Ezrek tüntettek Isztambulban

Az amerikai elnök gratulált Erdogannak a népszavazási győzelemhez - A legfőbb ellenzéki párt hivatalosan is kérvényezte a referendum eredményének érvénytelenítését

MH/MTI – 2017.04.18. 07:25 –

Ezrek tüntettek Isztambulban Recep Tayyip Erdogan elnök ellen hétfőn este, egy nappal az elnöki hatalom kiterjesztéséről tartott, vitatott eredménnyel zárult törökországi népszavazás után. A legfőbb török ellenzéki erőnek számító Köztársasági Néppárt (CHP) kedden hivatalosan is kérelmezte a Legfőbb Választási Tanácsnál, hogy csalás miatt érvénytelenítse a referendum eredményét.

töröktünti-reuters576x356Fotó: Reuters

440 ezren voksoltak Németországban
Németországban a 3-3,5 milliós török közösség 440 ezer tagja szavazott igennel a törökországi alkotmány módosításáról rendezett népszavazáson - írta kedden a Bild című lap hivatalos török adatokra hivatkozva. A Németországban élő török kisebbség 1,4 millió tagja rendelkezik választójoggal Törökországban. A vasárnapi népszavazáson a részvételi arány 44 százalékos volt, ez növekedés a legutóbbi két szavazáson, a 2015 júniusában tartott, majd novemberben megismételt parlamenti választásokon regisztrált 32 százalékhoz, illetve 40 százalékhoz képest. A vasárnapi népszavazáson az 1,4 millió szavazásra jogosult németországi török 44 százaléka, azaz mintegy 616 ezer szavazó vett részt, akiknek a 63 százaléka voksolt igennel az alkotmánymódosításra, ami 440 ezer embert jelent. Ez jóval meghaladja az igenek Törökországban - 86 százalékos részvételi arány mellett - regisztrált 51,34-os százalékos arányát, de alacsonyabb a Belgiumban szavazó törökök körében regisztrált 75 százaléknál és az ausztriai 73,2 százaléknál. Németországban a legnagyobb - 75,89 százalékos - arányban az észak-rajna-vesztfáliai Essenben szavaztak igennel, a legalacsonyabb aránnyal - 50,13 százalékkal - pedig Berlinben győztek az igenek.

Európai Bizottság: Törökországnak közelednie kellene az Unióhoz, nem távolodnia tőle
Ankarának átlátható módon ki kell vizsgálnia a nemzetközi megfigyelők által említett, a vasárnapi referendum körüli állítólagos szabálytalanságokat - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján. A szóvivő kiemelte, az Európai Bizottság felszólítja a török hatóságokat, hogy a vasárnapi referendumot követő tervezett lépéseket a lehető legmegfontoltabban tegye meg, és e tekintetben törekedjen a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra. Az óvatosságra nem csak a megfigyelők figyelmeztetései miatt van szükség, hanem amiatt is, mert az igen és a nem szavazatok száma között csak kis eltérés van - tette hozzá. Az Európai Unió arra ösztönzi Törökországot, hogy közeledjen az unióhoz, nem pedig arra, hogy rövid időn belül még távolabbra kerüljön tőle - húzta alá a szóvivő.

Sobotka: Törökország távolodik az Uniótól
Törökország a népszavazás eredményével, amelyben a szavazók jóváhagyták az elnöki rendszer bevezetését, eltávolodott az Európai Uniótól, és meggyöngítette a szekuláris államot - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Prágában. "A népszavazás megmutatta, hogy a török társadalom lényegesen megosztott. Megmutatkozott az is, hogy Törökország távolodik az Európai Uniótól, az európai értékektől. Attól tartok, hogy folytatódik a szekuláris állam gyengülése, amely véleményem szerint eddig jelentős mértékben biztosította a demokratikus Törökország működését. Az eredmény tehát nem egészen kedvező" - mondta Sobotka újságíróknak. 

A sokmilliós török metropolisz európai oldalán fekvő Besiktas kerületben mintegy kétezer tiltakozó gyűlt össze, olyan jelszavakat skandálva, mint hogy "Tolvaj, gyilkos, Erdogan". A tüntetés résztvevőit sokan a lakásuk ablakából kihajolva, hagyományos módon, konyhai edényeket zörgetve támogatták.
A rendőrséggel való összecsapásra egyelőre nem került sor - jelentette késő este a dpa német hírügynökség.

