Március tizedike a Székely Szabadság Napja

A Fidesz szerint Romániában évek óta vegzálják a magyarságot - Incidensek nélkül zárult a megmozdulás+GALÉRIA

MH/MTI – 2017.03.10. 13:16 –

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére március tizedikén negyedik alkalommal tartják meg a Székely Szabadság Napját, amelyen a székelyek a jogaikért állnak ki, és megemlékeznek a nemzeti önrendelkezés vértanúiról is. A romániai hatóságok csak tíz ember számára adtak engedélyt arra, hogy a prefektusi hivatalhoz vonuljon, a szervezők szerint a rendelet törvénytelen. Végül incidensek nélkül zárult Marosvásárhelyen a rendezvény.

székelyszabadság576Kézdivásárhelyi résztvevők transzparenssel a székely szabadság napján. MTI Fotó: Kátai EditTőkés László: Az erdélyi magyarságnak ma is az árulással és az opportunizmussal kell megküzdenie

Tőkés László szerint az erdélyi magyarságnak ma is az árulás, az önfeladás és hatalombarát opportunizmus árnyékában és közegében kell folytatnia küzdelmét szabadságáért, szülőföldje ártó szándékú területi-közigazgatási átrendezése ellen.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékműve mellett beszélt erről a székely szabadság napján. Mint felidézte, a székely vértanúkat is magyar áruló küldte 163 éve a vérpadra. Arany János forradalmi verssorait idézte: "Haj, ne hátra, haj, előre! / Vérmezőről vérmezőre! / Mert ott az a virág terem, / Melynek neve győzedelem". Tőkés László Arany gondolatait folytatva kijelentette: "Ne rettentsen bennünket se halál, se félelem! Igazságos és jogos szabadságharcunkban ne hátráljunk meg!"

Incidensek nélkül zárult a megmozdulás
Incidensek nélkül zárult Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés és tiltakozás - mondta az MTI-nek Adina Chis, a román csendőrség marosvásárhelyi mobil egységének a szóvivője a rendezvény végén. A többezres tömeg Autonómiát!, Magyar iskolát! jelszavakat skandálva, Kossuth-nótákat énekelve vonult Marosvásárhely főterére, ahol a prefektusi hivatal képviselője átvette a tüntetők képviselőitől, és iktatta a demonstráció petícióját. A tömeg a székely himnusz eléneklése után feloszlott.

Az európai parlamenti képviselő megemlítette: az adminisztratív hátráltatás, a gáncsoskodás, az ellenséges politikai hangulatkeltés, a megfélemlítések megannyi akadályát kellett leküzdeniük azoknak, akik eljöttek Marosvásárhelyre, "de mi ez a vértanúk áldozatához képest, akik életüket adták népükért és hazájukért?" Felelevenítette, hogy a hét elején Brüsszelben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Romániában ma is használt "szekus módszerekre" panaszkodott. "Csak azt nem értjük, hogy akkor mire való a balliberális kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési egyezség, és mit keres a vásárhelyi illetőségű Borbély László államtanácsos a Grindeanu-kormány csapatában?" - tette fel a kérdést. Az EMNT elnöke az Európa Tanács 2003/1334-es határozatát idézte, amely szerint "az autonóm régiók pozitív tapasztalatai inspirációs forrásként szolgálhatnak a belső politikai konfliktusok megoldását célzó lehetőségek keresésekor". Úgy vélte: joggal elvárható, hogy ennek megfelelően rendeződjön a Székelyföld sorsa.

