A választási bizottság megerősítette az igenek győzelmét a török népszavazáson

A megfigyelők szerint a szavazás nem felelt meg az Európa Tanács normáinak - Erdogan újabb referendumokat írhat ki

MH/MTI – 2017.04.17. 08:47 –

A még nem hivatalos eredmény azt mutatja, hogy a török szavazók a vasárnapi referendumon jóváhagyták a Recep Tayyip Erdogan elnök jogköreit jelentősen kiterjesztő alkotmánymódosításokat - erősítette meg az éjjel az ország Legfelsőbb Választási Tanácsa (YSK). A legfőbb ellenzéki erőnek számító Köztársasági Néppárt szerint kérdéses a népszavazás törvényessége, ezért - ahogy azt már korábban jelezték - követelni fogják a szavazatok újraszámlálását. Választási szabálytalandágokra hivatkozva a párt alelnöke, Bülent Tezcan a referendum érvénytelenítését kérte Legfelsőbb Választási Tanácstól. Az Európa Tanács (ET) és az EBESZ közös megfigyelői küldöttségének vezetői szerint a szavazás nem felelt meg az ET normáinak. Erdogan egy hétfői nagygyűlésen tartott beszédében kilátásba helyezte, hogy újabb népszavazások kiírására kerülhet sor, olyan kérdésekben, mint például az ország EU-hoz történő csatlakozása, vagy a halálbüntetés visszaállítása. Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes ugyancsak hétfőn bejelentette, hogy a kormány ismét meghosszabbítja a tavaly júliusban bevezetett rendkívüli állapotot.

erdoganRecep Tayyip Erdogan török elnök szól támogatóihoz. Fotó: ReutersAz "igen" mellett folytatott kampány - a számlálás jelenlegi állása szerint - 1,25 millióval több szavazatot eredményezett, mint a módosításokat elutasítók kampánya, miközben már csak mintegy 600 ezer szavazat összeszámlálása van hátra. Mindez azt jelenti, hogy a módosításokat jóváhagyták - jelentette be ankarai sajtóértekezletén Sadi Güven, a központi választási testület (YSK) elnöke.

A pecsét nélküli szavazólapon leadott voksok is érvényesek

Ismét meghosszabbították a rendkívüli állapotot
A török kormány úgy döntött hétfőn, hogy újabb három hónappal meghosszabbítja a tavaly júliusi puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot - közölte ankarai sajtóértekezletén Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes. A lépést a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Nemzetbiztonsági Tanács javasolta a kormánynak két nappal az eddigi rendkívüli intézkedések szerdai lejárta előtt és egy nappal azután, hogy az "igen" szavazatok szűk győzelmével zárult az Erdogan elnök hatalmának kiterjesztéséről tartott, de az ellenzék szerint szabálytalanságokkal és csalással tarkított népszavazás. Közleményében a Nemzetbiztonsági Tanács azzal indokolta a rendkívüli állapot immár harmadszori meghosszabbítását, hogy "biztosítani lehessen a demokrácia védelmében hozott intézkedések folyamatosságát, a jogállamiság elveinek, valamint a polgári és szabadságjogoknak a védelmét".

Güven újfent elmondta, hogy a beérkezett számos panaszt mérlegelve, a Legfelsőbb Választási Tanács úgy döntött, érvényesnek tekinti azokat a voksokat, amelyeket a testület tisztségviselői által le nem pecsételt szavazólapon adtak le, hacsak nem bizonyítható a csalás ténye. Az ellenzék állítása szerint az urnák lezárása előtt nem sokkal meghozott döntés kérdésessé teszi a szavazás érvényességét.

A Köztársasági Néppárt vezetője a szavazás érvénytelenítését kérte
A népszavazás érvénytelenítését kérte a legnagyobb világi ellenzéki török párt egyik vezetője választási szabálytalanságokra hivatkozva. "Csak egyetlen lehetséges döntés van, hogy a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) nyilvánítsa érvénytelennek a szavazást" - közölte hétfőn Bülent Tezcan, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) alelnöke a Dogan török hírügynökség jelentése szerint. Tezcan elmondta, az ország számos régiójából kaptak olyan panaszokat, hogy sokan nem tudtak élni szavazati jogukkal, mások nem tudtak titkosan szavazni és egyes helyeken a voksokat is titokban számolták össze.  Az alelnök törvényellenesnek nevezte az YSK döntését, amelynek értelmében érvényesek a lepecsételetlen szavazócédulák is. "Jelenleg nem tudjuk megmondani, hány ilyen szavazat van és hányat pecsételtek le később. Ezért csak egyetlen döntés lehetséges, amely véget vet a vitának a szavazás legitimitásáról, és megoldja az emberek jogos aggodalmát: az YSK-nak érvénytelenítenie kell a voksolást" - mondta sajtótájékoztatóján a politikus.Hangoztatta, hogy pártja panaszt fog benyújtani a települési választási hatóságoknál és a választási tanácsnál, és szükség esetén a török alkotmánybírósághoz és Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

