Visszatérhet még idén az „aranykorszak” a pesti értéktőzsdére

Majdnem megduplázta értékét 2015 januárja óta a fő mutató, a BUX-index

Szajlai Csaba – 2017.01.12. 01:15 –

Miközben a 2016-os év vitathatatlanul siker volt a magyar tőzsde számára, addig az új esztendő még további emelkedést is hozott. Minden feltétel adott, hogy a börze felfelé ívelése 2017-ben is folytatódjon.

értéktőzsde 20170112Két részvénykibocsátás zajlott le jó tőkepiaci hangulatban (Fotó: Hegedüs Róbert)

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) mutatója, a BUX-index a tavalyi egyharmados emelkedéssel a világ hat legsikeresebb indexe közé tartozott: 2016-ban 35,4 százalékot emelkedett, 2015 januárja óta pedig majdnem megduplázta értékét. Ráadásul megdőlt a 2007-es történelmi BUX-csúcs is. Az év utolsó hónapjában (2016. 12. 28-án) a BUX-index 32 025,6 ponttal új rekordot ért el. A magyar piac a régiót tekintve kifejezetten jól teljesített. Az utóbbi két évben az EU legnagyobb emelkedését sikerült elérni, világszinten pedig Jamaica és Argentína után hazánk a második helyen állt. Az elmúlt két évben jóval magunk mögött hagytuk a nagy európai indexeket is. Ami pedig a térségi összevetést illeti: a részvénypiaci forgalom és kapitalizáció szempontjából a prágai tőzsde áll hozzánk a legközelebb, habár a 2016-os adatok alapján a BÉT átlagos részvénypiaci forgalma 39 százalékkal magasabb volt.

Két komoly részvénykibocsátás is volt 2016-ban a magyar börzén: a Duna House és az Alteo papírjait vezették be a BÉT-re. S nem pusztán a belföldi, de a külföldi befektetők egyre szélesebb köre számára is vonzók a magyarországi értékpapírok. Ennek hátterében kétségtelenül az is áll, hogy az óévben mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába emelte vissza Magyarországot, pontosabban az államadósság besorolását. Ahhoz, hogy a nemzetközi pénzügyi intézményeknél kikerültünk a bóvliból, közrejátszott a devizahitelek forintosítása, a kamatok leszállítása és az MNB-s növekedési hitelprogram is.

Tavaly tavasszal meghirdették azt az ötéves stratégiát, amelynek fontosabb elemei közé tartozik, a szabályozói csomag (tőzsdei bevezetési, kibocsátási folyamatok finomhangolása, biztonságának növelése, a tőzsdei jelenléthez kapcsolódó kedvezmények nyújtása, a magyar befektetők portfóliójában a tőzsdei részvényhányad növelésének ösztönzése, a piaci likviditás ösztönzése), az új kis- és közepes vállalkozói piac kialakítása, a bizalomépítés, valamint a pénzügyi kultúra fejlesztése is.

A célok között szerepel, hogy évente legalább öt kibocsátás (részvény és kötvény) valósuljon meg, növekedjen a nagy likviditású cégek száma – jelenleg négy blue chip adja a forgalom túlnyomó részét –, s a kkv-piacról 30 társaság jelentkezzen be a parkettre. Bár az említett két tavalyi részvénykibocsátás szakmai vélekedések alapján sikeres volt, a tőkepiaci szereplők az állami vállalatok megjelenését várják. Ami biztos: az MKB-nál uniós vállalás van arra, hogy a börzére menjen, így száz százalék, hogy tőzsdére kerül a hitelintézet.

Rajta kívül a Gránit Bank részvényei kerülhetnek a börzére, s elméletileg kész a tőzsdére vitelre a Budapest Banknak is. Visszatérve a 2017-es várható folyamatokra: az emelkedés folytatódik. Szakértők szerint a BÉT 2016-tól az 1996–1997-es hosszhoz hasonló szárnyalást élhet át.