Korrupciós ügyben nyomoznak a temesvári polgármesterek ellen

A jelenlegi és az előző polgármester lakásügyeit is vizsgálja az ügyészség

MH/MTI – 2017.02.17. 13:00 –

Gyanúsítottként idézték be a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bukaresti székhelyére Nicolae Robut, Temesvár jelenlegi és Gheorghe Ciuhandut, a város volt polgármesterét pénteken, akiket hivatali visszaéléssel gyanúsítanak államosított ingatlanok értékesítésével kapcsolatban.

Mindkét politikus a kihallgatás után szabadlábon távozott. Az ügyben a városháza több más alacsonyabb rangú jelenlegi és volt tisztségviselője is érintett.
A DNA pénteki közleménye szerint 1995 és 2015 között a temesvári városháza tisztségviselői a történelmi belvárosban található 968 államosított lakást adtak el törvénytelenül jelképes összegekért "befolyásos" személyeknek, mintegy 40 millió euróval károsítva meg az államot. Az adásvételt egy 1995-ben hozott törvény alapján bonyolították le, holott a vásárlók nem voltak a szóban forgó lakások bérlői a törvény hatályba lépése idején, így nem voltak jogosultak arra, hogy kedvezményes áron  vásárolják meg őket - teszi hozzá közlemény.
Mind a volt, mind a jelenlegi elöljáró ártatlanságát hangoztatta távozáskor újságíróknak nyilatkozva, arra hivatkozva, hogy az államosított lakások adásvételi szerződését utolsóként írták alá, miután a városháza több szakbizottsága is láttamozta az ügylet törvényességét. A volt polgármester elmondta: a temesvári városháza összesen mintegy 1300 államosított lakást értékesített az évek során, ezek közül őt hatvan ügyben gyanúsítja törvénytelenséggel a DNA.
Robu - aki 2012-ben vette át a város vezetését - azt mondta, mandátuma idején "már csak két szerény lakást" adtak el, és szó sincs arról, hogy befolyásos emberek vették volna meg őket. Ugyanakkor emlékeztetett: Temesváron évek óta az a szóbeszéd járta, hogy a városban egyes "klánok" valóságos ingatlanmaffiába szerveződve törvénytelen módon húztak hasznot a restitúciós jogszabályokból.
A helyi sajtó szerint a temesvári ingatlanügyletekre szakosodott családok (klánok) úgy tették rá a kezüket a történelmi városrész bérlakásainak jelentős részére, hogy zsebszerződésekkel felvásárolták egyes tulajdonosok visszaigénylési, vagy egyes bérlők elővásárlási jogát, a többi lakót pedig zsarolással és fenyegetőzésekkel kényszerítették arra, hogy áron alul eladják nekik lakásaikat.
Romániában a volt tulajdonosok visszaigényelhették kommunizmus idején államosított ingatlanjaikat, amelyeket jogosultságuk bizonyítása után természetben kaptak vissza, vagy - ha az ingatlanok már nem léteztek - kárpótlást kaptak értük. A restitúciós törvények a bérlőknek is lehetővé tették, hogy jutányos áron megvásárolhassák az olyan államosított lakásokat, amelyeket a jogvesztő határidő lejártáig nem igényelt vissza a volt tulajdonos.