Jelentősen emelkedtek a fizetések

Magyarország felzárkózása most gyorsabb, mint Csehországé, az elmúlt egy évben jobban nőttek a nettó keresetek itthon

Bódy Géza – 2017.03.21. 03:08 –

Januárban a bruttó átlagkereset 274 ezer forint volt, tíz százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, a nettó keresetek ugyanennyivel, 182 ezer forintra emelkedtek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ez „nagyon komoly” emelkedést jelent.

9ografA munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel kötött megállapodás hatására olyan mértékű béremelés valósult meg az év elején, ami tovább növelheti a munkavállalási hajlandóságot, és segíti a magyar munkaerő megtartását – közölte tegnap sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kereseti adataira reagálva. Hozzátette: januárban a bruttó átlagkereset 274 ezer forint volt, tíz százalékkal több, mint egy évvel korábban, a nettó keresetek ugyanúgy tíz százalékkal, 182 ezer forintra emelkedtek. A miniszter hangsúlyozta: ez „nagyon komoly” emelkedést jelent.

Elmondta, hogy az alkalmazottak létszáma 102 ezerrel, ezen belül a versenyszférában 87 ezerrel emelkedett januárban az egy évvel korábbihoz képest, s erre nem volt példa 2001 óta. Örömtelinek nevezte, hogy az új munkahelyek elsősorban a versenyszférában jöttek létre, a közszféra létszáma csökkent. Arról is szólt, hogy a kötelező legkisebb bérek emelését a kormány a munkáltatói adók csökkentésével, azaz a bérek után fizetett szociális hozzájárulási adó 27-ről 22 százalékra való mérséklésével segítette elő. Január 1-jétől nőtt a kétgyermekes családok által igénybe vehető kedvezmény összege, így esetükben az átlagosnál is gyorsabban nőttek a nettó keresetek – mondta.

Varga kitért arra, hogy Magyarország felzárkózása most gyorsabb, mint Csehországé, nálunk az elmúlt egy évben jobban nőttek a nettó kereseteket. A tárca azzal számol, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése 2017-ben és 2018-ban is jelentősen hozzájárul a keresetek emelkedéséhez. Elmondta, bár a bértárgyalások egyebek mellett a MÁV-nál és az MVM-nél még nem fejeződtek be, az állam a maga bérkérdéseit alapvetően lezárta, és úgy látja, a januári növekedéssel megegyező emelés kezd kialakulni az állami szektorban is. Hozzátette: arra számít, hogy a versenyszférában is ettől alig elmaradó mértékben lesz növelés.

A kiskereskedelmi ágazatot érintő törvénymódosítási kezdeményezésről elmondta: még folynak a tárgyalások a szereplőkkel, nincs döntés, nyitottak az új javaslatokra. A miniszter úgy vélekedett, április végéig van lehetőség döntéseket hozni az ügyben, hogy május elején a parlament elé terjesszék a törvénymódosítást. Közölte, nem látnak problémát a kis- és középvállalkozói szektorban a bérmegállapodás, a béremelések megvalósításában. Mint fogalmazott, az erős munkaerő-kereslet fennmaradását segíthetik a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, az alacsony nyersanyagárak, a kormány intézkedései következtében fellendülő lakásépítések, valamint az európai uniós források kifizetésének felgyorsítása.

A KSH közlése szerint a 2,3 százalékos januári inflációval számolva a reálkeresetek 7,5 százalékkal emelkedetek éves összehasonlításban. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra újabb területeit – többek között az egészségügyi és a kulturális munkakörökben dolgozókat – érintő keresetrendezés volt hatással. Az iparban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 291 ezer, az építőiparban dolgozóké 205 ezer forint volt 10,1 illetve 11,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az idegenforgalomban 181 ezer forintos januári bruttó átlagkereset 12,7 százalékos növekedést mutat. Az ingatlanügyletekkel foglalkozók 15,1 százalékkal kerestek többet, ami 253 ezer forintnak felelt meg, és pénzügyi, biztosítási területen alkalmazottak 525 ezer forintos átlagkeresete is 9,7 százalékkal magasabb a tavaly januárinál. A KSH jelentése szerint a költségvetési szektorban az egészségügyi alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 19,9 százalékkal volt magasabb idén januárban az egy évvel korábbinál, és meghaladta a 279 ezer forintot. Az oktatásban hasonló, 278 ezer forint volt az átlag, 6,6 százalékos éves növekedés után. A közigazgatás és védelem terén 14,7 százalékos emelés történt, s az átlag meghaladta 342 ezer forintot.

A Takarékbank szerint az idén tíz százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozódó szakember hiány miatt, ami a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet, 2013-tól 2017 végéig pedig összesen 28,3 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek.


Még magasabb növekedési ütemmel számolhatunk
5 perces interjú: Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője

– A bérek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában (12 százalék), mint a versenyszférában (9,1 százalék). Ennek mi volt az oka?

– Az állami szférában továbbra is zajlik a korábban megkezdett bérrendezés, amely elsősorban az oktatásban, az egészségügyben és a rendvédelemben dolgozókat érinti. Míg azonban a korábbi hónapokban az állami szféra bérei jóval nagyobb mértékben meghaladták a versenyszféra béremelkedését, a mostani, januári adatok mindkét szektorban igen dinamikus bővülésről árulkodnak.

– A foglalkoztatás tekintetében kérdéses a dinamika fennmaradása, tekintettel az egyre jelentősebb munkaerőhiányra. Mit lehet tenni ez ügyben?

– A kormányzat egyik válasza a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való átterelése lesz vagy lehet. Ez valóban gyors megoldást hozhat, hatékonysága jelenleg azonban kérdéses. A munkaerő hiányát szerintem az aktivitás további növelése, az atipikus foglalkoztatási formák ösztönzése segítheti hosszabb távon. Ami viszont még fontosabb és tartósabb megoldás lehet, hogy a tőkefelhalmozásra helyeződik át a hangsúly, vagyis beruházásokkal, hatékonyabb termeléssel, technológiafejlesztéssel ki lehetne elégíteni a felmerülő új munkaigényt, vagy legalábbis csökkenteni lehetne azt.

– Az életpályamodell bevezetése mit hozhat?

– Több területen zajlik már az életpályamodell kialakítása, ez azonban mindenképp egy hosszú távú megoldást nyújthat. A bérfelzárkóztatás az egyik kulcstényező ebben a tekintetben, ami esetleg a pályaelhagyás ellen hathat, viszont ez inkább a jelenleg pályaválasztás előtt állókat befolyásolhatja. Ám mire ők megjelennek a munkaerőpiacon, addigra könnyen lehet, hogy a magyar gazdaság már más kihívásokkal szembesül. Összességében tehát fontos, de azonnali eredményt nem biztos, hogy hoz a munkaerőhiányra.

– Milyen bérnövekedési ütemmel számolnak az idén?

– Látva a januári átlagos bérnövekedést, nem tartom valószínűtlennek, hogy az év egészében is hasonló dinamikát tapasztalunk majd. Mivel jellemzően januárban határozódnak meg az adott évi bérek, így ez már jó indikátornak tekinthető az év egészét nézve. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy több esetben – az állami szférában – még zajlanak a bértárgyalások, vagy februárban zárultak csak le. Ebből fakadóan a következő hónapokban még akár ennél is magasabb bérnövekedéssel is számolhatunk.