Gulyás Gergely: A nemzet ünnepe minden magyaré

Számos határon túli település is tartott megemlékezést

MH/MTI – 2017.03.14. 19:52 –

A határon túlon is csatlakoztak a magyarok a 48-as ünnepléshez. Gulyás Gergely szerint a nemzet ünnepe minden magyaré, Soltész Miklós a magyarokat be nem olvasztóságáról, de együttműködési lehetőségeiről beszélt.

Gulyás Gergely: A nemzet ünnepe minden magyaré

A nemzet ünnepe minden magyaré, függetlenül attól, hogy az anyaországban, az elszakított területeken vagy éppen a diaszpóra világmagyarságának tagjaként részesei a határokon átívelő nemzeti közösségnek - hangsúlyozta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke kedden Lendván, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának központi, március 15-i ünnepségén mondott beszédében. Kiemelte: büszkeség töltheti el a magyarságot, amiért az egyetemes magyar nemzet olyan kisebbségben élő közösségeivel is együtt ünnepelheti március 15-ét, mint a muravidéki magyarok, akik a XX. század minden viszontagsága ellenére is meg tudták őrizni önazonosságukat.

1848. március 15-e mindent átható erővel mutatta meg a magyarok szabadságvágyának, nemzeti önazonosságának és függetlenségre törekvésének erejét, nemcsak annak a kornak, hanem az utókor számára is példát mutatva - mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: olyan lángot gyújtottak 1848. március idusán a márciusi ifjak a magyar lelkekben, amely történelmi koronként változó lánggal égett, de nem hunyt ki azóta sem.

Gulyás Gergely szavai szerint ez a forradalmi láng tartotta évszázadokon keresztül a magyarságtudatot az emberekben ott is és akkor is, amikor a legnehezebb, sőt életveszélyes volt magyarnak lenni: különösen a Trianonnal, magyar golgotákkal és nemzettragédiákkal, német és szovjet megszállásokkal terhelt elmúlt évszázadban. "Küzdelmeink emlékezete megfutott pálya gyanánt álland azok előtt, kik új erővel lépnek nyomunkba, kezdendik a munkát, hol mi végezénk" - idézte Kossuth Lajost az Országgyűlés alelnöke, majd hozzáfűzte: valóban minden nemzedéknek ugyanott kell folytatni a megmaradásért folytatott mindennapi küzdelmet, ahol az elődök abbahagyták, és ez különösen igaz az elszakított nemzetrészeken élő magyar közösségekre. 

Gulyás Gergely jelezte, hogy az anyaország ma már alkotmányba vésve felelősséget visel a határon túli magyar nemzeti közösségekért. Kicsi, de fontos lépésnek mondta a lendvai főkonzulátus tavalyi megnyitását.

Soltész Miklós: A magyarokat nem lehet beolvasztani, de készek együttműködni

A magyarokat beolvasztani sem Brüsszelnek, sem másnak nem sikerül, és nem is fog sikerülni, azonban az együttműködésre mindenkor készen állnak - jelentette ki Soltész Miklós államtitkár kedden, a március 15-i nemzeti ünnep előestéjén tartott marosvásárhelyi gálaesten. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett ünnepi rendezvényen mondott beszédet. A magyarság beolvaszthatatlanságát a Bécsből elüldözött Metternichtől vett 1850-es idézettel példázta. Az osztrák politikus megállapította: a magyar bajoknak csak a magyarok közreműködésével lehet véget vetni, és a magyarokkal másról, mint kölcsönös együttműködésről nem lehet tárgyalni. 

Soltész Miklós megállapította, hogy a márciusi ifjak 12 pontja közül van néhány, amely ma is aktuális, vagy azért, mert nem valósult meg, vagy azért, mert másképpen alakult, mint ahogyan azt Petőfiék szerették volna. Emlékeztetett arra, hogy a magyar forradalmárok sajtószabadságot kívántak, ma viszont a sajtó szabadossága, a média diktatúrája fenyeget. "Kívánták eleink a vallási egyenlőséget. Közép-Európában ma is valljuk, hogy a keresztény felekezetek, az ortodox, protestáns és katolikus emberek együvé tartoznak. Tiszteljük más világvallások híveit, de nem fogadjuk el azok keresztényüldöző tetteit" - fogalmazott. Úgy vélte, hogy a politikai foglyok szabadon bocsátásának a követelése sem vesztette érvényességét, hiszen ma is szót kell emelni az ártatlanul meghurcolt, megfélemlített közösségi vezetőkért. Kijelentette: mindezekért csak összefogással lehet küzdeni. "Fel kell ismerni, hogy gyermekeink jövőjét pusztítja a vad liberalizmus, a gender elmélet. A kereszténység feladása romláshoz és egy ettől a földrésztől távol eső vallás, a muszlim vallás térnyeréséhez vezet" - jelentette ki.

