Kövér László: Az anyanyelvünk határozza meg legerőteljesebben az együvé tartozást

„A magyar nyelv mint érték nemcsak oltalmat nyújt, hanem oltalmat is igényel”

MH/MTI – 2017.04.21. 10:25 –

Az együvé tartozást a legerőteljesebben az anyanyelvünk határozza és pecsételi meg - mondta az Országgyűlés elnöke pénteken Győrben, a Szép Magyar Beszéd verseny 52. Kárpát-medencei döntőjének megnyitóján. 

kövér szép magyar beszédKövér László, az Országgyűlés elnöke ünnepi beszédet mond a Kazinczy Ferenc - Szép magyar beszéd verseny Kárpát-medencei döntőjének első napján. Fotó: MTI/Krizsán CsabaKövér László a mintegy százötven magyarországi és határon túli diák, valamint ötven felkészítő tanár előtt mondott beszédében hangsúlyozta: a versenyelvű és teljesítményközpontú 21. században legnagyobb értékünk és esélyünk az észjárásunk, a gondolkodásmódunk és világlátásunk, amely magyar nyelvünkben fogan meg és általa kristályosodik ki. 

A Szép Magyar Beszéd verseny döntőjére 120 magyarországi és mintegy harminc határon túli diák érkezett. A résztvevők pénteken a szabadon választott szövegeket olvassák fel, szombaton pedig a kötelező szövegeket. A Kazinczy-érmeket és -díjakat, valamint a Péchy Blanka-díjat vasárnap adját át.
A zsűri három bizottságban bírálja el a versenyzőket, amelyeket Balázs Géza, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, Szakonyi Károly Kossuth-díjas író és Kováts Dániel Kazinczy-díjas főiskolai tanár vezetnek.

A magyar nyelv mint érték azonban nemcsak oltalmat nyújt, hanem oltalmat is igényel - fűzte hozzá. Kiemelte: aki nem tartja tiszteletben saját anyanyelvét, annak a gondolatai sem lehetnek egészségesek.

A nyelv romlásával romlik a gondolkodás és a teljesítmény is, ezért a nyelvrontás mindig a magyar esélyek romlását is jelenti, míg anyanyelvünk védelme az egyéni és közösségi önmegvalósításunk esélyeit növeli. A magyarok nem akarják "varázstalanítani" az anyanyelvet, hanem meg akarják őrizni, hogy az a jövőben is megőrizhesse a magyar nemzetet.

A nyelv ereje fogalmazta meg a magyar szabadság és függetlenség eszményét

Elismeréssel tartozunk azoknak, akik a tudatos magyar nyelvművelés és a hatékony magyar nyelvvédelem pártjára állnak, akik segítenek felismerni minden magyar fiatalnak és kevésbé fiatalnak az anyanyelvünk értékét - folytatta. Felidézte, hogy a reformáció idején az anyanyelv érlelte meg a nemzeti gondolatot, amely a reformkorban vált termővé. A nyelv ereje fogalmazta meg a magyar szabadság és függetlenség eszményét és segítette annak valóra válását. 

Beszédében megemlékezett Péchy Blanka színésznőről, nyelvművelőről, aki 1960-ban alapította meg a Kazinczy-díjat a szépen beszélő hivatásos előadók jutalmazására, 1964-ben pedig nyelvművelő sorozatot indított a Magyar Rádióban. A díjat 1973-tól a pedagógusképző intézmények hallgatói, 1986 óta újságírók, 1994 óta pedig általános és középiskolai tanárok is megkaphatnak. 

A nyelvművelés a nemzet egyesítésének egyik fontos eszköze

Hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés mára a nemzet határokon átívelő egyesítésének egy fontos megnyilatkozási formája, amelyben nagy szerepe van az először 1966-ban megrendezett Szép Magyar Beszéd versenynek, a Kazinczy-díjnak, a verseny nyomán kialakult munkaközösségeknek, nyelvi táboroknak, beszédművelő köröknek, a rádióműsornak, az Édes anyanyelvünk című folyóiratnak, a közösségi és a videómegosztó oldalaknak.

Borkai Zsolt: Nyelvünk közkincs, amit tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek

Borkai Zsolt, Győr polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében elmondta, hogy a magyar nyelv közkincs, amelyet meg kell őrizni és tovább kell adni a jövő nemzedékének. Hozzátette, hogy a város nagy hangsúlyt fektet a hagyományok ápolására.