Az amerikai elnök gratulált Erdogannak a népszavazási győzelemhez
Donald Trump amerikai elnök felhívta telefonon Erdogan államfőt, hogy gratuláljon neki az elnöki hatalom kiterjesztéséről tartott törökországi népszavazáson elért győzelméhez - adta hírül hétfő esti közleményében a Fehér Ház.
Trump és Erdogan megvitatták az amerikai elnöknek azt a döntését is, hogy egy szíriai légi támaszpont bombázásával torolta meg a Washington vádjai szerint a szíriai rezsim légiereje által végrehajtott Hán Sejkún-i mérgesgáz-támadást, amely több mint nyolcvan halálos áldozatot követelt.
A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint "az amerikai elnök megköszönte török partnerének, hogy az akciót támogatásáról biztosította. A két vezető emellett egyetértett abban, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnököt felelősségre kell vonni" ezekért a cselekedeteiért. A közlemény szerint a felek szót váltottak az Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott hadjáratról is, valamint a terrorizmus elleni harcban való "együttműködés szükségességéről".
Néhány órával a Trump-Erdogan beszélgetésről kiadott közlemény előtt az elnök szóvivője, Sean Spicer még azt mondta, hogy a Fehér Ház egyelőre kivár, és nem fűz kommentárt az Erdogan elnök hatalmát kiterjesztő vasárnapi török referendum eredményéhez. "Van egy nemzetközi bizottság, amely állást foglal erről, és kiad egy jelentést 10-12 napon belül. Ki fogjuk várni, és hagyjuk, hogy végezzék a munkájukat" - fogalmazott sajtótájékoztatóján Sean Spicer.
Donald Trump annak ellenére kerített sort az Erdogannal folytatott beszélgetésre - írja az AP amerikai hírügynökség -, hogy az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői aggodalmukat fejezték ki a törökországi voksoláson tapasztalt számos szabálytalanság miatt, és megállapították, hogy a vasárnapi népszavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. A török ellenzéki pártok pedig megkérdőjelezték a népszavazás érvényességét, miután a Legfelsőbb Választási Tanács úgy döntött, hogy érvényesnek tekinti azokat a voksokat is, amelyeket a törvényes előírásoknak nem megfelelő, lepecsételetlen szavazólapokon adtak le. 

A megmozdulást meghirdető, Hayir Besiktas csoport felhívásában azt írta: "A csalások, a jogsértések és az ellopott szavazatok ellen jöttünk tiltakozni!"
Az AFP francia hírügynökség szerint az Isztambul ázsiai oldalán található Kadiköy kerületből mintegy kétezer tüntető vonult a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) székhelyéhez, s a menet az "Összefogás a fasizmus ellen" jelszót skandálta. Az AFP megállapítása szerint mindkét isztambuli negyed lakossága döntően világi beállítottságú és Erdogan-ellenes.

Az "igen" szavazatok 51,34 százalékos győzelmével zárult vasárnapi népszavazás érvényességét azonnal megkérdőjelezte az ellenzék két nagy pártja, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP). Az elnöki rendszer bevezetésének ötletét a kezdetektől elutasító két párt elítélte a szavazáskor tapasztalt "manipulációkat", bejelentve, hogy követelni fogják a szavazatok egy részének újraszámlálását. Az ellenzék szerint csalásra adhatott lehetőséget a Legfelsőbb Választási Tanácsnak az urnák zárása előtt nem sokkal meghozott döntése, miszerint érvényesnek tekinti a lepecsételetlen szavazólapokon leadott voksokat is. A voksolás külföldi megfigyelők megállapítása szerint sem felelt meg a nemzetközi normáknak.

A Besiktas kerületben tiltakozók olyan transzparenseket tartottak a kezükben, amelyekre azt írták: "Az igazság velünk van, a nem győzni fog". Isztambul mellett a főváros Ankarában és a nyugat-törökországi Izmirben is tüntetésre szólítottak a kormány bírálói.
Erdogan államfő az elnöki palotából este sugárzott rövid beszédében gúnyosan szólt a tüntetőkről. "Míg a népünket elégedettséggel töltötte el és boldoggá tette az április 16-i eredmény, mások minden kétséget kizárva csalódtak" - mondta. "Ahogy látom, ismét felbukkantak a fazekakat és serpenyőket zörgetők." A 2013-as Gezi téri tüntetésekre utalva az elnök hozzáfűzte: "Ezek pontosan a Gezi (téri) emberek" - fűzte hozzá.

