Fókuszban a visegrádiak irodalma

Elkezdődött a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – Európa legnagyobb ideiglenes „boltjában” százötven kiállító mutatkozik be

MH-összeállítás – 2017.04.21. 02:04 –

Megnyílt az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál tegnap a budai Millenárison, a díszvendég a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk átvette a Budapest Nagydíjat. A kiállítás és vásár másik díszvendége ezúttal a visegrádi országcsoport. Összesen huszonnyolc ország képviselteti magát, mintegy százötven kiállító, ötszáz program, valamint nyolcszázötven író-költő, tudós és művész várja a nagyközönséget.

konyvfesztivalA díszvendég Orhan Pamuk átvette a főváros elismerését (Fotó: Varga Imre)
Elkezdődött a könyv és a szerzői jogok április 23-i világnapjához (Shakespeare és Cervantes halálának napjára) időzített 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál tegnap a budai Millenárison tartott megnyitóval. A vasárnapig tartó, külföldön is elismert irodalmi eseménnyé vált találkozó bemutatkozási lehetőséget biztosít az íróknak, üzletkötési és szellemi fórumot a magyar és külföldi könyvkiadóknak, könyvkereskedőknek és könyvtárosoknak. Az idén huszonnyolc ország képviselteti magát, mintegy százötven kiállító, ötszáz program – könyvbemutatók, felolvasások, író-olvasó találkozók, koncertek, kiállítások – és nyolcszázötven szerző, tudós, művész várja a nagyközönséget. A várhatóan mintegy hatvanezer látogató több száz újdonság közül válogathat, hiszen a budapesti könyvfesztivál sajátossága, hogy a hasonló európai vásárok gyakorlatától eltérően a kiállított könyvek a helyszínen meg is vásárolhatók, a Millenáris e négy nap alatt Európa legnagyobb „könyvesboltjaként” működik.

A könyvfesztivál hagyományos programjai között van a legtehetségesebb pályakezdő prózaírókat bemutató Európai Első Könyvesek Fesztiválja, amelyre tizennyolc országból érkeznek fiatal írók. Több kiadó összefogásával a költészet témája köré szerveződő programok és kötetek várják a látogatókat a Versstandon.

A Gyermek(b)irodalom szekcióban mesemondással, bábelőadással, koncerttel, felolvasó- és papírszínházzal, játszóházzal készülnek. Ma, a 6. Kis Könyves Éjen pedig közel harminc budapesti és vidéki könyvesbolt szervez saját stílusához illő kulturális programot a vásárhoz kapcsolódva.

A rendezvény most is Születésnapi Irodalmi Szalonnal zárul. Az idén kerek születésnapjukat ünneplő jeles alkotók közül Lator Lászlót, Almási Miklóst, Kántor Lajost, Marék Veronikát, Győri Lászlót, Nádasdy Ádámot, Nógrádi Gábort, Csaplár Vilmost, Bán Magdát és Visky Andrást hívták meg a szervezők a Tarján Tamás vezette pódiumbeszélgetésre.

A könyvfesztivál ország-díszvendégségét ezúttal a visegrádi országok – Lengyelország, Szlovákia és Csehország – töltik be, ebből az alkalomból több mint húsz kötet jelenik meg, mintegy harminc program várja a közönséget a V4 standon. A kilenc cseh, hét lengyel és öt szlovák könyvújdonság között van Pawel Lisicki A dzsihád és a Nyugat öngyilkossága, Agnieszka Kolakowska Kultúrák háborúi és más harcok, valamint Krzysztof Varga Lángos a jurtában című kötete, illetve egy 19. századi cseh versantológia és Jan Nemec fotográfus regénye, A fény története. Ivona Brezinová Add a mancsod! című gyerekkönyve, Petr Stancik Múmiamalom című thrillere és Andrzej Sapkowski Fecske-torony című fantasztikus könyve szintén ez alkalomból jelenik meg. Szakmai pódiumbeszélgetés lesz a gyerekirodalomról, a fordítástámogatási lehetőségekről, Az Európai Írótalálkozón a V4-es országok irodalmában jelentkező tendenciákról és interferenciákról rendeznek beszélgetést pénteken, amelyen az európai irodalom soknyelvűsége is szóba kerül az Európai Unió irodalmi díjával kitüntetett szerzők, Jan Nemec, Svetlana Zuchová, Claudiu M. Florian részvételével. Szombaton külön programon mutatják be a V4 standon az Európai Első Könyvesek Fesztiváljára meghívott szlovák, lengyel, magyar és cseh szerzőket, és Visegrád női szemmel címmel beszélgetést tartanak női szerzők, valamint magyar fordítóik részvételével.

Vasárnap Pawel Lisicki, Martin C. Putna és J. A. Tillmann Michal Havran moderálásával a nagy történelmi vallások művészetéről és világképéről fog beszélgetni a V4 standon, valamint bemutatkoznak a visegrádi országok világirodalmi folyóiratai is.

A programok zárásaként fordítói kerekasztal-beszélgetést hallgathat meg a közönség.
A visegrádi országok közös standját a Külgazdasági és Külügyminisztérium Balassi Intézet által felügyelt Publishing Hungary program finanszírozza.

A tegnapi megnyitón bejelentették a Balassi Műfordítói Nagydíj létrehozását, amelynek célja a magyar irodalom népszerűsítését munkájukkal segítő külföldi műfordítók elismerése lesz.

Az idei díszvendég író az irodalmi Nobel-díjas Orhan Pamuk. A világszerte népszerű török szerzővel
D. Tóth Kriszta beszélgetett, majd Péterfy Gergely író laudációja után átvette a fővárosi önkormányzat és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) közös elismerését, a Budapest Nagydíjat.
„A világon mindenütt modernek, korszerűek akarnak az emberek lenni, viszont az identitásunkat is meg akarják őrizni. Ebből rengeteg ellentmondás születik, és én nagyon szeretem ezeket a paradoxonokat” – fogalmazott az író a díj átvétele után.