Az RMDSZ és az MPP összefogását a Fidesz és a KDNP összefogásához hasonlította. Mint megjegyezte, a magyarországi összefogásban is eleinte a nagyobb párt nagyvonalúságára volt szükség, de mára a két párt közösen eredményes. 

Ünnepi beszédében Biró Zsolt, az MPP elnöke bejelentette: szerdán iktatják a román parlamentben azt a törvénytervezetet, amely Románia területén is ünneppé nyilvánítja a magyarok számára március 15-ét. A politikus azt is megígérte, hogy a közelgő fekete március (az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi román-magyar véres összecsapás) évfordulóján levélben keresi meg a főügyészt, azt kérvén, hogy indítsák újra a marosvásárhelyi események kivizsgálását. 

Biró Zsolt meggyőződését hangsúlyozta, hogy a Zsil völgyi bányászok 1990-es bukaresti brutális fellépése és a marosvásárhelyi véres események azonos tőről fakadnak. Úgy vélte, ha újraindul az 1989-es forradalom és a bányászjárások ügyészségi kivizsgálása, a fekete március kivizsgálása sem maradhat el.  Az MPP elnöke szerint a 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés által megfogalmazott ígéretek és az 1989-es remények ellenére a magyarok ma is másodrangú állampolgárok Romániában. "Mi partnerek leszünk, abban a törekvésben, hogy negyedszázad után végre lezártnak tekinthessük a posztkommunizmus korszakát, hogy a '89 előtti rendőrállamból és a jelenlegi ügyészállamból végre jogállammá váljon Románia" - jelentette ki a politikus.

Mátrai Márta: Magyarország mindig biztos hátországot jelentett Ausztriának

Magyarország jó működése és biztonsága mindig Ausztria biztos hátországát jelentette - mondta Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya a bécsi magyar nagykövetségen kedden tartott március 15-i megemlékezésen.

 A történelem jó válaszai vagy mindent elsöprő forradalomban, vagy józan egyezségben születnek. Ausztria és Magyarország megpróbálta mindkettőt, így a közös építkezés és az együttműködés képes volt maradandót alkotni - tette hozzá. "Ez talán útmutató lehet a mai bizonytalan európai helyzetben is, mert össze kell fognunk mindennapi életünk és biztonságunk megvédése érdekében" - fűzte hozzá. "Olyan nyugtalanság és kardcsörgetés van a világban és Európán kívül is, hogy a nyugalom megteremtésében kell részt venni" - mondta a háznagy, aki szerint az osztrákoknak és a magyaroknak már van mit veszíteniük. Úgy vélte, hogy az osztrák-magyar kapcsolatokban ma sokkal több a megértés, mint néhány éve. Meglátása szerint ez minden alapot megad arra, hogy a jövőben sikeresebben lehessen együttműködni a nemzetközi kapcsolatokban, az Európára nehezedő terhek elviselésében és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok építésében. Ma Magyarországon mindenki biztonságban élhet, ami "egy olyan sokféle érdekkel keresztezett térségben, mint a Kárpát-medence, nem csekély teljesítmény" - jelentette ki.

Mátrai Márta az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról elmondta: egy nép szerezte vissza régi méltóságát és jövőbe vetett hitét, és megmutatta, hogy nem kell ehhez sem külföldi útmutatás, sem jóindulatú tanács, sem példabeszéd.  Kijelentette ugyanakkor, hogy az egykori osztrák-magyar államszövetség ma is biztos támasza lehetne az európai stabilitásnak - mondta.

A megemlékezésen Perényi János bécsi magyar nagykövet köszöntő beszédében a magyarok szabadságszeretetére világított rá. A rendezvényen jelen voltak az osztrák politikai, kulturális és gazdasági élet, valamint a helyi magyar szervezetek képviselői is, továbbá Maria Rauch-Kallat, a Magyar-Osztrák Társaság elnöke, volt egészségügyi miniszter.