Német politikusok ellenzik a török uniós csatlakozást

Rendőrökkel csaptak össze és autót gyújtottak fel szombaton baloldali tüntetők az AfD kölni kongresszusának helyszíne mellett

Harle Szilvia – 2017.04.24. 01:52 –

Elfogadta az őszi Bundestag-választásra készített programját és megválasztotta a kampány csúcsjelöltjeit tegnap az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali párt. Német politikusok közben leállítanák a török uniós csatlakozási tárgyalásokat.

Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg szombaton Kölnben az AfD jobboldali párt kétnapos kongresszusa. Vasárnap a Bundestagon kívüli legnagyobb német párt elfogadta az őszi szövetségi parlamenti választásra készített programját és megválasztotta a kampányt vezető csúcsjelöltjeit, azaz hogy ki vagy kik vezessék a pártot a választási kampányban. A csúcsjelölti feladat ellátására titkos szavazással a nemzeti konzervatív irányzat vezetőjeként számontartott Alexander Gaulandot és a jobboldali liberális irányzathoz sorolt Alice Weidelt választották meg.

A kongresszuson elfogadott választási programmal az AfD szembehelyezkedik a második világháború utáni kormányok politikájával, a közjogi rendszer mélyreható átalakítását irányozza elő. Még szombaton a kongresszus elutasította Frauke Petry társelnök kezdeményezését, mely szerint az AfD-nek a rendszerkritikus, „fundamentális ellenzékiség” helyett a „reálpolitika” irányát kell követnie, hogy koalícióképessé váljék.

Szombaton az esemény helyszíne közelében baloldali tüntetők csaptak össze a rendőrséggel, két egyenruhást megsebesítettek, és felgyújtottak egy rendőrautót. Az n-tv hírtelevízió szerint mintegy ötven tüntető csapott össze lovas rendőrökkel, akik paprikaspray-t vetettek be az erőszakosan fellépőkkel szemben.

Időközben egy szombaton nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a német Zöld Párt támogatása tizenöt éves mélypontra süllyedt, ami csökkenti annak az esélyét, hogy egy baloldali koalíció esetleg meg tudja szerezni a hatalmat a szeptemberi választásokon. A Bild am Sonntag német lap felmérése szerint a zöldek támogatása hat százalékra csökkent.

A török elnök jogköreit kiszélesítő népszavazás miatt szombaton két vezető német politikus is felszólította az Európai Uniót, állítsa le a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Norbert Röttgen, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a Deutschlandfunk médiaszolgáltatónak azt mondta, ártana Európának, ha következmények nélkül hagyná a népszavazást. Még világosabban fogalmazott a CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, Joachim Herrmann bajor belügyminiszter, aki szerint nem elég felfüggeszteni a tárgyalást, hanem véget kell neki vetni.


Kijátszhatják a törvényeket a migránsok

A Der Spiegel című német hetilap szombaton arról írt, hogy a német hatóságok gyanúja szerint egyes migránsok visszaélnek azzal, hogy Afganisztánban a tálibokkal való együttműködésért halálbüntetés jár, ezért a németek a törvény értelmében nem deportálhatják hazájukba azokat, akik korábban együttműködtek a szélsőségesekkel. A Német Szövetségi Bevándorlási Hivatal adatai szerint sok afgán menedékkérő nyilatkozta azt meghallgatásakor, hogy kapcsolatban állt radikális iszlamista csoportokkal, vagy akár harcoltak a dzsihadisták oldalán. A Welt am Sonntag című német lap közben tegnap azt írta, az egy évvel korábbihoz képest tavagy 50 százalékkal nőtt a bűncselekménnyel gyanúsított menedéket keresők száma. (HSZ)


Lassan halad a munkaerőpiaci integráció

Dieter Kempf, a német iparszövetség elnöke vasárnapi német lapokban megjelent interjújában azt mondta, a nyelv és szaktudás hiánya miatt nagyon nehezen halad a bevándorlók munkaerőpiaci integrációja. Úgy fogalmazott, hogy „a német gazdaság alapjában véve kész lenne az alkalmazásukra, a gyakorlatban ez azonban sokkal nehezebb ügy, mint azt sokan gondolnák”. Rámutatott, a szükséges nyelvismeret megszerzése egyrészt nem hónapok, hanem évek kérdése, másrészt a felvételhez szükséges szakismeretek megszerzésére is csak ezt követően lehet megkezdeni a bevándorlók felkészítését. Kempf szerint a helyzet az, hogy „képzettsége alapján a bevándorlók többsége nem alkalmas a szakmunkáshiány enyhítésére”. (SZH)