Az egészséges laicitás adja vissza Európa lelkét

Kövér László szerint az államnak teret kell biztosítania a vallás számára, de kerülnie kell a fundamentalizmust

MH/MTI – 2017.04.19. 11:07 –

Az "egészséges laicitás" jegyében működő államok képesek Európának visszaadni azon értékeket, amelyek a kontinens identitását meghatározzák - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke abban az előadásban, melyet szerdán a XVI. Benedek pápa tanításáról szóló varsói konferencián tartott.

Kövér László a kétnapos lengyelországi látogatása zárónapján vesz részt Az állam koncepciója Ratzinger bíboros/XVI. Benedek tanításai szerint című szimpóziumon a lengyel püspökkari konferencia varsói székhelyén.

A konferencia szünetében a Marek Kuchcinski lengyel házelnökkel, Stanislaw Gadecki érsekkel, valamint Federico Lombardival közösen tartott sajtóértekezleten Kövér László leszögezte: az Európa jövőjéről ma folytatott viták "nem lehetnek pusztán a politikusok és a technokraták magántanácskozmányai".
E viták központjában nem az intézményeknek kell állniuk, mivel ezek megújítása nem lehetséges az erkölcsi alapok megújítása nélkül - fejtette ki, szorgalmazva a keresztény egyházak aktív szerepvállalását e kérdések megvitatásában.
XVI. Benedek tanítása "bátorítást ad azoknak a politikusoknak, akiknek az a meggyőződése, hogy Európának nincs jövője, ha felszámolja saját szellemi alapját" - fogalmazott. Utalt az európai civilizáció alapjait képező római jogra, a görög bölcseletre és a keresztény etikára. "A kereszténység és az állam szembeállítása valójában ezeket az alapokat számolja fel" - értékelte.
Marek Kuchcinski kifejtette: az egyén felelősségét és méltóságát előtérbe helyező pápai tanítás olyan politikafelfogást tartalmaz, amely azon közéleti szereplők számára ad iránymutatást, akik evilági tevékenységükben a keresztény értékekre alapozva törekednek az egyensúly megtalálására.

Az előadásban leszögezte: szilárd identitás nélkül nincs szilárd értéktudat. "Zilált vagy relativizált értéktudat esetén pedig csorbul az ember érdekfelismerő, érdekérvényesítő és érdekvédő készsége, képessége" - mondta.

A kelet-közép-európai nemzetek megszenvedték a szilárd értékrend hiányát a XX. század diktatúrái alatt, melyek maguk akarták megmondani, mi az igazság, és ezt akarták rákényszeríteni az emberre - mutatott rá Kövér László, hozzáfűzve: "napjainkban egy korábban nem tapasztalt totalitarizmus van felemelkedőben a világban: a relativizmus diktatúrája".

A házelnök ezzel a volt pápa által használt "egészséges, illetve helyes laicitást" állította szembe, mely a vallási közösségeket "partnerként fogadja el". Az "egészséges laicitás" az állam egyik alapvető feladatának azt nevezi, hogy "helyt adjon az általa megtestesített nemzetet alkotó emberek vallásosságának", mégpedig úgy, hogy "közben semmilyen vallást nem kényszerít rá senkire" - emlékeztetett.

A helyes laicitás jegyében működő államok "képesek Európának is visszaadni a lelkét, visszaadni azon értékeket, amelyek a kontinens identitását adják" - tette hozzá a magyar házelnök.

Ezen elv tiszteletben tartása híján "olyan szélsőségek veszélye fenyeget, mint az erőszakkal kikényszerített államvallás, amelynek végletes példáját napjainkban az Iszlám Állam szolgáltatja; illetőleg a már említett relativizmus diktatúrája" - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

Napjainkban "sok helyütt az alávetendő népességeknek először nem a területét, hanem a tudatát, identitását szállják meg" - mutatott rá Kövér László, felidézve a Ferenc pápa (XVI. Benedek utóda) által használt "ideológiai gyarmatosítás" fogalmát. Szíria és Líbia példájára utalva leszögezte: másutt "magát az államot semmisítik meg brutális fizikai túlerővel".

"Ezért van nagy szükség napjainkban is az államra, a maga szervezettségével, a maga intézményeivel, hogy kereteket, s eszközöket adjon az emberek védelmére" - fejtette ki Kövér László, rámutatva XVI. Benedek tanítására, miszerint szükség van az állam szerepének megerősítésére, miközben sokan a globalizmus nevében "éppenséggel temetnék az államot, különösen azt, amit mi nemzetállamnak nevezünk".

A politika felelőssége "éppen abban rejlik, hogy olyan rendet és határokat tudjon és akarjon szabni a globalizációnak", amellyel elkerülhető, hogy az "a szegények, illetve jövendő generációk kárára menjen végbe" - szögezte le Kövér László.

