Palkovics László: 45 milliárd iskolai informatikai fejlesztésekre

Az államtitkár a Liga szakszervezetek szakmai konferenciáján szólalt fel

MH/MTI – 2017.04.21. 14:19 –

A kormány 45 milliárd forintot fordít az elkövetkező időszakban iskolai informatikai fejlesztésekre - mondta az oktatási államtitkár a Liga szakszervezetek szakmai konferenciáján pénteken Budapesten. Palkovics László arról is beszélt, hogy felülvizsgálhatják a tanítási szünetek elosztását, s bevezethetik a jövőben a természettudományos kompetencia-mérést. 

 Palkovics László a sajtóban megjelent hírekre reagálva jelezte: a kormány nem döntött sem a kilenc évfolyamos iskoláról, sem a középiskolai felvételik átalakításáról. Tájékoztatót hallgatott meg a kabinet csupán, ezek olyan kérdések, amelyek szakmai vitáját az elkövetkező időszakban folytatják majd le - közölte. Megjegyezte: a középiskolák jelentős részében ugyanakkor ma is van felvételi.

Az oktatási államtitkár előadásában rámutatott: Magyarország településszerkezete elaprózódott, és az iskolarendszert ehhez kell hozzáalakítani. 2010-2014 között mintegy kétszázezerrel csökkent az általános iskolások száma, eközben a feladat-ellátási helyek száma 300-al lett több. 

Az általános iskolai kapacitások átlagos kihasználtsága 70 százalékos - jelezte, s kitért arra is: az iskolarendszer ma a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek előrehaladását nem segíti oly módon, ahogy kellene. Aránytalan a személyi feltételrendszer is, a pedagógustársadalom egyre inkább elöregszik - mutatott rá Palkovics László. 

Az oktatási államtitkár a PISA-eredményekkel összefüggésben kiemelte: az iskolák közötti különbség jóval nagyobb, míg az iskolán belül a gyerekek közti különbség jóval kisebb mint az OECD-államokban. A felmérések eredményeiből az is látszik, nagyon nem mindegy, milyen családi háttérrel rendelkezik valaki, s az iskola feladata, hogy kompenzálja azt, amit a családok nem tudnak biztosítani - jegyezte meg. Ugyanakkor a kompetencia eredmények szerint nem igaz, hogy a kisfalvak kisiskoláiban ne lehetne jó eredményeket elérni.

Az államtitkár a beavatkozási irányokról szólva kitért a digitális írástudás erősítésére, fontosnak nevezte, hogy legyenek az iskolában megfelelő informatikai eszközök, s legyen hozzáférés is ezekhez. Az is fontos, hogy a pedagógusoknak is meglegyen a megfelelő kompetenciája. 45 milliárdot fordítanak fővároson kívüli iskolák számítástechnikai eszközeinek fejlesztésére - közölte, s jelezte: a    tanártovábbképzésbe szintén beépítik az ilyen típusú kompetenciákat. 

A Nemzeti tanterv átalakításáról elmondta: cél, hogy találják meg a lexikális tudás és annak alkalmazása, alkalmazhatósága közötti megfelelő arányt. Lexikális tudás nélkül csak kompetenciát azonban nem lehet fejleszteni - rögzítette. 

Fontos, hogy az átmeneteket jól kezeljék az óvodából az iskolába, majd iskolán belül, s stabil alapkészségeket alakítsanak ki, a természettudományokat pedig életkorhoz illesztve kell megújítani. Nem kell mindent a tanórán megoldani - mondta, s lehetőségként felvetette az iskolai idő meghosszabbítását táborokon keresztül. 
Felülvizsgálhatják a tanítási szünetek elosztását, újragondolnák az egésznapos iskolát. 

Palkovics László szólt arról az elképzelésről is, hogy bevezetnék a jövőben a természettudományos kompetencia-mérést is. 

Emellett sztenderdeket határoznának meg, amely azt tartalmazná, meddig kell negyedik, nyolcadik osztály végére eljutni, mit kell tudnia a diákoknak. 

Kitért arra is: módosítani kell a bérrendszeren, a mostani kevéssé veszi figyelembe, ha a pedagógusok nehezebb, hátrányos helyzetű környezetben végzik munkájukat. A Klebelsberg ösztöndíjnál ez már szempont - jegyezte meg. Dolgoznak az oktatást segítők bérstruktúrájának átalakításán is - tette hozzá az államtitkár. 
Szólt arról is, hogy 2018-tól a felsőoktatási intézmények látják majd el a tanártovábbképzés feladatát. Szívesen vennének fel több iskolapszichológust is, ugyanakkor egyelőre jelentős a szakemberhiány, ezért ezen szakemberek számát növelni szükséges  - jelezte. 

A finanszírozásról elmondta: 2009-ben 1400 milliárd volt a területre szánt összeg, majd 2012-től folyamatosan nőnek az oktatási kiadások, 2016-ban várhatóan 2000 milliárd körül lesz. 
Kérdésre az iskolák önálló költséggazdálkodásáról azt mondta: ma is van költségvetésük, s az iskolaigazgató feladata, hogy keretgazdálkodást folytasson.