A házakból akkor is edények zörgetésével támogatták az utcán tiltakozókat. A Gezi téren, majd Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt az akkor miniszterelnök Erdogan távozását követelték, azt állítva, hogy tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarja az iszlám szerepét a világi berendezkedésű Törökországban. A három évvel ezelőtti tüntetéseket a rendőrség erőszakkal verte le, legalább nyolc ember meghalt, mintegy 8 ezren sebesültek meg, és több ezer tüntetőt előállítottak.

A török kormány ismét meghosszabbította a rendkívüli állapotot
A török kormány úgy döntött hétfőn, hogy újabb három hónappal meghosszabbítja a tavaly júliusi puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot - közölte késő esti ankarai sajtóértekezletén Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes.

A hosszabbításról az Erdogan vezette Nemzetbiztonsági Tanács javaslatára döntött a kormány két nappal az eddigi rendkívüli intézkedések hatályának szerdai lejárta előtt és egy nappal azután, hogy az "igen" szavazatok szűk győzelmével zárult a népszavazás.

Közleményében a Nemzetbiztonsági Tanács azzal indokolta a rendkívüli állapot immár harmadszori meghosszabbításának szükségességét, hogy biztosítani kell a demokrácia védelmében hozott intézkedések folyamatosságát, a jogállamiság elveinek, valamint az polgári és szabadságjogoknak a védelmét.

Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes a kormányzati döntés bejelentésére összehívott sajtóértekezleten azt mondta, a terrorszervezetek elleni harcnak "irgalom nélkül folytatódnia kell". Ezzel kapcsolatban az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen iszlám hitszónok követőit említette. A török kormányt Gülent vádolja a tavaly júliusi sikertelen katonai puccs megszervezésével, és mozgalmát terrorszervezetnek tekinti, miközben a hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a puccskísérlethez.

A tavalyi puccskísérlet után öt nappal, július 20-án bevezetett rendkívüli állapot - amelyet azóta két alkalommal, októberben és idén januárban is meghosszabbítottak - lehetőséget adott Erdogan elnöknek arra, hogy rendeletekkel kormányozzon, a kormánynak pedig arra, hogy több mint 47 ezer embert tartóztasson le, köztük újságírókat és akadémikusokat, továbbá elbocsásson az állami intézményekből sok tízezer alkalmazottat, köztük pedagógusokat, bírákat és rendőröket, azzal gyanúsítva őket, hogy kapcsolatban álltak a letartóztatott puccsistákkal.

A legfőbb ellenzéki párt kérelmezte a referendum érvénytelenítését
A legfőbb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) kedden hivatalosan is benyújtotta kérelmét a Legfőbb Választási Tanácsnak (YSK) arra vonatkozóan, hogy választási csalás miatt érvénytelenítse az elnöki rendszer bevezetéséről döntő vasárnapi referendum eredményét - írta a Hürriyet című török napilap kedden internetes oldalán. 
 Bülent Tezcan, a CHP alelnöke kedden törvénytelennek minősítette a népszavazás eredményét, miután a YSK a párt szerint 2,5 millió hivatali pecséttel el nem látott borítékot és szavazócédulát érvényesként számolt el a voksok összesítésénél. Mint mondta: mindenki tudja, hogy a referendumon az elnöki rendszert ellenzők győztek. Azt az eredményt, amelyet nyomással és fenyegetéssel nem tudtak elérni, a YSK-t "bevetve" próbálták elérni - tette hozzá. 
Erdal Aksünger, a párt másik alelnöke, aki kedden korábban a YSK vezetőjével, Sadi Güvennel találkozott is, a megbeszélés után azt nyilatkozta: az YSK feltétlenül összeül és döntést hoz a kérdésben. Aksünger jelezte: a jogsértések főként a kurdok lakta keleti és délkeleti országrészben történtek. A CHP előzőleg jelezte: ha szükséges, kész akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni az ügyben. 
Kemal Kilicdaroglu CHP-elnök kedden Twitter-üzenetekben közölte: nem ismeri el és nem is fogja elismerni a referendum eredményét. Mint írta: április 16-án a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az YSK-val karöltve "népakarat elleni puccsot" hajtott végre. Hangsúlyozta: az elnöki rendszert ellenző szavazatok győzelmének bizonyítéka, hogy a választási tanács az érvénytelen igen voksokat érvényesnek számolta az összesítésnél. 