11-12 nap múlva várható a hivatalos végeredmény

Sadi Güven ezzel szemben azt hozta fel, hogy a testület még azelőtt hozta meg döntését, hogy a voksok bekerültek volna a szavazatszámlálás rendszerébe. Emellett a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) és az ellenzék vezető pártjának képviselői szinte minden szavazóhelyiségben jelen voltak, és kézjegyükkel látták el a szavazatszámlálást összesítő jelentéseket. A Legfelsőbb Választási Tanács elnöke azt mondta, a hivatalos végeredményt várhatóan 11-12 nap múlva teszik közzé.

A külföldön élő törökök többsége az elnöki rendszerre szavazott

A németországi törökök közel kétharmada igennel szavazott a Recep Tayyip Erdogan hatalmát jelentősen kiterjesztő elnöki rendszer bevezetésére - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség hétfőre virradó éjjel.

A legfőbb ellenzéki párt szerint kérdéses a referendum törvényessége
Kérdéses a népszavazás törvényessége - jelentette ki vasárnap Kemal Kilicdaroglu, a legfőbb ellenzéki párt vezetője, bírálva a Legfelsőbb Választási Tanácsot, amiért "vitássá" tette a szavazást. Kilicdaroglu, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke azt is mondta, hogy a népszavazásra feltett alkotmánymódosítás támogatói minden bizonnyal átlépték a törvényesség határait.
A CHP előzőleg azt hangoztatta, hogy követelni fogja a voksok akár 60 százalékának újraszámlálását is. Török sajtójelentések szerint az elnöki hatalom átfogó kiterjesztését célzó alkotmánymódosítások támogatóinak aránya 51,34 százalék volt a voksok 99 százalékos feldolgozottsága mellett. A részvételi arány 86 százalék volt a vasárnap megtartott népszavazáson.

A vasárnapi népszavazás külföldön leadott szavazatainak majdnem teljes összeszámlálása alapján Ausztriában ennél is magasabb, 73,5 százalék volt az igennel szavazók aránya, de Hollandiában is az ott élő törökök 71 százaléka támogatta az elnöki rendszer bevezetését célzó alkotmánymódosításokat. Európában a legmagasabb arányban, 75,1 százalékban a belgiumi törökök szavaztak igennel, míg Svájcban 38 százalékkal egyértelmű kisebbségben maradt a támogatók tábora.

A török népszavazás kampánya idején különösen Németország és Hollandia viszonya vált feszültté Ankarával, miután a két ország megakadályozta, hogy török miniszterek az alkotmánymódosítások mellett kampányoljanak az ott élő török kisebbség körében. Válaszul Erdogan és más török vezetők többször "náci módszerek" alkalmazásával vádolták, illetve idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat.

Az Anadolu által közölt számok alapján a külföldön élő törökök összesen 59,2 százaléka voksolt igennel, míg az otthoniaknak csak 51,2 százaléka. A hírügynökség a török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) adataira hivatkozott. A testület szerint külföldön 2,9 millió választásra jogosult török regisztráltatta magát, felük Németországban. A külföldön élő törökök az összes választásra jogosult török mintegy 5 százalékát teszik ki.

