Kiújulóban a cicaharc a baloldalon

Hétértékelő. Megszorításokra szavazott, hiteltelen Botka gazdagellenessége

Kacsoh Dániel – 2017.03.20. 01:16 –

A májusi francia választásig nem számít az unió jövőjét érdemben érintő felvetésekre Kiszelly Zoltán politológus, akivel az elmúlt hét belpolitikai eseményeit is elemeztük.
A német baloldal kancellárjelöltjét, Martin Schulzot utánozza lényegében a magyar baloldal – vetette fel az elmúlt hét eseményeit elemezve a lapunknak nyilatkozó Kiszelly Zoltán politológus. Kifejtette, amikor Schulzot azzal támadták, hogy nincs érettségije, úgy reagált, azok, akiknek van, nem tudtak megoldásokat találni a németek problémáira, míg ő Brüsszelben volt, megszorításokat szavaztak meg. Gyurcsány Ferenc DK-vezér is azért dobta be a minap, hogy többet adózott tavaly, mint amennyit Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölt egész életében keresne, mert elébe ment az új, gazdagok adóztatását szorgalmazó szocialista kampány nyomán vele kapcsolatban felmerülő kérdéseknek.

Hovatovább a teljesítmény érzékeltetésére, így a középosztály meggyőzésére használta ezt az információt – miközben Botka, reakciójából ítélve, érthetően a „sárga irigység faktorra” játszik.

De – jegyezte meg Kiszelly – Schulzékat utánozza az MSZP is, amikor a szegedi polgármester „bedobásával” egyfajta lökést akarnak adni a pártnak. A cél most a népszerűség növelése, a balos alkufolyamatban ezzel jobb pozíció elfoglalása, csakhogy Botka némileg hiteltelen, hiszen 2010 előtt maga is megszavazta a megszorításokat. Mindazonáltal továbbra sincs tudatos stratégia, csak tanácstalanság, annyit tudnak a baloldalon, hogy a 2014-es hibákat nem akarják elkövetni. A héten bejelentett újabb, Gémesi- és Pukli-féle formációk kapcsán megjegyezte, most van választás, most kell pártot alapítani.

Majtényi László államfői jelöléséről az elemző azt mondta, ez a „nagy összeborulás egy momentuma”, mint a hétfői szavazáson megerősítést nyert, minden tét nélkül, egyfajta fájdalomcsillapító az összefogásra vágyók számára, a szimbolikus politizálás tipikus esete – azóta azonban „kiújult a cicaharc”.

Az Orbán Viktor kormányfő által március 15-én is kiemelt nemzeti konzultáció a szakértő szerint a balos ellenzéket beszoríthatja az „Európai Egyesült Államok” népszerűtlen gondolatát támogatók sarkába, miközben ismét tematizál, így kvázi elveszi az időt a valódi, 2018-as választási kampány elől. Ha ez utóbbi beindulna ugyanis, az az ellenzéket sorai rendezésére kényszerítené, ami nem érdeke a Fidesznek. A szuverenitás melletti kiállás azonban továbbra is népszerű téma, erről szólhat majd az újabb konzultációs akció, mutatott rá Kiszelly.

Ami az európai helyzetet illeti: az elemző szerint a májusi francia választásig nem várható komoly lépés az unió jövőjével kapcsolatban, nem akarják provokálni Le Pen potenciális támogatóit, miközben a britekkel való brüsszeli „keménykedés” azt üzeni, másnak ne legyen kedve a kilépéshez. Ugyanakkor az integráció mélyítésének esélye csökkenőben van, túl nagy már a centrifugális erő az EU-ban.

A török–uniós migrációs megállapodás kvázi felmondása, illetve az erről szóló hírek kapcsán a politológus tisztázta: Erdogan résnyiről legfeljebb arasznyira nyitotta a zsilipet. Ankarának kell az EU-s pénz, amit a menekültek ott-tartásáért kap, apad a turizmus, gyengül a gazdaság, ezzel csökken az életszínvonal is, ami egyre inkább nehezíti az amúgy persze nagyokat mondó Erdogan helyzetét. Kiszelly kitért Trump és Merkel találkozójára. Szerinte a német kancellár egyelőre kivár, nem lép az amerikai elnök felvetéseire. Trumpnak ugyanis most bizonyítási kényszere van, jövő ősszel a törvényhozásban meg kell erősítenie republikánus többségét, ha ez nem sikerül, úgy béna kacsa lesz.