„Brüsszel nem köthet gúzsba bennünket”

Konzultáció. A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében 2016 végétől havi kilencszázezer alkalmazott után érvényesítettek járulékkedvezményt a munkáltatók

Bódy Géza – 2017.04.21. 00:29 –

Az uniós központosítás nem megengedhető számunkra. Magyarországon a munkaerőpiaci trendek évek óta kedvezőek, s ehhez, illetve a javulás folytatásához különleges, nem szokványos intézkedésekre volt és lesz is szükség – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója.

paksA hazai foglalkoztatási ráta a 2010-es 55-ről 2016-ra 66,5 százalékra emelkedett, s a legutóbbi adatokból látható, hogy a növekedési trend az idén is folytatódik (Fotó: Hegedüs Róbert)
– Miért támadja Brüsszel a magyar munkaerőpiaci reformokat? Miért megy neki ennek is?

– Az unióban egyre többen szeretnék központosítani a munkaerőpiac szabályozását is. Egységes szabályozást követelnek, ne adhasson egyik állam se egyes csoportoknak külön előnyt. Leghangosabban a Munkahelyvédelmi Akcióterv mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó, 2015. július 1-jétől érvényes kiterjesztését ellenezték, mert azt tiltott agrártámogatásnak akarták minősíteni Brüsszelben.

– Gúzsba kötnének bennünket?

– Úgy van. De az ilyen központosítás nem megengedhető számunkra. Magyarországon a munkaerőpiaci trendek évek óta kedvezőek, s ehhez, illetve a javulás folytatásához különleges, nem szokványos intézkedésekre volt és lesz is szükség. Az unióban még nem beszélhetünk egyértelmű javulásról. A tagállamok átlagos foglalkoztatási rátája csupán 2016-ban érte el a 2008-as szintet, s az átlagos munkanélküliségi ráta még mindig rosszabb a 2008. évinél. Az euróövezet tizenkilenc országának átlagos foglalkoztatási és munkanélküliségi adatai még mindig rosszabbak a 2008-asnál. A tagországok közt csupán a visegrádi négyeknek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia), valamint Nagy-Britanniának, Németországnak, Máltának és Romániának sikerült meghaladni vagy majdnem elérni a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rátájuk 2008-as szintjét.

– Számos országban az idén és jövőre lesznek a parlamenti választások. Ezeknek milyen hatásuk lehet a foglalkoztatottságra?

– A hatalmon levő politikai erők mindent megtesznek azért, hogy kibújjanak a felelősség alól, amiért az eltelt nyolc évben nem tudtak felmutatni számottevő javulást, sőt legtöbbjüknél a 2008–2013 közötti időszakban romlott a munkaerőpiaci helyzet. Nem csupán görög és spanyol problémáról beszélünk. Sajnos az erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező Franciaországban, a Benelux országokban, Olaszországban sincs jelentős javulás.
m02
– Visszatérve hozzánk, milyen hazai munkaerőpiaci reformokról beszélhetünk?

– A legjelentősebbek közül az első 2011-től a családi adókedvezmény. Az adózók negyede, majdnem 1,1 millió fő veszi igénybe, s egy fő átlagosan 178 ezer forinttal fizetett kevesebbet 2015-ben az intézkedés következtében. A 2013-tól létező Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében 2016 végétől havonta kilencszázezer alkalmazott után érvényesítettek járulékkedvezményt a munkáltatók, éves átlagban 160 ezer forintot munkavállalóként. Fontos megemlíteni a társadalmi hatásában legalább ugyanilyen jelentős, 2014-től igénybe vehető gyed extrát is, amelynek csupán az egyik „lábát” 2016 decemberében csaknem 27,4 ezer nő vette igénybe, mert 15 675-en dolgoztak a gyed mellett (azaz minden hatodik gyeden lévő), és 11 714-en dolgoztak a gyes mellett harminc óránál többet hetente.
Ők korábban legálisan csak akkor dolgozhattak, ha lemondtak a gyed-ről, illetve a gyesről. Valamint fontos még szólni arról is, hogy a minimálbér 2010–2017 között nominál értékében hetvenhárom százalékkal nőtt, s jövőre további jelentős emelés várható.
szalay-piroskaSzalai Piroska: Működnek az akciótervek (Fotó: Hegedüs Róbert)
– Honnan és hová jutottunk a munkaprogramokban?

