Fónagy János: Harminc százalékkal emelkedik több mint száznegyvenezer állami munkavállaló bére

A béremelések január elsejétől, visszamenőleg hatályosak

MH/MTI – 2017.02.17. 11:12 –

Több lépcsőben 30 százalékkal emelkedik mintegy 230 állami vállalatnál 143 ezer munkavállaló bére, amire az emelés első évében, 2017-ben 44 milliárd forintot fordít az állam - jelentette be Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.

fónagyFotó: Varga Imre / Magyar HírlapA béremelések január elsejétől, visszamenőleg hatályosak. Kiemelte: a béremelés bizonyítja, hogy a kormány megbecsüli a közszolgáltatást végzők munkáját. Az intézkedéstől azt várják, hogy az állami vállalatok a munkaerőpiacon versenyképesek maradjanak, és meg tudják tartani a munkaerőt - tette hozzá.    

Felidézte, a kormány február 15-én fogadta el a NFM-hez tartozó cégeknél a béremelési javaslatot, amelyet előzőleg a munkáltatók és munkavállalók érdekegyeztető tárgyalásain alakítottak ki. A bérfejlesztés 2017-ben, 2018-ban, és 2019-ben együttesen 30 százalékos lesz. A béremelés megelőzi a bérfeszültségek kialakulását, a kötelező bérminimum alapján a teljes bértábla emelkedik.  Ismertette: a megállapodásokon a szakszervezetek álláspontja az volt, hogy a 30 százalék ne évi egyenlő arányban, hanem az első évben nagyobb mértékkel történjen. 

A kormány idén 44 milliárd forintot, 2018-ban 48 milliárd, 2019-ben 28,5 milliárd forintot biztosít béremelésre. A tárca számításai szerint a bérintézkedések hatására az egyes vállalatoknál a foglalkoztatási feszültségek mérséklődnek, nő a dolgozók létszáma.Ennek megfelelően a MÁV-csoport társaságainál 2017-ben 13 százalék, 2018-ban 12 százalék, 2019-ben 5 százalék lesz az emelés. Ez 36 ezer 800 dolgozót érint, a forrásigénye 13 milliárd 600 millió forint - sorolta. Hozzátette: a hét volán társaságnál 23 500 dolgozó kap idén 13 százalékos, majd a következő két évben 12 illetve 5 százalékos béremelést. A Magyar Postánál és leányvállalatainál az első évi emelés 14 százalékos, 33 ezer embert érint 8,7 milliárd forintos költséggel az első évben. A regionális víziközmű-társaságok idei 13 százalékos emelése 10,5 ezer embert érint, 4,5 milliárd forintos forrásigénnyel.

Az intézkedésekhez a Magyar Posta 4 milliárd forint, a vízművek 100 millió forint, a Volán társaságok 617 millió forint önrészt biztosítanak. A jelentős emeléseket az tette lehetővé, hogy Magyarország erősödik, saját gazdasági teljesítményéből ki tudja termelni a béremeléshez szükséges forrásokat - hangsúlyozta az államtitkár. Mindez azt is jelenti, hogy így nem csak a versenyszférában, hanem az állami foglalkoztatási körben is mindenki léphet egyet előre - mondta.

A szakszervezetek üdvözlik a bérfejlesztést

A köztulajdonban lévő vállalatoknál működő szakszervezetek jó kezdő lépésnek tartják a kormány által bejelentett, három évre szóló, 30 százalékos bérfejlesztést, amely jelentősen javítja a dolgozók jövedelmi helyzetét és mérsékelheti az egyes ágazatokban a munkaerőhiányt - derült ki a szakszervezetek pénteki sajtótájékoztatóján.

Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke elmondta, a kormány csütörtökön jóváhagyta a köztulajdonban lévő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó vállalatoknál a munkáltatók és a szakszervezetek között született megállapodást, így azt meg lehet kötni az egyes vállalatoknál. 

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke ismertette: a hároméves megállapodás idén átlagosan 13-14, a következő évben 11-12, a harmadik évben pedig 5 százalékos béremelkedést tesz lehetővé, az egyes években ágazatonként különböző lehet az eloszlás. Hangsúlyozta, ez óriási lépés az állami tulajdonban lévő szolgáltató vállalatok esetében. A Munka törvénykönyve szerint a többségi állami tulajdonú szektorban nincs szabad béralku, elsősorban a tulajdonos határozza meg a bérmegállapodások tartalmát, ezért örvendetes, hogy már a tárgyalások megkezdésénél megszületett a döntés a 30 százalékos keresetnövekedésről.