Pánczél Károly: Az autonómia nem alku tárgya
Az autonómia nem alku tárgya, az autonómia jár - hangoztatta a székely szabadság napján, pénteken Budapesten rendezett megmozduláson az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke. Pánczél Károly (Fidesz) szerint "az autonómia követelését egy őshonos nemzeti kisebbségnek nem szabad feladnia", a román politikának pedig fel kell ismernie, hogy az autonómia nem szeparatizmus, "más jogainak csorbításával nekik nem lesz több". Hangsúlyozta: mihamarabb közmegegyezésen nyugvó tervezetet kell kidolgozni a témában, mert "négy-öt egymással harcoló autonómiaterv olyan, mintha egy sem lenne". A Székelyföldért Társaság megemlékezésén, mintegy ezerfős hallgatóság előtt a politikus a Hősök terén kijelentette: székely hősök vannak és lesznek, ahogy székely szabadság is lesz a közeljövőben. "Az autonómiáról végre nem beszélni kellene, hanem megélni azt" - fogalmazott. Mint mondta, a magyarok "a haladás évszázadának" gondolták a huszadik századot, ehelyett két világháború és két szörnyű diktatúra következett. "Máig érezzük a bőrünkön az 1918 és 1920 közötti vészkorszak", az első világháború elvesztésétől Trianonig tartó évek következményeit - fűzte hozzá.
Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész annak a véleményének adott hangot, hogy a világot ma a hazugság vezérli, például az a valótlanság, hogy szabadok a magyarok Székelyföldön. Székelyföld a székelyeké volt és a székelyeké lesz, most és mindörökké - zárta beszédét.
György-Mózes Árpád, a megmozdulást szervező Székelyföldért Társaság elnöke azt emelte ki, hogy a romániai magyaroknak ugyanannyi jogot kell kapniuk, mint a magyarországi románságnak. A szónok felolvasta hétpontos követelésüket, amelyben egyebek mellett szerepel, hogy Romániában is ismerjék el államalkotónak az őshonos nemzetiségeket, amelyek anyanyelvhasználata a gyakorlatban is valósuljon meg, és a bukaresti kormány folytasson párbeszédet a székelyek küldöttségével.
Országszerte több helyen megemlékeztek a székely szabadság napjáról; többek között Budaörsön, Sárospatakon, Szolnokon voltak rendezvények.

Szabolcs Attila, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke beszédében felidézte, az elmúlt hetekben románok százezrei vonultak az utcákra, mert azt érezték: lopják az országukat. "Román barátainknak üzenem, az erdélyi magyaroktól, a székelyektől a szabadságot is lopják. Pedig ez a minimum" - fogalmazott a fideszes politikus. Úgy vélte, a baszkoktól, flamandoktól, katalánoktól kell megtanulni az "autonómia mesterségét".

 

Wouter Patho, az Európai Szabad Szövetség (EFA) alelnöke, a belga szövetségi kormánykoalíciót vezető Új Flamad Szövetség politikusa arról biztosította a székelyeket, hogy nincsenek egyedül. Hozzátette: az EFA ugyan Európa-párti, de sajnálatos módon az Európai Unió ma jobbára a tagállamok fővárosainak az érdekeit képviseli, és a fővárosok befolyása a baszkok, katalánok, flamandok és székelyek kárára erősödik. Úgy vélte, ezen változtatni kell. Wouter Patho megnyugtatta a megmozdulás résztvevőit, nem követnek el törvénytelenséget, ha kiállnak az autonómia igénye mellett. Ez szerinte nemcsak jog, hanem kötelesség is a következő nemzedékekkel szemben. "Eljön a székelység ideje, eljön az autonómia ideje! Számíthatnak ránk!" - jelentette ki a flamand politikus.

Aitor Esteban Bravo, a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamentbeli frakciójának az elnöke a résztvevők általános elismerését kiváltva jelentette ki, hogy nem kell bánkódni a tüntetőket végig áztató eső miatt. "Ez az eső annak az ígérete, hogy jó lesz az aratás, és szép lesz a székely jövő!" - jelentette ki. Hozzátette, ez év januárjától immár a központosított Franciaországban élő baszk közösség is bizonyos fokú autonómiát élvez. "Ha megtörténhetett Franciaországban, miért ne történhetne meg Romániában is?" - tette fel a kérdést. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a párbeszéd az egyedüli elfogadható eszköz a székely szabadság érvényesítésére, az erőszak soha nem lehet semmilyen törekvés megvalósításának az elfogadott eszköze. "Az erőszak sehova sem vezet, csak elveszi mások szemében az önök szabadságigényének a jogosságát" - fogalmazta meg a baszk szabadságvágy tanulságait.