A referendum nem felelt meg az Európa Tanács normáinak
A népszavazás nem felelt meg az Európa Tanács normáinak - közölték hétfőn a szervezet és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közös törökországi megfigyelő küldöttségének vezetői.
Cezar Florin Preda, az Európa Tanács küldöttségének vezetője Ankarában sajtótájékoztatón beszélt, amelyen részt vett Tana de Zulueta, az EBESZ megfigyelőinek vezetője. Zulutea is azt mondta, hogy a török népszavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak.
Az EBESZ előzetes jelentése szerint nem kapott egyenlő kampánylehetőséget az alkotmánymódosítást ellenző oldal, a szavazókat nem tájékoztatták pártatlanul a reform kulcsfontosságú vonatkozásairól, a civil szervezetek nem szervezhettek kampányrendezvényeket. 
Bár a népszavazás technikai lebonyolítása rendben volt, és rendben folyt a voksolás is, a szavazatok összeszámlálásában az utólagos változtatások fontos hitelességi biztosítékot mellőztek, amit kifogásol az ellenzék.  A jelentés szerint az érvényben lévő szükségállapot okán nem voltak meg egy valóban demokratikus népszavazás törvényes keretei, melyeket különösen a tartományi kormányzók csorbítottak a gyülekezési és szólásszabadság korlátozásával. 
Az EBESZ nehezményezi azt is, hogy egyetlen csomagként kezelték a 18 pontból álló alkotmánymódosítási javaslat - amely amúgy 72 cikkelyt érint -, és a szavazóknak nem volt lehetőségük az egyes változtatásokat külön-külön véleményezni, hanem csakis puszta igennel vagy nemmel voksolhattak egy kalap alá véve az egészet. A szavazótestületek munkája nem volt kellően nyitott, áttekinthető, az ülések nem voltak nyilvánosak, megfigyelők sem vehettek rajtuk részt - olvasható az EBESZ előzetes jelentésében. 
Hasonló bírálatokat fogalmazott meg Preda az Európa Tanács nevében. Hangsúlyozta, hogy az "igenek" és "nemek" két oldalának nem volt ugyanannyi lehetősége a kampányban, messze nagyobb hangsúlyt kapott az "igenek" népszerűsítése - Recep Tayyip Erdogan elnök elvárásának megfelelőn.           
Az Európa Tanács regionális nemzetközi szervezet, amelynek jelenleg 48 tagja van, köztük Törökország. A tanács nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.   

Az Európai Bizottság nemzeti konszenzus kialakítására szólítja Ankarát

 Törökországnak széles nemzeti konszenzus kialakítására kell törekednie az alkotmány tervezett módosításaival kapcsolatban, tekintettel azok kiterjedt hatására, valamint arra, hogy a módosításokat csak szűk többség támogatja - hangoztatta vasárnap az Európai Bizottság.

"Tekintettel a szoros népszavazási eredményre, valamint az alkotmánymódosítások nagy horderejére, mi is arra szólítjuk a török hatóságokat, hogy azok megvalósításában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus kialakítására törekedjenek" - áll az Európai Unió döntés-előkészítő és végrehajtó szervének nyilatkozatában.

Lukasenka gratulált Erdogannak a népszavazás sikeres lebonyolításához
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök üdvözölte Recep Tayyip Erdogan török államfőt az elnöki hatalom kiterjesztéséről szóló, előző napi népszavazás sikeres lebonyolítása alkalmából - közölte hétfőn az elnöki hivatal sajtószolgálata. "Az alkotmányreform mellett állást foglalva a török nép támogatta a jelenlegi hatalomnak a gazdasági növekedésre, az ország politikai stabilitására és békéjére irányuló erőfeszítéseit" - emelte ki a közlemény szerint Lukasenka, aki "meggyőződését fejezte ki, hogy a népszavazáson elfogadott döntés tovább erősíti Törökország szuverenitását és függetlenségét". A fehérorosz államfő arra számít, hogy Minszk és Ankara - népeik érdekében - a jövőben is következetesen erősítik a kétoldalú partneri viszonyt.

A NATO-tag Törökország, amely 12 éve, 2005-ben kezdte meg uniós csatlakozási tárgyalásait, az elmúlt években az unió kulcsfontosságú partnere lett a szíriai polgárháború elől menekülők millióinak befogadásával. Recep Tayyip Erdogan elnöknek a tavaly júliusi törökországi puccskísérlet nyomán bevezetett elnyomó intézkedéseit azonban számos európai ország elítélte.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a testület két másik vezetője által aláírt, vasárnap éjjel kiadott nyilatkozat szerint a brüsszeli testület értesült a török népszavazás eredményéről, és a nemzetközi megfigyelő misszió értékelésére vár egyebek mellett "az állítólagos szabálytalanságokra tekintettel". A most megszavaztatott alkotmánymódosításokat Brüsszelben Törökország uniós tagjelöltként és a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elvei felett őrködő 47 tagú Európa Tanács egyik tagállamaként vállalt kötelezettségei fényében fogják értékelni - hangoztatják az aláírók. "Arra bíztatjuk Törökországot, hogy foglalkozzon az Európa Tanács által megfogalmazott aggodalmakkal és ajánlásokkal, egyebek között a rendkívüli állapotra vonatkozóan" - fogalmaz az Európai Bizottság vasárnap kiadott nyilatkozata.

