A választások gazdasági hatásai

A kilátások már egy teljesen más Európai Unió képét vetítik előre, mint amit az elmúlt évtizedekben megismerhettünk

Bódy Géza – 2017.03.20. 01:06 –

Gyengülhet az euró árfolyama, ha a közelgő uniós választásokon olyan pártok kerülnek kormányzati pozícióba, amelyek a közös fizetőeszköz kivezetése mellett kampányolnak. Donald Trump győzelme, illetve a britek EU-s kilépése (Brexit) is megtanította az elemzőket arra, hogy minden forgatókönyvvel számolni kell – mondta lapunknak Kecskés András, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense

Kecskés András 20170320Kecskés András: Mintaként szolgálhat az amerikai kamatemelés (Fotó: Kocsis Zoltán)

– Hogyan változhat az euró árfolyama a közelgő uniós választások miatt? Beszélhetünk-e választási sokkhatásról?

– Egyelőre az euró erősödése éppen ennek ellenkezőjére utal. Ugyanakkor az optimizmust inkább az Európai Központi Bank elnökének, Mario Draghinak egy korábbi sajtótájékoztatója váltotta ki. Amennyiben viszont a közelgő tagállami választásokon olyan pártok kerülnek kormányzati pozícióba, amelyek az euró kivezetése mellett kampányolnak, úgy a közös fizetőeszköz gyengülni fog. A Brexit és Donald Trump győzelme megtanította az elemzőket arra, hogy komolyan számolni kell ezzel a forgatókönyvvel is. A francia államkötvények hozamában látszik egyedül jelentős növekedés, mivel Marine Le Pen francia elnökjelölt a frankban történő törlesztést is kilátásba helyezte megválasztása esetén, ez pedig jelentős kockázat a befektetőknek, persze az átváltás árfolyamától függően.

– Mely országokban volt, illetve lesz választás és milyen gazdasági hatásokat válthatnak ki az eredmények?

– Hollandiában pár napja, Franciaországban április 23-án és május 7-én, Németországban pedig szeptember 24-én lesznek parlamenti választások. Emellett Olaszországban az év második felében bármikor kiírhatnak előre hozott választásokat, ha az ügyvezető kormány mozgástere drámaian csökken. Hollandiában a mérsékelt pártok nagyobb eséllyel alakíthatnak koalíciós kormányt, mint a radikális álláspontot képviselő Geert Wilders. Itt tehát egy nem várt forgatókönyv drámai hatást fejtene ki. Németországban a szociáldemokrata Martin Schulz és Angela Merkel fej fej mellett halad, így nehéz lenne találgatásokba bocsátkozni. Franciaországban viszont Marine Le Pen esetleges győzelme már hosszabb ideje foglalkoztatja az EU piacait. A francia tőzsde, köszönhetően a külföldön megtermelt jelentős nyereségeknek, még nem reagálta le ezeket a félelmeket, de például az európai állampapírpiac már beárazta ezt a lehetőséget is.

– Mit hozott a Merkel–Trump-csúcstalálkozó?

– A közelgő választások miatt fontos Angela Merkel számára a német gazdasági érdekek hatékony képviselete, még akkor is, ha a csúcstalálkozót az időjárási viszonyok miatt a múlt péntekre halasztották a felek. A kulcskérdés az lehet, hogy Trump elnök kitart-e az importra kivetett adókulcs terve mellett, mert ebben az esetben Németországnak is hasonló lépésekkel kell reagálni. Ez a forgatókönyv sokat ronthat a két ország kereskedelmi kapcsolatain, és jelentős deficitet okozhat az EU külkereskedelmi egyenlegében is. Trump mindenesetre gyümölcsözőnek nevezte a megbeszéléseket.

– Trump szembemegy-e fiskáli-san, monetárisan az EU-val?

– Úgy tűnik, Trump kezdi felismerni a monetáris politika korlátait. A lassú kamatemelés híve, de támogatja a Fed (az amerikai jegybank szerepét betöltő bank – a szerk.) kongresszusi ellenőrzését. Trump a költségvetési politika tekintetében határozott ígéreteket tett, de ehhez még a republikánusok is csak mérsékelt támogatást biztosítanak. Ez a vártnál jóval kisebb infrastrukturális beruházásokat vetít előre. Az adócsökkentések csak augusztusban, a következő év költségvetési vitájában kerülnek majd meghatározásra. A monetáris politika szempontjából Európa számára a Fed kamatemelése mintaként szolgálhat. Költségvetési szempontból azonban nem az amerikai minták, hanem az eurózóna jövőjével kapcsolatos kérdések lesznek meghatározók.

– Kell-e drámai uniós gazdaságpolitikai fordulattal számolnunk?

– Az EU Bizottságának elnöke, Jean-Claude Juncker öt forgatókönyvet vázolt fel, amelyekben felmerül a kétsebességes Európa lehetősége is. Angela Merkel is utalt már erre a lehetőségre. A közös fizetőeszköz közös költségvetési politikát feltételez, amelyet csak a gazdasági szempontból legerősebb országok vállalhatnak. Az Eurózóna ennek megfelelően szűkülhet a jövőben, ezáltal lazulhat az együttműködés az európai keménymag és a gazdaságilag kevésbé fejlett országok között. Ezek a kilátások azonban már egy teljesen más Európai Unió képét vetítik előre, mint amit az elmúlt évtizedekben megismertünk.