A hagyományos éttermi cigányzene népszerűsítésére hirdettek pályázatot

Tizenkét budapesti étterem kap lehetőséget, hogy a hét hat napján 4-7 tagú cigányzenekart foglalkoztasson

MH – 2017.04.20. 12:57 –

A hagyományos éttermi cigányzene támogatása és népszerűsítése céljából Muzsikáló Budapest címmel hirdetett pályázatot a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza a főváros turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő éttermek számára.

A pályázaton 12 budapesti étterem kap lehetőséget, hogy május 20. és augusztus 20. között a hét hat napján 4-7 tagú cigányzenekart foglalkoztasson - ismertette a kiírás részleteit Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott csütörtökön Budapesten.

A pályázatot Budapest turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas vendéglátó egységek tulajdonosai vagy üzemeltetői nyújthatják be a Hagyományok Háza honlapján található feltételek szerint április 25-ig.

Kerényi Imre felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a cigányzene egyfajta "értékpusztuláson" esett át, ezért merült fel az a gondolat, hogy állami eszközökkel segítsék a műfaj újbóli virágzását. Hozzátette: a pályázat 173 millió forint keretösszegből valósul meg, a Hagyományok Háza ennek az összegnek a terhére a muzsikusokkal köt egyedi megbízási szerződést, amely alapján közvetlenül a zenészeknek fizeti meg a tiszteletdíjat. Az éttermek támogatásban nem részesülnek.

"Nemcsak a cigányzene fennmaradásáról szól ez a program"

Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes Művészeti vezetője és a pályázat kidolgozója úgy fogalmazott: "nemcsak a cigányzene fennmaradásáról szól ez a program, hanem olyan családok támogatásáról is, akik több évszázada szolgálják a magyar kultúrát".

A zenész felidézte hogy a cigány muzsikusok a Kárpát-medencében és az egész világon mindig életmódszerűen szolgálták közösségüket: "tanítottak, saját iskolarendszereket és közösségeket hoztak létre és mindenhol a megbecsült emberek közé tartoztak, azért amit és ahogyan csináltak". Ezek a zenészek a muzsikusi ismereteken túl azt is megtanították a gyerekeknek, hogyan induljanak el zenélni, hogyan öltözzenek fel, hogyan szolgálják saját közösségüket, illetve hogyan menjenek haza úgy, hogy máskor is szeretettel fogadják őket. "Ez az egyik pillére ennek a pályázatnak is, hiszen fontos, hogy az étteremben olyan muzsikusokat segítsünk munkához, akik ezt a fajta szakmai és emberi minőséget képviselik" - fűzte hozzá.

Pál István Szalonna kiemelte, hogy a szakmai zsűri által kiválasztott zenekarokról és a nyertes helyszínekről a Hagyományok Háza felületein kívül a legfontosabb turisztikai fórumokon is lehet majd tájékozódni.

"A cigányzene olyan magyar népzene, olyan szórakoztató zene, amit cigány zenészek játszanak" - fogalmazott Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője, aki arról beszélt, hogy ezek a magasan képzett zenészek elsősorban azzal vívták ki hírnevüket világszerte, hogy a magyar mellett más nemzetek népzenéiben éppúgy jártasak és készéggel teljesítették mindig az éttermekbe betérők kívánságait.

"Régen ez volt a feladatunk, ezért jöttek vissza hozzánk, ezért tartották különlegesnek ezt a zenét a külföldi vendégek is" - emelte ki. Mint mondta, a pályázat épp ezt a minőséget szeretné újra népszerűvé tenni.


Lapunk korábbi összeállításában neves cigány származású muzsikusok véleményét gyűjtöttük össze az éttermi cigányzene hazai helyzetével kapcsolatban.

"Hol vagyunk már attól a gazdagságtól, amikor Budapesten több száz cigányzenekar muzsikált”

Balogh Kálmán a világ legismertebb cimbalmosai közé tartozik. Habár városi cigányzenészcsaládból származik, tizenéves korában bekapcsolódott a táncházmozgalomba, ugyanakkor a falusi népzene mellett a kortárs zene és a dzsessz is hatott a művészetére. Világzenét játszik, azaz autentikus folklórt mai ruhában. Szerinte a cigányzene jelentőségének csökkenése egyenes arányban van a társadalmi ízlés formálódásával. „Ma már a popzene a népszerű. Angolszász hatás alá került a kultúránk, amely megengedte, hogy a tradicionális zene háttérbe szoruljon. Hozzáteszem, a világzenében ezek különböző ötvözetei tovább élnek” – mondta. A cimbalmos véleménye szerint Magyarország imázsához a mai napig hozzátartozik a cigányzene, de mint mondja, „ha külföldi zenészek arra kérnek, hogy vigyem el őket egy olyan helyre, ahol jó cigányzene szól, akkor bajban vagyok”.

balogh kálmánBalogh Kálmán Balogh Kálmán szerint a cigányzene fénykora az 1910-es, 1920-as évekre tehető, bár még a hatvanas-hetvenes években is virágzott. A hanyatlás az 1980-as évek közepén kezdődött. „Pedig, ami annak idején hódító útjára indult, az valóban fantasztikus volt. A külföldi nagy zenészek is felismerték, hogy valami olyan született, ami ugyanolyan értékű, mint mondjuk, Amerikában a fekete dzsessz. Mára ez sajnos nemigen maradt életben, alig vannak cigányzenészek. Hol vagyunk már attól a gazdagságtól, amikor Budapesten több száz cigányzenekar muzsikált” – jelentette ki.

lukács miklósLukács Miklós Lukács Miklós cimbalmos cigányzenészcsaládból származik, édesapja éttermi cigányzenész, ő viszont már nem indult el ezen az úton – annak a generációnak a tagja, amelynek képviselőit már a klasszikus pályán indították el. „Hogy miért nem követtem édesapámat? Nos, az éttermi cigányzenészek szomorú sorsát jellemzi, hogy ma már nincsenek meg azok a helyek, ahol a hatvanas, hetvenes években ezek a zenekarok játszottak. Ezt a hanyatlást már a nyolcvanas években lehetett érezni” – mondta Lukács Miklós, s hozzátette, gyerekként nagyon érdeklődött a cimbalom iránt, édesapja mégsem akarta, hogy cigányzenész váljon belőle. Később, mint mondta, apja ezt meg is bánta, ugyanakkor belátta, hogy nem lett volna érdemes ezen az úton elindítani a fiát.

Lukács Miklós szintén elkeserítőnek találja a cigányzene mai helyzetét. „Édesapámék a nyolcvanas évek elején rengeteget jártak külföldre a Pannónia Vállalat szervezésében, népszerűsítették a magyar cigányzenét. Ez is megszűnt, a szakma magára hagyták” – mondta. Továbbá nagy problémának tartja azt is, hogy a néhány megmaradt cigányzenés étterem a magyar embernek megfizethetetlenné vált.