– A foglalkoztatási rátánk a 2010-es 55-ről 2016-ra 66,5 százalékra emelkedett, s a legutóbbi időszaki adatokból látható, hogy a növekedési trend az idén is folytatódik. Az évtized legjelentősebb növekedését mi tudhatjuk magunkénak. Így hat év alatt a tagországok sorrendjében az utolsó helyről az átlagnál jobbak közé ugrottunk. A munkanélküliség csökkenése adta a foglalkoztatottak létszámnövekedésének harmadát, a többit pedig a 15–64 éves inaktívak számának csökkenése. A további növekedéshez szükség lesz az atipikus munkavállalás bővülésére, ami tovább csökkenheti az inaktívak számát mind a gyermeket nevelő nők, mind a diákok, mind az ötvenöt év felettiek esetében.

– Sikerül-e megállítani a külföldi elvándorlást?

– A KSH munkaerőpiaci felmérése szerint 2016 második fél évében csökkent a külföldön dolgozó, de hazai lakhellyel bíró foglalkoztatottak száma. A legjelentősebb növekedés 2012–2013-ban volt, s akkor is inkább a férfiaknál. Azokról a külföldön dolgozókról, akiknek megszakadt a kapcsolatuk Magyarországgal, nincsenek pontos statisztikáink, mert ők a fogadó ország statisztikáiban szerepelnek mint foglalkoztatottak, munkanélküliek vagy inaktívak.

– A női foglalkoztatás helyzete hol tart, e téren mi történt?

– Az unió egyik legjelentősebb javulását mutatja e szegmens is 2010–2016 között, s a múlt év utolsó negyedévében a 20–64 éves csoportban az uniós átlagnál magasabb már a foglalkoztatási rátájuk. A legnagyobb javulást 2014-ben, a gyed extra bevezetésének évében értük el, akkor 3,3 százalékpontot emelkedett a foglalkoztatási mutató a nőknél, amire hét év óta nem volt példa egyik tagállamban sem. Sajnos azonban a kisgyermeket nevelők esetében továbbra is nálunk az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatottak aránya, mert még ebben a csoportban is nagyon kevesek tudnak részmunkaidőben, illetve atipikus módon dolgozni.

– Milyen alternatív munkavégzések lehetségesek?

– A heti harminchat óránál kevesebb idejű foglalkoztatás, azaz a részmunkaidő még nagyon keveseknek ad lehetőséget. Nálunk negyedannyian dolgoznak részmunkaidőben, mint az uniós átlag. Az otthonról is végezhető munkát végzők esetében nincs ilyen jelentős lemaradásunk.

– Kormányzati cél a közfoglalkoztatottak számának csökkentése: hogyan lehet őket átvezetni az elsődleges munkaerőpiacra?

– A múlt év második fél évében már csökkenés mutatkozott náluk is, illetve éves szinten is csökkent a legalább érettségivel rendelkezők aránya köztük, ami azt mutatja, hogy a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban tudtak az elsődleges munkaerőpiacra átlépni.

– Mi jellemzi a bérpolitikát?

– Míg 2006–2010 között a nettó reálkereset hazánkban több mint öt százalékot csökkent, addig 2010–2016 között 18 százalékkal növekedett. Sőt, a családi adókedvezmény figyelembe vételével 24 százalékos a növekedés, s csak a közfoglalkoztatottak nélküli csoportot vizsgálva 31 százalék. Az idei januári statisztika további 7,5 százalékos növekedést mért, amely várhatóan az év egészére is megmarad.