Napfoltot lőtt a chilei rádióteleszkóp

A helyi mágneses tér szinte megállítja a csillagból kiinduló plazma áramlását

VB – 2017.03.07. 03:51 –

A csaknem ötezer méterrel a tengerszint felett, a chilei Chajnantor-fennsíkon felállított ALMA rádióantenna-rendszerét elsősorban a távoli, rádióban halvány objektumok megfigyelésére tervezték, de 2014 óta kísérleti jelleggel a hozzánk legközelebbi csillag, a Nap megfigyelésének lehetőségét is elkezdték kipróbálni a páratlan érzékenységű és szögfelbontású új csillagászati műszerrel.

NapfoltEgy napfolt és mellette aránypárnak a Föld (Forrás: wikipédia)
Mint a Csillagaszat.hu portál beszámol róla, a Nap első megfigyelései mintegy harminc hónapon át történtek, és az első eredményeket több, páratlanul érdekes képfelvétel formájában most tették közzé.

Az ALMA egy kiválasztott antennájával 1,25 és három milliméteres hullámhosszon készültek az első megfigyelések. Minden bizonnyal a legérdekesebb megfigyelések a 2015. december 18-i nagy napfoltról készültek, amely az AR2470-es számú aktív területhez tartozik.

A megfigyelt aktív terület legnagyobb napfoltja a Föld átmérőjének kétszerese, és a legbelső, legsötétebb részének eddig még soha nem látott részleteit mutatja meg az ALMA 1,25 milliméteren készült felvétele.
A napfolt azért látszik sötétnek, mert a helyi mágneses tér szinte megállítja a Nap belsejéből a forró plazma felfelé áramlását, így helyileg alacsonyabb hőmérsékletűvé válik egy időre a fotoszféra ott, ahol ez a helyi mágnesestér-erősödés van a napfoltban.