Még jobb év vár a hazai turizmusra
Van még bőven kapacitás az országban, a jelek arra mutatnak, hogy a tavalyi kiváló esztendőt is túlszárnyalhatja az iparág
Jó éven van túl a hazai turizmus, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szálláshelyek forgalma nőtt, a tavalyi év minden hónapjában a látogatószám és az itt töltött vendégéjszakák száma is meghaladta az az előző év azonos hónapjában mért adatot. Szakértők szerint az a forgalomnövekedés, amelyet tavaly tapasztaltunk, az idén is kitart. A hazai turizmusban új helyzet, hogy tavaly áprilisban megalakult a Magyar Turisztikai Ügynökség, a hazai turizmus szervezeti irányítója.
Régi igény volt, hogy egy kézbe kerüljön a hazai iparág. A piaci szereplők azt várják, hogy az ügynökség újrapozícionálhatja hazánk helyét a világ turisztikai térképén, eddig ugyanis főként olcsó célpontként tartottak minket számon. Niklai Ákos turisztikai szakértő lapunknak úgy fogalmazott: a szakma szeretné már tudni, hogyan végzik majd a turisztikai kommunikációt és promóciós tevékenységet, és várja, hogy összeállítsanak egy egységes turisztikai stratégiát. Niklai szerint áprilisra készülhetnek el az üzleti tervek, ezeket a szereplőkkel egyeztetni kell, és utána el kell induljon a megvalósítása. Ennek a többéves programnak az eredménye lehet majd, hogy hazánk elsősorban nem olcsó, hanem érdekes helyszínként jelenik meg a világtérképen.
Niklai Ákos külön kiemelte, hogy júliusban Magyarországon rendezik a 2017-es vizes világbajnokságot, amely a világ egyik legnézettebb sporteseménye. Kuriózum, hogy az egyik versenyszámhoz használt torony a Dunán, a Parlamenttel szemben készül el, így a közvetítéseknek hála az Országházat láthatják az egész világon.
A szakértő ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy továbbra is Budapest lesz a legnépszerűbb hazai turisztikai célpont. A Budapest Airport tovább bővíti a hálózatát, a hazai turistaforgalom túlélte a Malév elvesztését, a Wizz Air hálózatbővítése is előnyös számunkra.
Niklai Ákos megjegyezte, hogy rejlik még kapacitás az országban, amelyet érdemes kihasználni. Kétféle fejlesztésről szoktunk beszélni, az egyik attrakciófejlesztés, a másik a szálláshelyfejlesztés – mondta. Az elsőbe tartoznak az olyan bővítések, mint a gyógyfürdők, éttermek építése. Az utóbbi kategória is egyértelmű, bár Niklai úgy fogalmazott: a válság után nem erőltették a kapacitásbővítést, de az az utóbbi években ismét egyre hangsúlyosabb lett.
Több száz milliárd forint balatoni fejlesztésekre
5 perces interjú: Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke
– A Balaton környéke Budapest után a második legfontosabb turisztikai célpont. Mit várhatunk a tónál 2017-re?
– A forgalombővülés tovább tart. Új stratégia van a turisztikai ügynökséggel, ami termékfejlesztéseket, egységes koncepciót – amire régi igény volt – hozhat magával. Az új elv lényege, hogy nem kell mindenhol turizmusnak lennie. Vannak kiemelt célpontok,
a főváros, a Balaton, Tokaj és környéke, illetve Sopron és környéke. A Balaton ebben az uniós fejlesztési ciklusban 370 milliárd forintot kap majd. Rengeteg célra megy majd a pénz, a kerékpárúr-fejlesztéstől és iszapkotrástól az északi vasútvonal fejlesztésén át odáig, hogy ne legyen mindig dugó az E71-esen, ha lejövünk az M7-es autópályáról.
– A fejlesztési pénz elegendő, abból fel lehet virágoztatni újra a balatoni turizmust?
– A másik fontos irányvonal a dereguláció, azaz a túlszabályozottság megszüntetése. Egyszerűbb, ésszerűbb, sokkal inkább vállalkozóbarát szabályozási környezet kell. Egyelőre ennek nincs eredménye, gyűjtőmunka folyik, annak felmérése, hogy az iparági szereplők milyen szabályozást változtatnának meg. Ha például egy üzletember szeretne építtetni a tóra több száz négyzetméteres stéget, akkor várhat egy évet, annyi idő lesz az engedélyeztetés.
– Milyen lehetőségek rejlenek még a Balatonban, amelyeket ki akarnak használni?
– Tavaszi és őszi szezon is kell, más termékekkel, más földrajzi fókuszokkal. Tavasszal az aktív pihenés kapna hangsúlyt, itt van az ország legnagyobb egybefüggő kerékpárút-hálózata, erdők, hegyek, lehet kirándulni, sportolni. Az őszi szezon középpontjában a gasztronómia állna, mégiscsak történelmi borvidék a tó mindkét partja, sok étterem van, szüretek, egyre népszerűbbek a halfesztiválok is.
– Mi áll ennek útjában?
– Elsősorban a széttagoltság. Három megye, három statisztikai régió, százhetven önkormányzat osztozik a partvonalon. Ha egy területként kezelnék, sokkal könnyebb lenne a fejlesztési pénzeket elosztani. Ott is jelentkezik a tagoltság problémája, hogy nehezen tudok eljutni egyik helyről a másikra. A mostani fejlesztések között lesz új kompjárat, és lehet, hogy lesz gyorshajóflotta is, nagy szükség lenne rá, különösen, ha éjjel-nappal közlekednének.