Az újabb hosszabbítást azonnal bírálta az ellenzék. Baris Yarkadas, a CHP parlamenti képviselője a kormány szemére vetette, hogy "rendkívüli állapot nélkül már nem tudják ezt az országot kormányozni".
Az ellenzék szerint népszavazási kampányukat is korlátozták a hatóságok a rendkívüli állapotra hivatkozva, egyebek közt a gyülekezési szabadság jelentős szűkítésével. Az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közös törökországi megfigyelő küldöttsége egy nappal a vasárnap megtartott népszavazás után egyebek közt szintén azt állapította meg, hogy a rendkívüli állapot okán nem voltak meg Törökországban egy valóban demokratikus népszavazás törvényes feltételei, s e feltételeket különösen a tartományi kormányzók csorbították a gyülekezési és szólásszabadság korlátozásával.

A Human Rights Watch bírálja a rendkívüli állapot meghosszabbítását

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet kedden bírálta a török kormány döntését, amellyel újabb három hónappal meghosszabbítja a tavaly júliusi puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot.

A hosszabbítás "további veszélynek teszi ki az emberi jogokat és jogállamiságot, amelyek már így is komoly károkat szenvedtek a Törökországban bevezetett rendkívüli állapot alatt" - olvasható a jogvédők közleményében. Hozzáfűzték: A török kormánynak és Recep Tayyip Erdogan elnöknek meg kellene állítaniuk "a politikai üldöztetés hullámát", amelyet az államfői jogkörök kiszélesítéséről tartott vasárnapi referendumot megelőzően váltottak ki.
A HRW egyben nyomatékosan óvott a halálbüntetés törökországi visszaállításától. "Minden, a halálbüntetés visszaállítása felé tett lépés Törökország számára egy további katasztrofális elmozdulásnak számít az emberi jogi  normáktól" - figyelmeztetett a jogvédő szervezet. Erdogan a kampányidőszakban szinte naponta megismételte ígéretét, hogy népszavazásra bocsátja a 2004-ben eltörölt halálbüntetés visszaállítását.

Több millió problémás szavazatot adtak le

Ellentmond a választási törvényeknek a szavazás lebonyolítása
Ellentmond a török választási törvénynek, hogy a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) a török elnöki rendszer bevezetéséről szóló vasárnapi referendumon úgy döntött, hogy érvényesnek tekinti azokat a voksokat is, amelyeket lepecsételetlen szavazólapokon adtak le - írta a török ügyvédi kamarák egyesülete (TBB) közleményére hivatkozva kedden a Hürriyet című török napilap. A közlemény szerint nem az eredményt kifogásolják, de a törvény nyílt és súlyos megsértése befolyásolta a népszavazás kimenetelét, és ez nem hagyható figyelmen kívül. A szakmai szervezet arra szólította a YSK-t, hogy tegyen eleget alkotmányos felelősségének a referendumot illető panaszok elbírálásában. Máskülönben nem lehet beszélni jogos, igazságos és megbízható eredményről, olyan demokratikus államrendről, amelyben a jog uralma érvényesül - tette hozzá a TBB. A testület szerint a voksolás végeztével sok szavazóhelyiségben a pecsét nélküli szavazócédulák hátoldalát a szavazóbizottság utólag hivatalos pecséttel látta el a YSK döntésére hivatkozva. Az elnöki rendszer bevezetését ellenző kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) már vasárnap este tiltakozott, választási csalás gyanúja miatt. A Hürriyet kedden arról is beszámolt, hogy Erdal Aksünger CHP-alelnök délután találkozik a YSK vezetőjével, Sadi Güvennel, majd a népszavazás érvénytelenítését kezdeményezi a testületnél. Aksünger a Hürriyet szerint kedden arról beszélt, hogy a szavazóhelyiségként szolgáló 57 ezer iskola közül 10 900-ból érkezett panasz hozzájuk. "Az ügy már másik dimenzióba lépett, túljutott az egyéni bejelentések szintjén" - hangsúlyozta az ellenzéki politikus.