Előzőleg Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is arra kérte a török vezetést, hogy tekintettel a vasárnapi török népszavazás szoros eredményére, alaposan fontolja meg további lépéseit. Nyilatkozatában Jagland úgy fogalmazott, hogy a tervezett alkotmánymódosításokkal kapcsolatban "kiemelkedő jelentőséggel bír az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása".

A kormánypárti lapok ünnepelnek, az ellenzékiek választási csalásról írnak

A vasárnapi referendum kiélezett eredményét tükrözte a hétfői török sajtó: a kormánypárti lapok "Törökország győzelmét" ünnepelték, az ellenzéki újságok az állítólagos választási csalást és az elnöki rendszert bírálók erejét emelték ki.

A Sabah című, legfőbb kormánypárti napilap a nép forradalmaként és a demokrácia ünnepeként értékelte az elnöki rendszer bevezetését támogató szavazatok győzelmét. Az újság Recep Tayyip Erdogan elnök és Binali Yildirim kormányfő vasárnap éjszakai beszédét idézve a 80 milliós nemzet történelmi diadaláról számolt be. "A nép az urnáknál koronázta meg a tavaly július 15-i puccskísérlettel kezdődött hősies ellenállást és új fejezetet nyitott a demokrácia történetében. Az emberek a stabilitásra, egy nagy Törökországra, az erős vezetésre mondtak igent, olyan leckét adva ezzel Európának népuralomból, amelyet az nem felejt el" - írta a Sabah.

A kemalista, ellenzéki, Sözcü című napilap egy kérdést tűzött a címlapjára: "Nyugodt a lelkiismeretek?". A kérdést a Legfőbb Választási Tanácsnak (YSK) címezte az után, hogy a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezető politikusai vasárnap késő este azzal vádolták meg a testületet, hogy az 2,5 millió - hivatali pecsét nélküli - szavazócédulát érvényesnek számolt a voksok összesítésénél, amivel megfordította a referendum kimenetelét. 

A kemalista újság három fényképfelvételt is közzétett az állítólagos csalás bizonyítására. Az egyiken egy ismeretlen egy sanliurfai szavazóhelyiségben egymás után nyomja rá a szavazópecsétet a cédulák elnöki rendszert támogató "igen" feliratára. A második fényképen egy Mus tartománybeli falu kormánypárti polgármestere látható, aki a szavazókkal együtt lépve a fülkébe ellenőrizte, hogy igennel voksolnak-e. A harmadik felvételen Ankara Sincan körzetében az egyik szavazatszámláló bizottság elnöke hivatali pecsét nélküli szavazócédulákra utólag nyomja rá a pecsétet. A Sözcü hangsúlyozta, hogy a nem szavazatok győztek Törökország három legnagyobb városában: Isztambulban, Ankarában és Izmirben is.

A nagy példányszámú, Posta című lap tartózkodóan értékelte a vasárnapi eredményt: "Nem győzelem, nem vereség" - olvasható a címlapon. Az újság úgy látja: az ország vezetése "súlyos sárga lapot" kapott azzal, hogy még Antalyában, Adanában, valamint a kormánypárt "isztambuli fellegvárainak" számító Üsküdarban és Eyüpben is a nemek nyertek. A lap emlékeztetett arra, hogy a 2015 novemberében tartott, előrehozott parlamenti választásokon a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egymaga elért 49,5 százalékot, míg vasárnap az elnöki rendszer ügyét támogató nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) szavazóinak segítségével tett szert 51,4 százalékra. A Posta értelmezésében ez azt jelenti, hogy az AKP-pártiak számában visszaesés történt, a MHP-t pedig egyenesen az összeomlás veszélye fenyegeti.

A Hürriyet című tekintélyes napilap kiemelte: 94 évvel a Török Köztársaság megalapítása után Törökországban ismét új rendszert vezetnek be. Az újság arról is beszámolt, hogy az ország 30 nagyvárosából 17-ben a nemek, 13-ban pedig az igenek jutottak előnyhöz. A Hürriyet is arról írt, hogy az AKP-nak és a MHP-nek 2015 novemberében együttesen még 61,4 százalék volt az aránya, amely vasárnap mintegy 10 százalékkal kevesebbnek mutatkozott.

A kormányközeli Aksam napilap szerint Törökországban a nép "a bilincseitől megszabadulva átvette az irányítást". Az újság úgy vélte, hogy Erdogan "megálljt intett" minden kívülről és belülről érkező támadásnak, köztük az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatának, amelyet Ankara a puccskísérletért tesz felelőssé, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak, akik Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytatnak. Az Aksam szerint a referendumnak az az üzenete, hogy nem az említett terrorszervezetek és az azokat támogató Európa, hanem Erdogan irányítja az országot.

Az ellenzéki Aydinlik ironikusan úgy fogalmazott: "nincs pecsét az alkotmányon". Az újság kifejtette: egy 50 százalék körül elfogadott alkotmánymódosítás nem működik. A jövő nem reményteli a kormánypárt számára, a vasárnapi összesítést látva az AKP "fejjel lefelé halad". Mivel az MHP támogatása ellenére az AKP a nagyvárosokban elvesztette a népszavazást, nem nyerhet a következő köztársaságielnök-választáson és többséghez sem juthat a parlamentben - vélte a lap.

A bajor CSU a török uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti

A Törökországgal kezdett európai uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) az elnöki rendszerről tartott törökországi népszavazás után.

Manferd Weber, a párt elnökhelyettese, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak a vasárnapi szavazás után azt mondta, hogy az uniós állam- és kormányfők április végén tartandó találkozóján át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát. Mint mondta, komolyan meg kell vitatni azt az "élethazugságot", hogy Törökország az EU tagja lehet. A CSU szerint le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat és le kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét.

Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben megkezdődtek. A 35 fejezetből eddig egyet sikerült lezárni.

A CSU testvérpártja, az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Elmar Brok EP-képviselő, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke azt mondta, hogy nem szabad minden további nélkül megszakítani a csatlakozási folyamatot. Viszont ha Recep Tayyip Erdogan török államfő beváltja az urnazárás után tett ígéretét, miszerint első dolga lesz gondoskodni a halálbüntetés visszaállításáról, akkor valóban le kell állítani a tárgyalásokat - tette hozzá Elmar Brok a Die Welt című lapnak nyilatkozva.

A török uniós tagság ügyét kezdettől fogva támogató koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) igyekeznek nem összekapcsolni az EU-tagság és az alkotmánymódosító népszavazás kérdését. Martin Schulz pártelnök-kancellár csupán annyit közölt a szavazás után, hogy a szoros végeredmény azt jelzi, "Erdogan nem egyenlő Törökországgal", Németországnak pedig továbbra is tennie kell azért, hogy érvényesüljenek az emberi jogok és a demokratikus elvek Törökországban.

Bécs szerint meg kell szakítani a csatlakozási tárgyalásokat
Vezető osztrák politikusok szerint meg kellene szakítani a harminc éve akadozó uniós csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal a megkérdőjelezhető eredményű vasárnapi népszavazás után. "Azzal, ami tegnap történt, Törökország tagsági próbálkozásai el lettek temetve. Most egy új korszakba lépünk" - jelentette ki hétfőn Christian Kern kancellár a sajtónak. Nyilatkozott a médiának Sebastian Kurz külügyminiszter is, aki szerint "a török népszavazás után a már nem térhetünk vissza a megszokott ügymenethez". "Becsületesnek kell lennünk az Európai Unió és Törökország viszonyában. Meg kell szakítanunk a belépési tárgyalásokat, és helyette egy jószomszédi megállapodásról kell egyezséget kötni" - írta egy Twitter-üzenetben.

A Die Welt kormányzati forrásai szerint a berlini vezetésben már jó előre elhatározták, hogy akármi is lesz a népszavazás kimenetele, visszafogottan reagálnak, hogy ne váltsanak ki olyan heves, konfliktus felé mutató reakciókat Ankara részéről, amelyek a népszavazási kampányt jellemezték.

