák és ügyészek bérét


Gyüre Csaba az igazságügyben dolgozók, a bírák és ügyészek bérének emelése mellett érvelt.   Elmondta: 2004-hez képest, a bírói fizetések reálértékben a felére csökkentek, jelenleg Ausztriában háromszor annyit, Csehországban dupláját keresik a bírák, de még Romániában is 50 százalékkal magasabbak a bérek. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg egy kezdő bíró átlag órabére 3000 forint, addig a kirendelt védő 5000 forintot kap, de a bírósági végrehajtók és az igazságügyi szakértők is a bíráknál magasabb órabérben részesülnek. 

Úgy vélte: míg az ügyészségnél jelen van a kormányzatnak megfelelés, addig a bíróságokat nem sikerült "bedarálni", ezért a kormányzat azzal bünteti a bírákat, hogy nem ad megfelelő javadalmazást, míg az ügyészek fizetése 15 százalékkal magasabb.

A képviselő jelezte: ezt a 15 százalékot nem vennék el az ügyészségtől, hanem egységesen 30 százalékos bérfejlesztést javasolnak az igazságügyi dolgozóknak.

Fidesz: Magyarország erősödése a határon túliaknak is jó hír
    
Tilki Attila (Fidesz) azt mondta: Magyarország erősödik, és ez jó hír a határon túli magyarságnak is, hiszen nemzetpolitikai célokra is több jut jövőre. Úgy vélte: a kárpát-medencei magyarság nyertese a mostani kormányzásnak, amelynek nemzetpolitikai célja, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön boldogulhassanak.

Kitért arra: a következő három évben nagy mértékű támogatást kap a kárpátaljai, délvidéki, felvidéki és erdélyi gazdaságfejlesztés. Közölte: a nemzeti oktatási intézményekre több mint 8 milliárd forintot, a Határtalanul Programra pedig 2 milliárdot fordítanak jövőre, és külön soron 100 millió forintot biztosítanak a határon túli magyarok egészségügyi ellátásának fedezésére.
     
MSZP: a költségvetés igazságtalan a legnehezebb helyzetben lévőkkel 
   
Heringes Anita (MSZP) szerint a 2018-as költségvetés igazságtalan a legnehezebb sorban élő, vidéki, falusi lakossággal, és azokkal a fiatalokkal is, akik most szeretnének családot alapítani. Azt mondta: a 
családi adókedvezmény és az otthonteremtési támogatás nem érinti azokat, akik minimálbért keresnek vagy közfoglakoztatottak. Őket az út szélén hagyja a kormány - tette hozzá a képviselő, aki arra szólította fel a kormányt, hogy vegye észre, minden költségvetési sor mögött emberéletek vannak.

Fidesz: a kaposváriak is léphetnek egyet előre
    

Gelencsér Attila (Fidesz) Kaposvár önkormányzatának költségvetését mutatta be. Elmondta: jövőre - az egyre kevesebben lévő munkanélküliek támogatásán kívül - minden egyes tétel támogatása nő Kaposvár költségvetésében, így a kaposváriak is úgy érezhetik, hogy jövőre léphetnek egyet előre. Felsorolása szerint emelkedik a családok támogatása,  valamint a gyerekétkeztetésre, a szociális területre, a köznevelésre, a könyvtárakra és a kultúrára fordítható összeg. Emellett - folytatta - támogatják jövőre új ipari parkok kialakítását, a közlekedés fejlesztését, orvosi rendelők és óvodák, fejlesztését és a turizmust is. Úgy összegzett: Kaposvár számára a 2018-as év nagy reményeket hordoz, mert az állami támogatások, a fejlesztési források és a saját bevételek is növekvő tendenciát mutatnak.

Az MSZP a teljesülést vitatja
    
Mesterházy Attila (MSZP) optimistának nevezte a költségvetés bevételi előirányzatait, a kiadások túlfutása pedig szerinte problémákat okozhat a teljesülés során. Vitatta a GDP-mutatók tervezett növekedését is.

Az ellenzéki politikus szerint a korábbi év 400 milliárd forintos egyszeri bevételét nem helyettesítik, az uniós források gyorsított lehívása pedig csökkenti a választás utáni mozgásteret. Értékelése szerint ezeket az összegeket nem a későbbi évek megalapozására fordítják, hanem a jövő terhére költekeznek.

A szocialista képviselő szerint a költségvetés átláthatósága idén sem javult, a korai elfogadás pedig későbbi módosításokat von maga után. Hozzátette: az adórendszerben változatlanok a problémák.

Mesterházy Attila választási költségvetésnek tartotta a javaslatot, emellett a korrupcióval szembeni lépéseket sürgetett.