Évi két napot töltünk átlagosan kórházban

Folyamatosan csökken, mégis magas az ápolási időtartam, az egészségügyi kormányzat a krónikus ellátási formák átadását tervezi

Jobbágyi Zsófia – 2017.01.12. 02:18 –

Legkevesebbet a fül-orr-gégészeten, legtöbbet az ideg- és belgyógyászati osztályokon fekszenek a betegek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A kórházban töltött összes ápolási nap 2015-ben 18,6 millió volt.

kórház 20170112Az alapellátást erősítené a kormány (képünk illusztráció) (Fotó: Varga Imre)

Átlagosan 7,8 napot tölt kórházban az, akinek fekvőbeteg-ellátásra van szüksége Magyarországon – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, a 2015-ös adatokat feldolgozó egészségügyi statisztikai évkönyvéből. A betegek köre továbbra is igen széles skálán mozog: annak ellenére, hogy a kórházban töltött összes ápolási nap mennyisége folyamatos csökkenést mutat az elmúlt években, tavalyelőtt is meghaladta a 18,6 milliót, ami igen magas adat. Mindez annyit jelent, hogy egy magyar, életkortól függetlenül, évente csaknem két napot tölt kórházban átlagosan.

Az, hogy a magyar egészségügyi ellátás hangsúlyosan a kórházakban, a fekvőbeteg-ellátásban zajlik, nem újdonság, ellenben problémát okoz, hiszen a legköltségesebb ellátási forma, amelyet olyan esetekben is alkalmaznak, amikor a betegség a járóbeteg-, vagy akár az alapellátásban is orvosolható lenne. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a megoldást abban látja, hogy „el kell indulni az egyetemet végzett szakdolgozók irányába, különben nem fogunk tudni megbirkózni a krónikus betegek ellátásával”. A lapunknak adott interjúban korábban megfogalmazta, nem egy olyan nyugat-európai ország van, ahol kevesebb orvossal látják el az egészségügyet, mint nálunk. A különbség annyi – folytatta –, hogy ezeken a területeken vannak olyan egyetemi végzettségű szakdolgozók, akik nálunk még orvosi diplomához kötött feladatokat látnak el. Az az átrendeződés, amely ezen a területen nyugaton már lezajlott, nálunk el sem kezdődött – mondta az államtitkár, aki szerint „muszáj lesz ebből eredményt kovácsolni”. Jelezte azt is, a tanulmányok szerint a diplomás szakdolgozói gárda a krónikus ellátásból fakadó terhek nyolcvan százalékát át tudná venni.

A KSH évkönyve szerint a kórházi ápolás átlagos időtartama jelentősen eltér aszerint, milyen területen kap kezelést a beteg. A legrövidebb ápolási idő például a szülészeti és fül-orr-gégészeti osztályokra jellemző, ahol általában három-négy napot töltenek el a betegek. Jóval hosszabb viszont a kórházban töltött idő az ideg- és belgyógyászati osztályoknál, ahol átlagosan hét-nyolc napot vesz igénybe az ápolás, az átlagnál jóval hosszabb időt pedig a krónikus betegeket kezelő kórházi részlegek fordítanak egy ellátottra.

A sebészeti, illetve baleseti sebészeti osztályokon 4,8 napot töltött egy beteg 2015-ben: ez ugyan elmarad az átlagtól, ám itt figyelembe kell venni, hogy egy traumatológiai kezelésben részesülő sérült a kórházi kezelés után rendszerint még hetekig otthoni ápolásra szorul. Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár korábban úgy nyilatkozott a témában, hogy tiszta, világos betegutak szükségesek, továbbá az, hogy kikerüljenek a szakellátásból azok az ellátási formák, amelyek a szociális ágazathoz tartoznak. Közölte, a jellemzően szociális célú krónikus ellátási formák kapacitásainak átadását úgy tervezik, hogy a szakellátásban jelenleg erre fordított pénz az egészségügyi ágazaton belül maradjon.


Tagtoborzás az orvosszakszervezetnél

Elek Norbert, a Honvédkórház aneszteziológusa váltotta elnöki posztján a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) korábbi vezetőjét, Bélteczki János aneszteziológust. Az új elnököt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) honlapján mutatta be, amelyből kiderült, hogy Elek Norbert évek óta tagja a MOSZ elnökségének és részben a társaság sikerének is tartja a tavaly szeptemberben indított átfogó béremeléseket. A vezető egyik fő feladataként azt jelölte meg, hogy minél több helyre jussanak el és tagokat toborozzanak a MOSZ-ba, mivel egyelőre a szakszervezetüknek ezer fizető tagja van, ahhoz viszont, hogy reprezentatívvá váljanak, minimum az ágazati munkavállalók tíz százalékát kell a tagjai közt tudnia, ami tizenegy-tizenkétezer főt jelent. Elek Norbert a MOK honlapja szerint a diploma megszerzése óta ugyanott, a MÁV kórházban dolgozik, „csak a Podmaniczky utcai intézmény neve és tulajdonosai változtak”.