Ezt alátámasztja Peter Altmaier kancelláriaminiszter vasárnap esti nyilatkozata, amely szerint a német szövetségi kormány majd csak a hivatalos végeredmények közzététele után vitatja meg a helyzetet. Egy szabad és demokratikus népszavazáson hozott döntést tiszteletben kell tartani, annak megítélése pedig a többi között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács jelentésétől függ, hogy valóban fair volt-e a referendum - mondta a CDU-s politikus az ARD köztelevíziónak.

Az eredmény szorosságára hívja fel a figyelmet a német sajtó

A német sajtó első kommentárjai többnyire a szoros választási eredményre hívják fel a figyelmet. Például a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiemelte, hogy Erdogan, Binali Yildirim miniszterelnök és "a rezsim sajtója" a kampányban terroristának bélyegezte mindazokat, akik elutasítják az elnök hatalmát szélesítő alkotmánymódosítást. Így adódik a kérdés, vajon mennyire lehet stabil egy nép csaknem 49 százaléknyi "«terroristával»", az pedig a kampány és az eredmény alapján igen bizonytalan, hogy az államfő be tudja-e váltani azt az ígéretet, hogy az új alkotmány erősíti majd az ország stabilitását - írta a FAZ.

Az ugyancsak konzervatív Die Welt szerint Recep Tayyip Erdogan számára "ez a győzelem egy vereség". A választási kampány jellegzetességeit áttekintve hozzátették: felmerül a kérdés, vajon milyen eredményt hozott volna a szavazás, ha méltányos, fair választási kampány zajlott volna le és nem lett volna rendkívüli állapot. Erdogan "minden valószínűség szerint drámai vereséget szenvedett volna" - áll a Die Welt kommentárjában, amely szerint a szoros választási eredmény azt jelzi, hogy az államfő nem az a mindenki által dicsőített vezető, akinek népe szabad kezet ad mindenben, "és soha nem is lesz az".

A baloldali Frankfurter Rundschau Pirruszi győzelem című kommentárjában hangsúlyozta, hogy Törökország a népszavazás révén minden eddiginél megosztottabb lett, és ugyan a választási eredmény alapján Recep Tayyip Erdogannak úgy tűnhet, elérte "életcélját", mégis nagy kérdés, hogy mennyire erősödik meg a referendum által. Félő, hogy még inkább elnyomó politikát folytat majd és még több erőszakot provokál tevékenységével, ez pedig "méreg a gazdaságnak, amelynek stabilitás kell az égetően szükséges külföldi beruházásokhoz". Így a népszavazás pirruszi győzelemmel ér véget, amellyel "mindenki veszít: Erdogan, Törökország és a lakosság". 

A német kormány tudomásul veszi a referendum előzetes végeredményét

Franciaország is párbeszédre kéri a török vezetést az ország politikai erőivel
Németország után Franciaország is arra kérte a török vezetést, hogy kezdeményezzen párbeszédedet a török társadalmat alkotó valamennyi politikai erővel, miután úgy ítéli meg, hogy a népszavazás szoros eredménye a tervezett reformokkal szembeni megosztottságot tükrözi.
A francia elnöki hivatal közleménye szerint Francois Hollande köztársasági elnök jelezte, hogy Franciaország tudomásul veszi az igenek győzelmét a vasárnapi népszavazáson, de "tudomásul veszi annak vitását is és a legnagyobb figyelemmel fogja követni az Európa Tanács és az EBESZ értékeléseit a szavazásról". "A közzétett számok azt mutatják, hogy a török társadalom minden szempontból megosztott a tervezett reformokat illetően" - olvasható a közleményben.  
Franciaország számára "az Európa Tanács kertében vállalt értékek és kötelezettségek őszinte és szabad párbeszéd felé kellene vezetniük a török hatóságokat a politikai és társadalmi élet minden szereplőjével" - hangsúlyozta Francois Hollande.
A francia elnök ugyanakkor arra is figyelmezett, hogy a halálbüntetésről tervezett referendum "természetesen szakítást jelentene ezekkel a étékekkel és kötelezettségvállalásokkal". 

A német szövetségi kormány tudomásul veszi a törökországi népszavazás előzetes végeredményét és tiszteletben tartja a török polgárok azon jogát, hogy döntsenek hazájuk alkotmányos berendezkedéséről - közölte hétfőn Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter.