Halasi Zoltán elmondta, a MÁV csoport 36 800 munkavállalójából 12 ezret érint a minmimálbér és a garantált bérminimum emelése, ami bértorlódást okozott. A kormány döntése 2017-re 13 százalékos átlagos béremelést tesz lehetővé, a MÁV-nál 2017. január 1-jétől 25 ezer munkavállaló bére emelkedik 10-14 százalékkal. A szakszervezeti vezető szerint ez hatalmas lépés, emelkedhet a kezdő diplomás minimálbér, bizonyos munkakörökben rendezni lehet a nagy tapasztalattal rendelkező munkavállalók bérét. Vissza kívánják állítani az életkor, hosszú munkaviszony elismerését is a MÁV társaságainál. 

Úgy vélekedett, a hároméves megállapodásnak köszönhetően jelentősen javul a MÁV munkavállalóinak helyzete, ez egy kezdő lépés ahhoz, hogy vonzó legyen a MÁV-nál dolgozni. Kiemelte, a megállapodás nemcsak arra lesz jó, hogy a bérről megállapodjanak, hanem hároméves középtávú együttműködési megállapodást fognak kötni a munkáltatóval, amely rendezheti például a korkedvezményes nyugdíjazás eltörléséből adódó problémákat, a munkaerőpiacról történő kivezetést, a csökkent képességű munkavállalók rekreációját, és része lesz a kollektív szerződés újragondolása is. 

Pető Sándor, a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetségének (VSZOÁSZ) elnöke ismertette: az öt állami tulajdonú vízügyi vállalatnál mintegy 6500 munkavállalót érint a kormány döntése. Hangsúlyozta, nagyon szükség volt az aránylag magas szintű bérfejlesztésre. Azáltal, hogy a megállapodás három évre szól, jövőképet ad a munkavállalóknak, és reményeik szerint megállítja a munkaerő elvándorlását a víziközmű ágazatból. A vízügyi cégeknél a három évben átlagosan 13, 12, illetve 5 százalékos bérfejlesztés várható. A munkahelyi szakszervezeteknek le kell ülniük a vállalatok menedzsmentjével és áttekinteni, hogy "hol szorít a cipő", melyik csoportot milyen mértékben érintheti a bérfejlesztés - mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette, nem elégedettek teljes mértékben, még nagyobb bérfejlesztésre lenne szükség, de kezdetnek teljes mértékben elfogadható, és örvendetes a mostani emelés. 

Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke arról számolt be, hogy a kormány által meghatározottnál magasabb bérfejlesztést szeretnének, a jövő héten folytatódnak a bértárgyalások, mivel nem született kompromisszum. Felidézte, amikor 2015-ben a 24 Volán társaságot összevonták, hiányzott a többlet bértömeg, amiből rendezni lehetett volna a régiósítás után a régión belüli bérfeszültségeket. Részben emiatt két év alatt hatalmas foglalkoztatási problémák keletkeztek, elsősorban az autóbuszvezetőknél. Úgy vélekedett, a bérfejlesztés első lépésként nagyban hozzájárul a volánosok jövedelmi helyzetének és munkakörülményeinek javulásához, a magasabb, kiszámítható jövedelem mellett kevesebben fogják elhagyni a szakmát, vonzóbb lesz a Volánnál dolgozni, de önmagában kevés lesz a foglalkoztatási problémák megoldásához. 

Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnöke elmondta, hogy a Magyar Postánál december elején kezdődtek a bértárgyalások. A megemelt minimálbért és garantált bért mindenki megkapta január 1-jétől, ami teljesen elvitte a bérfejlesztésre fordítható összeget, ezért nagyon kellett a kormányzati segítség. A postásoknál idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig legalább 6 százalékos bérfejlesztés lesz. Figyelembe vették a különböző bérpolitikai irányelveket, lesznek kiemelt területek, a többletjuttatás egy része odamegy, ahol legjobban "ég a ház", ahol a legnagyobb a fluktuáció. Hozzátette, bízik abban, hogy jövő héten meg tudnak állapodni a munkáltatóval, és márciusban kifizetik az emelést, amit nagyon várnak a dolgozók.

Annak firtatására, mit adnak a szakszervezetek cserébe, lemondanak-e például a sztrájkjogról, a VDSzSz Szolidaritás elnöke elmondta, kollektív erejű megállapodás ellen nem lehet jogszerűen sztrájkot hirdetni. Palkovics Imre hozzátette, a megkötött megállapodás jogszabálynak számít, sztrájkot érdekvitában lehet hirdetni, ahol nincsenek jogszabály által meghatározott feltételek. A Munkástanácsok elnöke elmondta továbbá, hogy a közszolgálati vállalkozások konzultációs fóruma más kérdésekben is szeretné összehangolni a szakmák, ágazatok igényeit, ezek között említette a megszünt korkedvezményes nyugdíjakat, a Munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítását. Beszélt arról is, hogy a szakszervezetek nem adják fel azt a törekvést, hogy a nemzetközi jog keretei között a sztrájk eszközét használni tudják.