„A román hatóságok kettős mércéje is az autonómia szükségességét igazolja”

Az Európai Szabad Szövetség pártigazgatója szerint ha a hatalom elzárkózik, az emberek radikálisabb módszerekhez folyamodnak

MH/MTI – 2017.03.11. 11:34 –

Az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártigazgatója szerint az autonómia szükségességét igazolja az a tény is, hogy a román csendőrség kettős mércét alkalmaz, és bírságokat rótt ki a tavalyi székely szabadság napján az autonómia igényét hangoztató Székely Nemzeti Tanács (SZNT) aktivistáira.

Günther Dauwen, a 46 európai autonómia- és függetlenedéspárti politikai alakulatot tömörítő párt igazgatója egy szombati kolozsvári sajtótájékoztatón beszélt a székely szabadság napján tartott tavalyi és idei marosvásárhelyi megmozdulás tapasztalatairól. A politikus megjegyezte, ha az emberek azt érzik, hogy a központi hatalom elzárkózik a számukra fontos kérdésekről folytatandó párbeszédtől, és a hatóságok megbüntetik őket a véleménynyilvánításukért, akkor radikálisabb törekvéseket fogalmaznak meg. Példaként hozta fel, hogy a madridi kormányzatnak a katalánok gazdasági tárgyú kéréseit elutasító magatartása a katalán elszakadás híveinek a táborát erősítette. "Ha nem beszélünk a gondokról, és félünk az autonómiától, az sokkal több problémát szül. Az emberek sokkal inkább a függetlenedés felé fordulnak" - jelentette ki.

Günther Dauwen hozzátette: amikor megtudta, hogy csendháborításért bírságolták meg a székely szabadság napja tavalyi felvonulásának egyes résztvevőit, azzal a kéréssel fordult a román hatóságokhoz, hogy bírságolják meg őt is, mert ő maga is ott volt. Kérésére nem érkezett válasz.

A sajtótájékoztatón Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke idézte fel, hogy a tavalyi székely szabadság napjának szervezői, rendfenntartói és résztvevői közül nagyjából százat bírságolt meg a csendőrség. Hozzátette, a bírságolási jegyzőkönyvek nagy részét első fokon már érvénytelenítette a bíróság. Felháborítónak tartotta azonban, hogy a csendőrség azokban az esetekben is fellebbezett az elsőfokú ítéletek ellen, amelyekben a megbírságolt személyek bizonyíthatóan részt sem vettek a megmozduláson.

László György, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jegyzője, a pénteki marosvásárhelyi megmozdulás fő szervezője elmondta: a székely szabadság napján az elmúlt évek mindegyikében petíciót adtak át a román kormány képviselőinek, ám ezen beadványok egyikére sem érkezett válasz. Megjegyezte: a marosvásárhelyi csendőrség idén együttműködött a szervezőkkel, de ennek ellenére több tucat tüntetőtől elvette a székely zászlók rúdjait, arra hivatkozva, hogy a farudak - ha ezeket kettétörik - éles fegyverré alakíthatók. László György megjegyezte: maga is részt vett az elmúlt hetek marosvásárhelyi kormányellenes tüntetésein, de ott szabadon lehetett lengetni a román zászlókat, a csendőrség egyáltalán nem foglalkozott a zászlórudak hosszával.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: a székely szabadság napját a székely közösség demokratikus politikai akaratnyilvánításának kell tekinteni. Sajnálatosnak tartotta, hogy Bukarest figyelmen kívül hagyja a székely nép korábban 200 ezer aláírással is szentesített akaratát, és mindig talál olyan magyarokat, akik lemondanak az autonómia igényéről, vagy csak a választási kampányokban, szavazatszerzési céllal hivatkoznak erre. Úgy vélte, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak újból egymásra kell találniuk az autonómiatörekvések képviseletében, hiszen az autonómia nem konfliktusgerjesztő, hanem konfliktuskezelő közigazgatási megoldás.