A lengyel szejm és a lengyel püspökkari konferencia rendezésében a XVI. Benedek (nyugalmazott) pápa 90. születésnapja alkalmából szervezett szimpózium díszvendége Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa. A magyar és a lengyel házelnök mellett felszólalt Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel püspökkari konferencia elnöke, Salvatore Pennacchio varsói apostoli nuncius, valamint Federico Lombardi, a Joseph Ratzinger-XVI. Benedek Alapítvány elnöke, volt szentszéki szóvivő is. Felolvasták Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök és Norbert Lammert, a német szövetségi parlament elnökének a résztvevőkhöz címzett levelét.

Kövér László házelnök szerda délután részt vesz a varsói magyar nagykövetség épületével szemközti oldalon felállított '56-os emlékmű avatási ünnepségén, és tárgyal Beata Szydlo lengyel kormányfővel.

Varsóban felavatták szerdán az 1956-os magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékművet, az ünnepségen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke.

Felavatták az 56-os emlékművet 

A varsói magyar nagykövetség épületével szemközti oldalon felállított emlékmű avatási ünnepségén Kövér László felidézte: ugyanezen a helyen 1986-ban, a magyar forradalom 30. évfordulóján, a lengyel Szolidaritás mozgalom radikális szárnya, a Harcoló Szolidaritás aktivistái egy transzparenst feszítettek ki "Wegry 1956. Pamietamy" (Magyarország 1956 Emlékezünk) felirattal.

Aznap a vérbe fojtott magyar forradalomra emlékeztető plakátot ragasztottak ki a varsói Magyar Kulturális Intézet kirakatára is, és hasonló tartalmú röplapok ezreit szórták szét több lengyel nagyvárosban - emlékeztetett az Országgyűlés elnöke.

Utalt azokra a szálakra is, melyek a Harcoló Szolidaritás 1986-os akcióját, valamint az emlékmű elkészítését Magyarország első rendszerváltás utáni varsói nagykövetéhez, Engelmayer Ákoshoz és feleségéhez, Krystynához fűzik.

Felidézte: a varsói tiltakozással párhuzamosan Engelmayerék közreműködésével a Varsó melletti Podkowa Lesnában, az ottani Szent Kristóf-templomban helyezték el a szovjet tábor első 1956-os emlékművét, mégpedig egy kétnyelvű, Kossuth-címerrel díszített gránittáblát, melynek felirata hirdette: "Az elesettek és meggyilkoltak emlékére a magyar forradalom 30. évfordulóján."

"Ákos és Krystyna adták tanúbizonyságát annak is, hogy az 1986-os lengyel kiállás túlmutatott 1956-on", általánosabb érvényű üzenete az volt, hogy "nem üres szólam a magyar-lengyel barátság és a két nemzet sorsközösségének eszméje" - hangsúlyozta Kövér.

Kifejtette: a lengyel és a magyar nép közötti együttérzés különösen "két fájdalmas huszadik századi időpontban", a magyar forradalmat eltipró szovjet agresszió idején, illetve az 1981-es Jaruzelski-féle lengyelországi hadiállapot bevezetése után nyilvánult meg.

Példaként felidézte: 1981 nyarán Csoóri Sándor és Kovács István költők Krakkóban részt vettek a Szolidaritás egyik nagygyűlésén, a lengyelek tapsviharral fogadták őket.

Visszaemlékezett arra is, hogy 1987 júniusában az akkori jogászhallgatók, Orbán Viktor, Áder János és ő maga Gdanskba utaztak, hogy részt vegyenek II. János Pál pápa zarándoklata alkalmából bemutatott misén. "Ottani szállásadóinkat a kommunista rendőrség a megérkezésünket követően kis idővel preventív őrizetbe vette, így mi egy kicsit őket is képviseltük azon a misén, ahol megtapasztalhattuk a szabadság méltóságát", azét, amelynek "vágya és megőrzése összeköt bennünket, magyarokat és lengyeleket" - mondta.

Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke beszédében kiemelte: a transzparens kifüggesztése a kommunista Lengyelországban "egy bátor, sokatmondó gesztus volt a szolidaritás, a méltóság jegyében", a Harcoló Szolidaritás aktivistái valószínűleg "nem is sejtették, hogy ezzel egy új korszakot" - az 1989-es rendszerváltást - vetítik előre. Az emlékmű tanúsága "az emberi erőnek, a lengyel-magyar sorsközösségnek" - jelentette ki.

A lengyelországi magyar évad keretében, az 1956-os Emlékbizottság támogatásával felavatott emlékművet a varsói Magyar Kulturális Intézet és Varsó főpolgármesteri Hivatala együttműködésében állították fel. Az 1989-es transzparens fényképe felhasználásával készült emlékmű tervezője Krzysztof Domaradzki.

Kövér László a kétnapos lengyelországi látogatása zárónapján vett részt az emlékmű leleplezésén. Szerda délután még Beata Szydlo lengyel kormányfővel tárgyal.