Balog Zoltán: Egy gyenge Európa nem tudja betölteni szerepét

A kontinens jövője a közép-európai összefogásban van gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt

MH/MTI – 2017.05.04. 22:02 –

Egy gyenge Európa nem használ a világnak, hiszen nem tudja betölteni azt a szerepet, amelyre hivatott, vagyis hogy segítsen a szegényebb népeknek - mondta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a bécsi Diplomáciai Akadémián tartott csütörtöki pódiumbeszélgetést követően

balogh bécsBalog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előadást tart az Európai Unió és a kontinens jövőjéről tartott pódiumbeszélhetésen a bécsi Diplomáciai Akadémián. Fotó: MTI/Emmi/Bartos GyulaBalog Zoltán elmondta: Európa jövője a közép-európai összefogásban van gazdaságilag, politikailag és kulturálisan egyaránt, ezért a visegrádi négyekkel való szorosabb összefogásra hívta fel a bécsi akadémia közönségének figyelmét.

A miniszter a pódiumbeszélgetést követően aláhúzta: amikor Európa igazi sorskérdések előtt áll, akkor minden fórumot meg kell ragadni, hogy egymással beszélve jobban megértsük a másik álláspontját.

Egyúttal pozitívumként értékelte, hogy az este folyamán a Magyarország által felvetett, a migrációt, a népesedést, a versenyképességet, valamint a külső és belső biztonságot érintő kérdések kerültek szóba, amelyek "Ausztriának és Európának legalább olyan problémát jelentenek, mint Magyarországnak".

Balog Zoltán vitaindító előadásában azt mondta: vissza kell térni a regionálisan folytatott párbeszédhez, hiszen sokkal többet használ, ha az egyeztetés helyi szinten és nem Brüsszelből zajlik. Arra figyelmeztetett, hogy a migrációt és a személyek unión belüli szabad áramlását nem szabad összehasonlítani egymással. Az európai identitás a sokszínűségből áll, de a migráció esetében az európaitól teljesen eltérő gyökerű kultúrák betöréséről van szó - mondta a miniszter. Kijelentette azt is, hogy a menekülteknek a származási országukban kell segítséget nyújtani.

Erhard Busek egykori osztrák alkancellár az eseményen arról beszélt, hogy Közép-Európában drámai, Ausztriát is érintő változások történnek, ezért "a legfőbb feladatunk, hogy ezekkel megbirkózzunk". Kijelentette: kevésbé szabad a kormányokat vagy a szomszédos államokat bírálni, inkább meg kell vizsgálni a történések hátterét, amelyek mind összefüggésben állnak Európa jövőjével.

Ferdinand Trauttmansdorff, a budapesti Andrássy Egyetem professzora úgy vélte, hogy jelenleg nagyobb szükség van egy erős Európára, mint valaha. Úgy vélte, hogy az uniós intézmények és az uniós tagállamok csak közösen találhatnak megoldást a jelenlegi helyzetre, hiszen az ő hatásköri harcuk nem garantálja Európa jövőjét.

Trauttmansdorff szerint a tagállamok nélkül nem lehet hatékony integrációs politikát folytatni. Beszélt arról is, hogy Európában a hatékony szomszédságpolitikának az identitás és a kommunikáció lehet az alapja. Ez utóbbit hiányolta a jelenlegi osztrák és magyar kapcsolatokból, és ezért nevezte fontosnak a Balog Zoltánnal zajló eszmecserét.

Heidemarie Uhl, az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) történésze szerint Európa kulturális mérföldkőhöz érkezett, amikor számos dolog megszűnik, egyúttal új kulturális jelenségek tűnnek fel. Szerinte a jelenlegi mélyreható európai válság arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi Európa valójában. Úgy vélte, hogy a jelenlegi politikai viták jellemzően a liberális polgári demokrácia fennmaradásáról szólnak.