Izsák Balázs, a megmozdulást szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke betegsége miatt nem tudott részt venni a rendezvényen. Az SZNT nevében Szűcs Péter, a Marosszéki Székely Tanács alelnöke mondott beszédet. Kijelentette: a szabadság először a fejben születik meg. Az egyéni akaratokból összeálló közösségi akarattal hegyeket lehet megmozgatni. "Építjük azt a szabadságot, ami még nincs, de lesz" - jelentette ki az ifjú szónok.

A demonstráción felolvasták Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott levelét is. Az Országgyűlés volt elnöke úgy vélte: az új, önmagára kicsit is adó Európa nem mehet el érzéketlenül és válaszok nélkül az olyan jogos közösségi igények mellett, melyek a szabadságjogok kiteljesítését biztosítják. Szili Katalin elfogadhatatlannak tartotta, hogy "büntetőjogi tényállást faragjon bárki egy közösség, egy nép önigazgatásának, önberendezkedésének megfogalmazásáért".

A több ezres tömeg a magyar és a székely himnusz eléneklése után székely és magyar zászlókat lengetve, rendezett sorokban indult el Marosvásárhely főtere felé, hogy egy több mint két kilométeres felvonulás után képviselői átadják a megmozdulás petícióját a román kormány képviselőjének.

Szakadó esőben ünnepltek a részvevők

Szakadó esőben kezdődött el péntek délután a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés és felvonulás Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékművénél. Ezrek gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket a Habsburg-ellenes székely szervezkedés 163 évvel ezelőtt kivégzett vértanúinak emlékművénél, és a prefektusi hivatal elé vonulva nyilvánítsák ki a székelység autonómiaigényét. A csendőrség és a rendőrség nagy erőkkel biztosítja a tömegrendezvényt, amelyre egész Székelyföldről érkeztek autóbuszokkal résztvevők. A megemlékezés bejáratainál a csendőrség megakadályozta, hogy fa zászlórúdra tűzött székely és magyar zászlókkal lépjenek be a résztvevők a tüntetés helyszínére.

A mostoha időjárási viszonyok között megtartott rendezvényen kevesebben vettek részt, mint az elmúlt évek hasonló rendezvényein. A felvonulás után a marosvásárhelyi kultúrpalota dísztermében ünnepélyes keretek között adták át a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kitüntetését, a Gábor Áron-díjat az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselőinek.

Párbeszédet követeltek Székelyföld státuszáról petíciójukban a tüntetők

A román kormány és a székely nép legitim képviselői közötti párbeszéd elkezdését követelték petíciójukban pénteken a székely szabadság napján Marosvásárhelyen összegyűlt tüntetők. A Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót a székely vértanúk emlékműve mellett felállított pódiumon olvasta fel Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, és "Autonómiát!" felkiáltással fogadta el az összegyűlt tömeg. Ebben leszögezték, hogy a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten kinyilvánítják: követelik Székelyföld területi autonómiáját. "Székelyföldnek akár feldarabolása, akár egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának, ellentmond Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek" - állapították meg.

Aggasztónak vélték, hogy Székelyföld a belső leszakadás pályájára került abban a fejlesztési régióban, amelyhez jelenleg tartozik. Azt is aggasztónak találták, hogy az autonómia ügyében évek óta szorgalmazott párbeszéd helyett szaporodnak a közösséget ért megaláztatások, a közösségi szimbólumok és intézmények elleni támadások. "Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát!" - áll a dokumentumban. Úgy vélték, Románia érdekeit is szolgálná, ha a székely-magyar közösség történelmi szülőföldjén a szubszidiaritás elvének megfelelően átvenné a közügyek jelentős részének a megoldását. "Mindez csakis párbeszéddel, a helyi közösségek szabad akaratával, a demokratikus elvek betartásával, az állampolgárok közötti szolidaritással és konstruktív együttműködéssel valósítható meg" - hangsúlyozták petíciójukban a megmozdulás résztvevői.