A közös közleményben kiemelték: az elnöki rendszer bevezetését előirányzó alkotmánymódosításról tartott népszavazás "szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdogan elnök számára".

A német kormány elvárja, hogy a török kormány "a kemény népszavazási választási kampány után tiszteleten alapuló párbeszédet kezd az ország valamennyi politikai és társadalmi erejével" - tette hozzá Angela Merkel és Sigmar Gabriel.

A szövetségi kormány köszönetet mond az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő missziójának a munkájáért, és "különleges jelentőséget" tulajdonít értékelésének.  Ez az értékelés még nem készült el, így nem lehet véleményt formálni róla - közölte a kancellár és a külügyminiszter. Ugyanakkor hozzátették, hogy Michael Link, az EBESZ keretében működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) vezetője már az előző héten hangot adott a népszavazás fair, méltányos körülményeinek biztosításával kapcsolatos kétségeinek.

A szövetségi kormány "emlékeztet" arra is, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság "súlyos kételyeket" fogalmazott meg az alkotmányreform eljárásával és tartalmával kapcsolatban.  Törökország az ET és az EBESZ tagjaként, valamint európai uniós tagjelöltként a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott koppenhágai kritériumokban a demokratikus intézményrendszerről és az alapvető jogok védelméről lefektetett előírások alapján "köteles" figyelembe venni ezeket a kételyeket. 

Erdogan referendumot írhat ki az EU-csatlakozásról és a halálbüntetésről is

A török elnök kilátásba helyezte hétfőn, hogy újabb népszavazásokat ír ki az Európai Unióhoz való csatlakozásról és a halálbüntetés visszaállításáról. Recep Tayyip Erdogan erről egy nagygyűlésen beszélt a híveihez Ankarában, miután előző nap a központi választási testület megerősítette a hatáskörét nagy mértékben kiszélesítő referendum eredményét.

Az unióról szólva kijelentette, hogy nem tart attól, hogy akadályokat gördít Törökország csatlakozása elé a halálbüntetés visszaállítása miatt. Neheztelően felvetette, hogy amúgy is 54 éve várnak az EU kapujában a bebocsátásra. Egy népszavazást erről is lehet tartani - mondta. "A döntés a népé" - jelentette ki. "Ezt csinálta az Egyesült Királyság is, és most távozik az unióból. Norvégia is elment" - emlékeztetett arra, hogy annak idején két népszavazás is elutasította a norvég csatlakozást. "Vagy teljesítsék a Törökországnak tett ígéreteket, vagy mi is elmegyünk" - mondta.

Erdogan a CNN Türk hírtelevízióban élőben sugárzott felszólalásában ismét megvádolta Európát azzal, hogy terrorista szervezeteket támogat. Ezzel a szíriai kurdokra célzott, hozzátéve, hogy Törökország nem enged teret a terrorizmusnak a határai közelében. Erdogan megismételte a kampányidőszakban szinte naponta tett ígéretét, hogy népszavazásra bocsátja a 2004-ben eltörölt halálbüntetés visszaállítását is. "Ha a parlament jóváhagyja, én aláírom. Ha nem, akkor referendum lesz. Nincs módunkban megkegyelmezni mártírjaink gyilkosainak" - mondta.

A török elnök az alkotmánymódosításról tartott népszavazás törvényességét bíráló külföldi megfigyelőket is elutasította, mondván, hogy "tudniuk kell, hol van a helyük".

Erdogan beszédében a szíriai polgárháborút is érintette, és kijelentette,. hogy az ott végrehajtott, Eufráteszi Pajzs nevű török hadművelet nem az utolsó volt, hanem csak az első. "Törökország annyiszor és ott visel hadat a terrorizmus ellen, amennyiszer arra szükség van" - jelentette ki.

A piac megkönnyebbülését várják a népszavazás eredményétől a szakértők

Londoni pénzügyi elemzők szerint rövid távon megkönnyebbülést hozhat a piacokon a törökországi népszavazás eredménye, mivel úgy tűnik, hogy az alkotmányos berendezkedés átalakítását jóváhagyó referendum nyomán csökkent az előrehozott választások és így a további elhúzódó politikai  bizonytalanság kockázata.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői hétfői helyzetértékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy mivel igen szűk volt az alkotmányos reform támogatottságának többsége, túl kockázatos lenne Recep Tayyip Erdogan államfő és a kormányzó AKP párt számára az előrehozott választások esetleges kiírása ilyen ingatag támogatottsági háttérrel. A ház szerint ha a politikai bizonytalanság a következő időszakban valóban csökken, az felszabadíthatja az eddig elfojtott keresletet és ez jót tehet a török gazdaság növekedési dinamikájának.

