Jó éven van túl a hazai turizmus, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szálláshelyek forgalma nőtt, a tavalyi év minden hónapjában a látogatószám és az itt töltött vendégéjszakák száma is meghaladta az az előző év azonos hónapjában mért adatot. Szakértők szerint az a forgalomnövekedés, amelyet tavaly tapasztaltunk, az idén is kitart. A hazai turizmusban új helyzet, hogy tavaly áprilisban megalakult a Magyar Turisztikai Ügynökség, a hazai turizmus szervezeti irányítója.

Régi igény volt, hogy egy kézbe kerüljön a hazai iparág. A piaci szereplők azt várják, hogy az ügynökség újrapozícionálhatja hazánk helyét a világ turisztikai térképén, eddig ugyanis főként olcsó célpontként tartottak minket számon. Niklai Ákos turisztikai szakértő lapunknak úgy fogalmazott: a szakma szeretné már tudni, hogyan végzik majd a turisztikai kommunikációt és promóciós tevékenységet, és várja, hogy összeállítsanak egy egységes turisztikai stratégiát. Niklai szerint áprilisra készülhetnek el az üzleti tervek, ezeket a szereplőkkel egyeztetni kell, és utána el kell induljon a megvalósítása. Ennek a többéves programnak az eredménye lehet majd, hogy hazánk elsősorban nem olcsó, hanem érdekes helyszínként jelenik meg a világtérképen.

Niklai Ákos külön kiemelte, hogy júliusban Magyarországon rendezik a 2017-es vizes világbajnokságot, amely a világ egyik legnézettebb sporteseménye. Kuriózum, hogy az egyik versenyszámhoz használt torony a Dunán, a Parlamenttel szemben készül el, így a közvetítéseknek hála az Országházat láthatják az egész világon.

A szakértő ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy továbbra is Budapest lesz a legnépszerűbb hazai turisztikai célpont. A Budapest Airport tovább bővíti a hálózatát, a hazai turistaforgalom túlélte a Malév elvesztését, a Wizz Air hálózatbővítése is előnyös számunkra.

Niklai Ákos megjegyezte, hogy rejlik még kapacitás az országban, amelyet érdemes kihasználni. Kétféle fejlesztésről szoktunk beszélni, az egyik attrakciófejlesztés, a másik a szálláshelyfejlesztés – mondta. Az elsőbe tartoznak az olyan bővítések, mint a gyógyfürdők, éttermek építése. Az utóbbi kategória is egyértelmű, bár Niklai úgy fogalmazott: a válság után nem erőltették a kapacitásbővítést, de az az utóbbi években ismét egyre hangsúlyosabb lett.

Több száz milliárd forint balatoni fejlesztésekre

5 perces interjú: Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke

– A Balaton környéke Budapest után a második legfontosabb turisztikai célpont. Mit várhatunk a tónál 2017-re?

– A forgalombővülés tovább tart. Új stratégia van a turisztikai ügynökséggel, ami termékfejlesztéseket, egységes koncepciót – amire régi igény volt – hozhat magával. Az új elv lényege, hogy nem kell mindenhol turizmusnak lennie. Vannak kiemelt célpontok,
a főváros, a Balaton, Tokaj és környéke, illetve Sopron és környéke. A Balaton ebben az uniós fejlesztési ciklusban 370 milliárd forintot kap majd. Rengeteg célra megy majd a pénz, a kerékpárúr-fejlesztéstől és iszapkotrástól az északi vasútvonal fejlesztésén át odáig, hogy ne legyen mindig dugó az E71-esen, ha lejövünk az M7-es autópályáról.

– A fejlesztési pénz elegendő, abból fel lehet virágoztatni újra a balatoni turizmust?

– A másik fontos irányvonal a dereguláció, azaz a túlszabályozottság megszüntetése. Egyszerűbb, ésszerűbb, sokkal inkább vállalkozóbarát szabályozási környezet kell. Egyelőre ennek nincs eredménye, gyűjtőmunka folyik, annak felmérése, hogy az iparági szereplők milyen szabályozást változtatnának meg. Ha pél­dául egy üzletember szeretne építtetni a tóra több száz négyzetméteres stéget, akkor várhat egy évet, annyi idő lesz az engedélyeztetés.

– Milyen lehetőségek rejlenek még a Balatonban, amelyeket ki akarnak használni?

– Tavaszi és őszi szezon is kell, más termékekkel, más földrajzi fókuszokkal. Tavasszal az aktív pihenés kapna hangsúlyt, itt van az ország legnagyobb egybefüggő kerékpárút-hálózata, erdők, hegyek, lehet kirándulni, sportolni. Az őszi szezon középpontjában a gasztronómia állna, mégiscsak történelmi borvidék a tó mindkét partja, sok étterem van, szüretek, egyre népszerűbbek a halfesztiválok is.

– Mi áll ennek útjában?

– Elsősorban a széttagoltság. Három megye, három statisztikai régió, százhetven önkormányzat osztozik a partvonalon. Ha egy területként kezelnék, sokkal könnyebb lenne a fejlesztési pénzeket elosztani. Ott is jelentkezik a tagoltság problémája, hogy nehezen tudok eljutni egyik helyről a másikra. A mostani fejlesztések között lesz új kompjárat, és lehet, hogy lesz gyorshajóflotta is, nagy szükség lenne rá, különösen, ha éjjel-nappal közlekednének.