A tüntetők azt követelték, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót, melynek kialakításánál a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezetet vegyék alapul. Kérték, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Tiltakoztak ugyanakkor a székelyföldi oktatási intézmények ellehetetlenítése, az önkormányzatok zaklatása, az anyanyelvhasználat korlátozása, a székely szimbólumok üldözése ellen. A tüntetők egyben kinyilvánították szolidaritásukat a jogállam védelmében Románia nagyvárosaiban szervezett megmozdulásokkal. Azt is követelték, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal."Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!" - zárul a székely szabadság napján Marosvásárhelyen elfogadott petíció, melyet a tömeg "Autonómiát!" felkiáltása szentesített.


Az összetartozás és a vértanúk napja

Ezen a napon a ma élő székelyek az összetartozást is ünneplik, valamint – a SZNT közleménye szerint – ez a tudatos, közös fellépés, valamint az autonómia napja is. A romániai hatóságok tiltó rendelkezése a szervezők szerint törvénytelen, így az eredeti programnak megfelelően tartják meg az ünnepséget. A program a Székely Vértanúk emlékművének megkoszorúzásával veszi kezdetét, majd a Gábor Áron-díjak átadásával zárul. A szervezők arra kérik a résztvevőket, hogy békésen, méltósággal és a törvényes rend betartásával vegyenek részt az ünnepélyen.

Fidesz: A román hatóságok minden áron el akarják lehetetleníteni az autonómiatörekvést

A Fidesz szerint a román hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a székelyek autonómiatörekvéseinek ne legyen helyük és a székely szabadság napját se ünnepelhessék meg méltó módon. Magyarország azonban nem tűri az alapvető nemzetiségi jogok lábbal tiprását - mondta Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese pénteken, a székely szabadság napján tartott budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus szerint Romániában - évek óta erősödő módon - jogellenesen vegzálják a magyarságot. Úgy fogalmazott, a román hatóságok által a székelyekkel szemben alkalmazott, "a puha diktatúrát idéző eszközökre" jó példa, hogy Marosvásárhelyen - ahol a Székely Nemzeti Tanács megemlékezést és tüntetést tart pénteken - a polgármesteri hivatal mindössze tíz ember - de nekik is csak a járdán - vonulását engedélyezte.
Gulyás Gergely megemlítette a székely zászló használatának tiltását is, valamint a marosvásárhelyi római katolikus teológiai gimnázium igazgatója ellen indult "koncepciós eljárást", ami szerinte az iskola ellehetetlenítését célozza. Az intézményért fellépő szülőket is zaklatják a román hatóságok - tette hozzá, úgy értékelve: a Ceausescu-rendszert idézik ezek a fellépések.
A Fidesz képviselője szolidaritásáról biztosította az erdélyi, székelyföldi magyarságot, jelezte, hogy a magyar kormány és a kormánypártok mellettük állnak, majd hangsúlyozta: Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége az autonómiatörekvések támogatása.
Arról is beszélt, hogy Romániában "a korrupcióellenesnek nevezett ügyészség, a DNA számos magyar politikus ellen folytat hajtóvadászatot". Ennek legszomorúbb aktualitásaként idézte fel, hogy ellehetetlenítették a tevékenységét Horváth Anna kolozsvári alpolgármesternek, aki ezért lemond.
Gulyás Gergely felháborítónak nevezte, hogy "hatósági zaklatással, koncepciós vádakkal és eljárásokkal teszik lehetetlenné", hogy egy szabadon választott, magyar nemzetiségű képviselő ellássa feladatát a helyi közigazgatásban.
Közölte: tűrhetetlennek tartják, ezért nemzetközi fórumon is tiltakozni fognak az ellen az "általános tendencia" ellen, hogy a román hatalom a székelyföldi magyar politikai vezetők elleni "koncepciós eljárások indítására" használja a korrupcióellenes ügyészséget.