Megjelenik magyarul A Nobel-díjas író korai műve
A huszadik századi Törökország kritikus és őszinte krónikása

Forgách Kinga

Festőnek készült, építészetet tanult, mégis író lett: az idei könyvfesztivál díszvendége a Nobel-díjas Orhan Pamuk, hazájának kritikus krónikása.

Számtalan kötet jelent meg az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, köztük a díszvendég, a Nobel-díjas író, Orhan Pamuk egyik első regénye, a Dzsevet úr és fiai, amely a fesztivál alkalmából először jött ki magyarul. A szerző műveit több mint ötven nyelvre fordították le, számos nemzetközi és török díj birtokosa. A posztmodern török irodalom emblematikus írójaként tartják számon. Regényeiben az iszlám világ és az európai értékek közé rekedt Törökország ellentmondásosságát, identitászavarait ábrázolja.
Pamuk 1952-ben született Isztambulban, jómódú család gyermekeként. Sokáig festőnek készült, végül családja elvárásai miatt építészetet kezdett tanulni. Három év után azonban otthagyta tanulmányait, majd újságíró-diplomát szerzett. New Yorkban is élt pár évet, ám élete nagyobb részét Isztambulban töltötte, és a mai napig ott lakik. A hetvenes évek közepén kezdett el írni, és már első regényével, A sötétség és fénnyel elnyerte a Milliyet Press könyvpályázatának első díját. Dzsevet bej és fiai című művéért szintén elismerésben részesült, 1983-ban megkapta az Orhan Kemal-díjat.

A regény egy gazdag isztambuli család három generációjának történetét meséli el, amely abban a kerületben él, ahol Pamuk is felnőtt. Magyarul eddig tizenhárom könyve jelent meg, ezek külföldön is igen ismertek és népszerűek. Pamuk a kritikusoktól is folyamatosan elismeréseket kap, Franciaországban 1991-ben és 2002-ben is ő kapta a legjobb külföldi könyvnek járó díjat, mégpedig A fehér kastély és A nevem Piros című regényéért. Egy másik, magyarul is olvasható Pamuk-regény – Az új élet – szintén világszerte ismert, az angol, az 1990-ben publikált, a Fekete könyv című Pamuk-regény alapján pedig a neves török rendező, Omer Kavur készített filmet. Regényeit leggyakrabban Umberto Eco, Franz Kafka és Gabriel García Márquez művei-hez szokták hasonlítani. A Guardian a „21. század 21 legjobb írója” közé sorolta, és a mágikus realizmus egyik legzseniálisabb képviselőjének tekinti.

Nevét az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Pamuk 2006-ban az irodalmi Nobel-díjat is elnyerte, a Svéd Akadémia indoklása szerint: „szülővárosa melankolikus lelke után kutatva új szimbólumokat alkotott meg a kultúrák ütközésének és egymásba fonódásainak leírására”.

Pamuk az európai értékek mellett kötelezte el magát, szólás- és sajtószabadság, valamint a demokrácia fontosságára többször is felhívta a figyelmet. Az írót 2005-ben hazájában perbe fogták, mivel egy svájci újságnak azt nyilatkozta, hogy a törökök népirtást követtek el az örmények ellen, egymillió örményt és harmincezer kurdot mészároltak le az Oszmán Birodalomban. Kijelentése országszerte nagy vihart kavart, radikálisabb csoportok szimbolikusan elégették a könyveit, s a török identitás megsértésével vádolták. Először hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, ám végül ejtették a vádakat. A kilencvenes évek végén esszéiben megfogalmazott nézetei miatt is a középpontba került, akkor a török kormány kurdokkal szembeni politikáját kritizálta.

A Nobel-díjas író regényeiben egybefolyik az álom, a mese és a valóság. A legtöbb írásában Törökország, illetve Isztambul huszadik századi történelme jelenik meg. Könyveinek gyakori témája a török társadalom megosztottsága, a hagyománytisztelet és a nyugati modernizáció ellentmondása. Posztmodern stílusban mutatja be Európa és Ázsia között választásra kényszerülő hazáját.


A kettézárt ikerfalu újabb története
Konyborito
Szombaton 16 órakor a Millenáris D épületének Osztovits Termében mutatják be Zelei Miklós A kettézárt falu című, a szlovákiai Nagyszelemencről és az ukrajnai Kisszelemencről szóló dokumentumkötetének a Kortárs Kiadónál megjelent új, bővített változatát. Nyitóbeszédet mond Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a moderátor Tóth István nyugalmazott főkonzul. Az első világháború végéig az Ungvár megyei ikerfalvak Magyarország részei voltak. Trianon után az akkor létrehozott Csehszlovákiához kerültek, 1938–1944 között újra Magyarországhoz tartoztak, majd a második világháború után Kisszelemenc a Szovjetunióhoz került, átláthatatlan vasfüggönyt húzva az ikerfalu közepére. Ennek helyén van a mai schengeni határ. Zelei Miklós 1994 őszén kezdte gyűjteni az elválasztott családok, barátok, rokonok történetét, A kettézárt falu első kiadása 2000-ben jelent meg. Most, a harmadik, bővített változatba bekerült mindaz, ami azóta történt. Például a vasfüggöny 2005-ös lebontása és a gyalogos-biciklis nemzetközi határátkelő megnyitása. Azonban még mindig tapasztalhatók abszurd helyzetek, s az új kiadásban ezek is megjelennek.