A rezsicsökkentés óta 821 milliárd forint maradt a családoknál

Konzultáció. A kormány először 2013 januárjától mérsékelte tíz százalékkal a földgáz, az áram és a távhő árát, azóta még két alkalommal vitte lejjebb a díjakat

Topolay Gábor – 2017.04.21. 00:26 –

Segítséget kér a kormány a lakosságtól, hogy meg tudja védeni a rezsicsökkentést, azon belül is különösen a villamos energia árának csökkentését. Az Európai Bizottság nem találja az uniós joggal összeegyeztethetőnek azt a módot, ahogyan a kormány a lakosságnak kedvezve csökkentette a rezsiköltségeket.

m03Az Európai Bizottsággal, vagyis a Brüsszellel való vita a Magyarországon 2013 óta hatóságilag rögzített energiaárak miatt alakult ki. A rezsicsökkentés kormányzati koncepciója szerint ugyanis a magánkézben lévő energiaszolgáltatók a profitmaximalizálást szem előtt tartva határozták meg az áraikat. Ahogy Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a távirati irodának fogalmazott: a nagy szolgáltatók olyan árat határozhattak meg, amilyet nem szégyelltek, a kormány ezért hajtotta végre a rezsicsökkentést, és ezért kezdte el visszavásárolni a kulcsfontosságú vállalatokat.

A villamosenergia-díj három részből áll: a nagykereskedelmi árból, amely az energiapiacon alakul ki, egy rendszerhasználati díjból, amelyet az energiahivatal szabályoz, és egy kiskereskedelmi árból, amelyet a végfelhasználók fizetnek meg. A kormányzat úgy érte el a lakossági energiaárak csökkenését, hogy megszabta, mennyi lehet a végfelhasználóknak adott kiskereskedelmi ár, azaz az „árrés” maximuma. Ezt a gyakorlatban az energiahivatal elnöke rendeletben állapítja meg, ráadásul, illeszkedve a rezsicsökkentés szelleméhez, a lakossági fogyasztóknak a díjtétel alacsonyabb, mint az üzleti felhasználóknak.

Ez Brüsszel problémája, az Európai Bizottság szerint ugyanis sérül a verseny, hogyha az energiahivatal elnöke rendeletben állapítja meg az árakat határozat helyett. A határozatot ugyanis az energiacégek bíróságon megtámadhatják, míg a rendeletet csak az Alkotmánybíróságon. Az uniós jogszabályok viszont jelenleg azt írják elő, hogy a kiskereskedelmi ár megállapítása legyen rendes jogorvoslati úton megtámadható, ne csak az Alkotmánybíróságon. A bizottság másik gondja azzal van, hogy szerintük Magyarország indokolatlanul megkülönbözteti a lakossági és az üzleti fogyasztókat azzal, hogy a rögzített, alacsonyabb ár csak az előbbiekre vonatkozik.

Brüsszel már többször felszólította hazánkat, hogy egyeztesse szabályozását az uniós követelményekkel. A távirati iroda emlékeztetett: az Országgyűlés 2013-ban már felruházta az energiahivatal elnökét rendeletalkotási joggal, ám akkor azt az unió megtámadta, így visszavonták az elnök új jogkörét. Maros Sefcovic, az energiaunióért felelős bizottsági alelnök a Bruxinfónak azt mondta: a mesterségesen alacsonyan tartott háztartásienergia-árak hátráltatják a felelős energiafogyasztást és elriasztják a befektetőket. A visszavonás miatt az energiahivatal csak határozatokat hozhatott, ami nem nyújtott elég védelmet a hatósági áraknak.

Múlt év végén viszont Németh Szilárd, a rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos benyújtott az Országgyűlésnek egy törvényjavaslatot, amely visszaállította az energiahivatal elnökének rendeletalkotási jogát. A biztos kijelentette: csak az ármegállapítási jogkör védheti meg a rezsicsökkentést azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek eltörölnék a hatóságilag szabályozott árakat a lakossági energiaellátásban, továbbá Brüsszel kivenné a magyar emberek kezéből a rezsicsökkentés fenntarthatóságának és folytathatóságának lehetőségét.

A kormány tehát abban kéri a lakosság segítségét, hogy véleményükkel erősítsék meg a rezsicsökkentés megvédésére vonatkozó kormányzati szándékot. Orbán Viktor kormányfő januárban a Kossuth rádióban azt mondta: az európai bürokraták azt vették a fejükbe, hogy betiltják a rezsicsökkentést, így ennek megvédéséért „nagy csata lesz”. A miniszterelnök februárban jelentette be, hogy nemzeti konzultáció indul a rezsicsökkentés brüsszeli betiltása ellen: amennyiben a lakosság azt támogatja, akkor mindenképp megvédik az eredményeket Brüsszelben.

A kormány először 2013 januárjától tíz százalékkal mérsékelte a földgáz, az áram és a távhő árát, 2013 novemberében pedig újabb 11,1 százalékkal lettek alacsonyabbak a díjak. A kormány 2014-ben ismét csökkentette a rezsiköltségeket: 6,5 százalékkal mérsékelte a gáz, 5,7 százalékkal az áram és 3,3 százalékkal a távhő árát. A rezsicsökkentés révén a vállalkozásoknak, családoknak, magánszemélyeknek kiszámíthatóbb lett a gazdasági környezetük, a nemzeti közműszolgáltatási rendszer létrehozásával javult a felhasználók fogyasztóvédelmi helyzete.

Mint ismert, 2010 előtt a szocialisták a kormányzásuk alatt háromszorosára emelték a gáz és duplájára az áram árát. Ebben az időszakban fizették Magyarországon a keresetekhez képest a legmagasabb díjat az energiahordozókért. A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok átlagosan évente 110 000 forintot takarítottak meg, a rezsicsökkentés kezdete óta a megtakarításuk értéke elérte a 821 milliárd forintot.