Akár 2,5 millió voksot is meghamisíthattak a vasárnapi török népszavazáson az Európa Tanács (ET) megfigyelő küldöttségének egyik osztrák tagja szerint.

A nem végleges adatok alapján 86 százalékos részvétel mellett a szavazók 51,34 százaléka igennel, 48,66 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amellyel jóváhagyták az államfői jogkörök jelentős kiterjesztését és a miniszterelnöki tisztség megszüntetését. Az ellenzék megkérdőjelezte a szavazás érvényességét, külföldi megfigyelők szerint pedig a voksolás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. Az ET az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) közös megfigyelő küldöttséget alkotott a referendumon.
Alev Korun, az osztrák parlament zöldpárti képviselője az ORF rádiónak adott interjújában azt állította kedden: azon felül, hogy az alkotmánymódosítást ellenző politikai oldal nem kapott egyenlő kampánylehetőséget, a civil szervezetek nem szervezhettek kampányrendezvényeket, a szavazókat nem tájékoztatták pártatlanul a reform kulcsfontosságú vonatkozásairól, és az érvényben lévő szükségállapot miatt nem voltak meg egy valóban demokratikus népszavazás törvényes keretei, nagyban befolyásolhatta az eredményt az is, hogy nem sokkal az urnák lezárása előtt a központi választási bizottság változtatott a szavazatok összeszámlálásának módszerén a hitelesítés tekintetében. Úgy döntöttek, hogy érvényesnek tekintik majd azokat a voksokat is, amelyeket nem a testület tisztségviselői által lepecsételt borítékba tett szavazólapon adtak le, hacsak nem bizonyítható a csalás ténye.
Korun szerint a testület az érvényes választási törvénnyel ellentétesen tette lehetővé a pecsét nélküli szavazatok leadását, és ilyen voksból akár 2,5 millió is bekerülhetett az urnákba.
A képviselő azt is mondta: a főleg kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarbakirban a rendőrség több szavazóhelyiségnél is megakadályozta, hogy két megfigyelő bejusson azokba. Felhívta a figyelmet azokra a közösségi médiában megjelent videofelvételekre, amelyek tanúsága szerint egyes emberek kétszer szavaztak. Hozzátette, hogy ezeket a vádakat bizonyítani kell.
A kurdbarát ellenzéki Népi Demokratikus Párt azt állítja, hogy a pecsét nélküli borítékok elfogadása akár 3 millió voksot is érinthet, ami kétszerese az igen és a nem voksok száma különbségének.
A szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) kedden bejelentette, hogy még aznap beadja a népszavazás érvénytelenítését kérő beadványát a Legfelsőbb Választási Bizottságnak. A párt előzőleg jelezte, hogy ha szükséges, kész akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni a borítékokra vonatkozó, az utolsó pillanatban hozott szabály miatt.

Török kormánypárt: A népszavazás a török demokrácia érettségi vizsgája volt

Recep Tayyip Erdogan török államfőt az elnöki rendszer bevezetéséről szóló népszavazás hivatalos végeredményének kihirdetése után az általa is alapított kormánypárt meghívja soraiba, hogy ismét csatlakozzon ahhoz - jelentette be Binali Yildirim török miniszterelnök a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) keddi parlamenti frakcióülésén.

Yildirim kifejtette: az eredmény kihirdetése után az alkotmánymódosítás néhány pontja már életbe lép 2019. november 3-a, tehát a következő parlamenti és köztársaságielnök-választás előtt. Hozzátette: a változtatás azon pontja, amely engedélyezi a mindenkori államfő pártkötődését, azonnal hatályba lép, így Erdogan, aki 2014-ig, államfővé választásáig a párt vezetője volt, ismét csatlakozhat ahhoz.
Yildirim szerint a népszavazás során felmerült állítólagos szabálytalanságokról szóló "pletykák" felesleges erőfeszítések a referendum beárnyékolására. "A népakarat szabadon nyilvánult meg és ezzel ennek az ügynek vége" - fogalmazott.
Nyomatékosította: az eredményt mindenkinek tiszteletben kell tartania, főként a legnagyobb ellenzéki pártnak, a kemalista Köztársasági Néppártnak (CHP), amely kedden a népszavazás érvénytelenítését kérelmezi.
Az elnöki rendszer bevezetéséről határozó népszavazás az egész világ számára a "török demokrácia érettségi vizsgáját jelentette" - hangoztatta a politikus.