Az előrehozott választások kilátása keltette bizonytalanság múltával a török jegybankra nehezedő politikai nyomás is enyhülhet,  a jegybank valóra válthatja azt az ígéretét, hogy az inflációs dinamika javulásáig feszesen tartja a likviditási politikát - jósolták a JP Morgan elemzői. A cég szerint június végéig nem várható a jegybank feszes likviditási alapállásának módosulása. A ház londoni elemzői szerint ebben a környezetben befektetői megkönnyebbülést tükröző erősödés várható rövid távon a török befektetési termékek piacain. Törökország az egyetlen gazdaság a JP Morgan által vezetett GBI-EM GD feltörekvő piaci kötvényindex-portfolióban, amelynek szuverén eszközei az év eddigi szakaszában negatív megtérülést produkáltak és a cég elemzői szerint ezt az alulteljesítést egyértelműen a népszavazás körüli eddigi bizonytalanság magyarázza.

Ez a bizonytalanság a JP Morgan londoni elemzőinek véleménye szerint "viszonylag piacbarát" módon megoldódott azzal, hogy az eredményből következtethetően az idén nem lesznek előrehozott választások Törökországban. A cég szerint ez arra ösztönözheti a befektetőket, hogy felszámolják a török eszközökben eddig elfoglalt - más magas hozamú feltörekvő piaci befektetési eszközportfoliókhoz képest nagyarányú - alulsúlyozási pozícióikat.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői hétfői helyzetértékelésükben azt a véleményüket emelték ki, hogy a piacokat nem fogja meglepni a török népszavazás eredménye, mivel a befektetők már nagy valószínűségű fejleményként beárazták az alkotmányos berendezkedés átalakítását pártolók győzelmét. A GS londoni elemzői szerint ennek alapján a török líra a referendum körüli bizonytalanság oldódására várhatóan erősödéssel reagál, de a ház azzal számol, hogy ez a hatás idővel valószínűleg halványulni kezd. A Goldman Sachs ennek alapján fenntartja azt az előrejelzését, hogy a török líra a következő tizenkét hónapban a 4 líra/dolláros árfolyamra gyengül a jelenlegi 3,65-70 líra körüli szintekről.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői is azt emelték ki hétfői helyzetértékelésükben, hogy legalábbis rövid távon az alkotmányos átalakításra igennel szavazók többsége a leginkább piacbarátnak tekinthető eredmény. A piac ugyanis az azonnali bizonyosságot részesíti előnyben, akkor is, ha egyébként aggályok merülnek fel a végrehajtói hatalom koncentrációja miatt, és azzal kapcsolatban is, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerének fokozatos eróziója kikezdheti a gazdaságpolitikai döntéshozatal minőségét.

A Capital Economics szakértői ennek alapján szintén a török piacok és a líra rövid távú erősödésével számolnak. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy véleményük szerint a népszavazási eredmény legalább annyi kérdést vet fel a befektetők számára, mint amennyit megválaszol. A cég szerint e kérdések közé tartozik, hogy a szűk többségű győzelem Erdogan elnök politikáját a békülékenység felé tereli-e, vagy inkább felgyorsítja Törökország sodródását az önkényuralmi rendszer felé. A Capital Economics elemzői szerint ez utóbbi forgatókönyv különösen aggályos lenne, tekintettel Törökország jelentős külső kötelezettségeire.

A ház szerint a válaszra váró kérdések közé tartozik az is, hogy lazábbá válik-e a költségvetési, sőt esetleg akár a monetáris politika is a gazdasági növekedés serkentése érdekében a 2019-ben esedékes választások előtti időszakban. A Capital Economics londoni elemzői közölték: véleményük szerint a referendumon elért többség csekély mivolta az ösztönzés esélyét növeli. A cég szerint a költségvetési politika lazítására van valamelyes mozgástér, de egy esetleges jelentősebb monetáris ösztönzés azzal a kockázattal járna, hogy eladási hullám indul a török líra piacán.