A határon túl is emlékeztek

Semjén Zsolt Szabadkán arról beszélt, az ország megerősödése szempontjából a magyarságnak ma is hasonló kihívásokkal kell szembenéznie, mint 169 évvel ezelőtt

MH/MTI – 2017.03.16. 08:16 –

Romániától Kanadáig a világ számos országában tartottak megemlékezéseket szerdán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a magyar közösségek.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Nagyszalontán, Kossuth Lajos szobra előtt mondott beszédet a nemzeti ünnepen. Úgy vélte: a szabadság Romániában nem sziklaszilárd építmény, hanem inkább folyamatos gondozást igénylő kert. "Nem egyszer kell megépíteni, hanem évről évre újra és újra. Vannak göcsörtös öreg fái, azokat metszeni kell. És újakat telepíteni is szükséges" - állapította meg.
Kelemen Hunor úgy vélte, ma Románia válaszút előtt áll, "választania kell a jogállam, a parlamentáris demokrácia és a láthatatlan, de autoriter hatalom között".


Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a nagyváradi március 15-i ünnepségen mondott beszédében hangsúlyozta: az erdélyi magyarok szabadságáért ma is harcolni kell. A szabadságharc a példa arra, hogy ha a nemzet egységes céljaiban és küzdelmében, akkor a célok megvalósulnak - mondta.
"Mi békében, bizalomban, egymást tisztelve akarunk együtt élni a román nemzettel! Ahogy a szabadságharcban össze tudtak fogni különböző nemzetek fiai, úgy most is megvan az esély arra, hogy Erdélyért összefogjunk, ha kell, a korrupció melegágyaként emlegetett, az országot hatékonyan irányítani és fejleszteni képtelen központi kormányzat ellen is" - hangoztatta az EMNP elnöke.


Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum a Bem tábornok hőstetteit ábrázoló monumentális panorámakép fennmaradt részleteinek kiállításával tisztelgett a forradalom hősei előtt. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a szabadságszereteten alapuló évezredes lengyel-magyar sorsközösség és barátság történelmi példáit idézte fel.
"Különös keresztútján állunk újra az időnek, az európai történelemnek, a szülőföldünkön alakuló eseményeknek: meg kell tartanunk nemzeti identitásunkat, amiért harcba mentek március idusának hősei" - hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Szabadkán. Kiemelte: "március 15. a nemzet nemzetté válásának és vállalásának, saját sorsunk akarásának és irányításának ünnepe. A módszerek, a lehetőségek változnak, változhatnak, a cél sohasem".
Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédében úgy vélekedett, hogy a nemzeti függetlenség, szuverenitás és az ország megerősödése szempontjából a magyarságnak ma is hasonló kihívásokkal kell szembe néznie, mint 169 évvel ezelőtt. "Például amikor a magyar szuverenitást Brüsszelből vonják kétségbe, mondván, hogy ők mondják meg, nekünk kikkel kell együtt élnünk".


A Felvidéken a pozsonyi Medikus kertben lévő Petőfi-szobornál tartottak megemlékezést. A Csemadok, a pozsonyi magyar nagykövetség, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte megemlékezésen több százan gyűltek össze.

semjénSemjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a vajdasági központi ünnepségen a Szabadkai Népszínház Jadran színpadán (MTI Fotó: Molnár Edvárd)Kárpátalja magyarsága megyeszerte ünnepi rendezvényekkel, koszorúzással méltatta az évfordulót. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a történelmi egyházak közösen emlékeztek meg március 15-ről Beregszászon a Petőfi-szobornál. Ott Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a kárpátaljai magyarság megsegítésére tavaly indított gazdaságfejlesztési programot.
Ungvár magyarsága a város központi terén álló Petőfi-szobornál emlékező beszédekkel és koszorúzással ünnepelt a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezésében.


A horvátországi magyar civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok képviselői Zágrábban közösen megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: 1848-ban a szabadságért és a jövőért fogtak össze Közép-Európa népei a Habsburg császárral szemben, mert rendet és békét kívántak. Habár küzdelmük akkor elbukott, áldozathozataluk néhány évtizeddel később célba ért és megkezdődhetett Magyarország és Horvátország felemelkedése, az ezeréves horvát-magyar összefogás újra lendületet kaphatott. Milan Bandic, Zágráb polgármestere is köszöntött minden magyart a nemzeti ünnep alkalmából.


A lengyel fővárosban ünnepi koncertet szervezett a varsói magyar nagykövetség. Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit Eckhardt Gábor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora, valamint a varsói Chopin Zeneművészeti Egyetem diákjai adták elő.


A nemzeti ünnep hagyományos római helyszínén, a Gianicolo-dombon, a Garibaldi-szoborparkban tartott megemlékezésen Paczolay Péter római nagykövet, Habsburg-Lotharingiai Eduard Magyarország szentszéki nagykövete, valamint a Rómában tartózkodó Erdő Péter bíboros, prímás közösen helyezett el koszorút Türr István magyar szabadságharcos tábornok mellszobránál.


A Párizsi Magyar Intézet szerdai esti megemlékezésén Hermann Róbert történész, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum főmunkatársa idézte meg az 1848-as forradalom és szabadságharc történelmi eseményeit, majd Sebestyén Márta koncertjét hallgathatták meg az ünneplők.


A kanadai Vancouverben élő mintegy 40 ezer magyar közül sokan a Magyar Házban emlékeztek az 1848-as forradalomra és a szabadságharcra. Az ünneplőknek tartott beszédében Potápi János Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a diaszpórára, a magyarságot elsősorban az iskolák támogatása révén igyekszik segíteni.