Új front a szuperbaktériumok ellen

A javítás helyes irányba terelésének, azaz minőség-ellenőrzésének mechanizmusai ma jórészt ismeretlenek a kutatók előtt

VB – 2017.03.07. 03:55 –

A DNS-ben keletkezett hibák javításának kutatása során egy új, ígéretes gyógyszercélpont körvonalazódott a baktériumok elleni küzdelemben. Az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi gondja, amelyre magyar és amerikai kutatók közös munkájával születhet felelet. Az ELTE–MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport eredményeiről az egyik legrangosabb tudományos folyóirat írt.

BHC-kutatasMagas biztonsági szintű biológiai laboratórium (képünk illusztráció) (Fotó: MH)
Segíthet az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperbaktériumok elleni küzdelemben a magyar és amerikai kutatók új, közös felfedezése, amelyről az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) számoltak be – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján, az Mta.hu oldalon. Mint írják, az élőlények számára létfontosságú a genetikai állomány, a genom épségének fenntartása, ezért a DNS-ben folyamatosan bekövetkező hibák kijavítására hatékony és precízen szabályozott javítómechanizmusok alakultak ki. Az elkerülhetetlen DNS-károsodások létfontosságú javítása azonban gyakran a kiinduló hibás állapotnál is veszélyesebb köztes termékeken keresztül zajlik. Az ilyen DNS-szerkezetek félresikerült feldolgozása az eredeti hibánál is súlyosabb bajt, például rákos átalakulást okozhat – olvasható a közleményben.

A javítás helyes irányba terelésének, azaz minőség-ellenőrzésének mechanizmusai jórészt ismeretlenek a tudósok előtt. A Kovács Mihály által vezetett ELTE–MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport tagjai most egy új, a különböző DNS-szerkezetek eltérő feldolgozásán alapuló minőség-ellenőrző folyamat felderítését publikálták.

Mint a közleményben írják, Harami Gábor, Gyimesi Máté, Ferencziová Veronika és a Motorenzimológiai Kutatócsoport további munkatársai, valamint amerikai együttműködő kollégáik az úgynevezett DNS-helikázok összetett mozgási mintázatait fedezték fel, és kimutatták, hogy azok kulcsfontosságúak a nem megfelelő helyeken meginduló hibajavítás megakadályozásában és ezáltal a káros génátrendeződések elkerülésében. Munkájuk közben Harami Gábor és kutatócsoportbeli társai új
bakté­rium­-ellenes célpontot is felfedeztek, egy olyan fehérjekomplexet – valamint az azt létrehozó molekulát –, amely a baktériumok genetikai állományának javítását végzi. Mivel ez a komplex minden baktériumban nagyon hasonló szerkezetű, ezért az olyan új hatóanyagok, amelyek ezt támadják, új mechanizmusú antibiotikumok ígéretes kiindulópontjául szolgálhatnak.

Az ilyen hatóanyagok előnye lehet, hogy mivel egyszerre gátolnak egy egész kölcsönhatási hálózatot, velük szemben a baktériumok a hagyományos, egycélpontos szerekhez képest sokkal nehezebben tudnának rezisztenciát kialakítani. Ez a lehetséges új gyógyszercélpont az emberből teljesen hiányzik, így a gátló hatóanyagok jó eséllyel nem okoznak nemkívánatos mellékhatásokat – áll a közleményben, amely kiemeli: az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája.