Hollik István: Ha az ellenzéki pártokon múlna, a magyar családok idén sem léphetnének előre

"A valódi civil szervezeteknek a kormány minden támogatást megad"

MH/MTI – 2017.01.11. 12:51 –

A Fidesz és a KDNP szerint az ellenzéki pártok már többször bizonyítékát adták annak, hogy a magyar családok rájuk nem számíthatnak, és ha rajtuk múlna, idén sem léphetnének előre. 

Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján felidézte, hogy az ellenzéki pártok - az MSZP-től kezdve Gyurcsányon át a Jobbikig - nem szavazták meg a 2017-es adótörvényeknél a kétgyermekesek családi kedvezményének bővítését.

A képviselő a kormánypártok véleményét tolmácsolva kitért arra is: Gyurcsány Ferenc és a szocialisták kormányzásuk idején eltörölték az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét, és csökkentették azt a három- és többgyermekes családoknál. Emellett a fizetéseket dupla ekkora személyi jövedelemadóval sújtották. Hozzátette: a baloldal kezdettől fogva támadja a családi adórendszert, ha rajtuk múlna eltörölnék azt, ami adóemelést és megszorítást eredményezne. 

MSZP: Csak a fideszes elit él jobban Magyarországon
Az MSZP szerint a kormány az elmúlt hat évben csak az "urizáló fideszes elit családjainak" teremtett jólétet.
Bangóné Borbély Ildikó, az ellenzéki párt országgyűlési képviselőjeHollik István szavaira reagálva közleményében azt írta: Magyarország nem erősödik, hanem adósodik, és fuldoklik a kormányzati korrupcióban. Az egyszülős családok csaknem kétharmada él szegénységben, nőtt a dolgozói szegénység, a 7 év alatti gyermekek, több mint 40 százaléka él nélkülözésben, Magyarország pedig a legfrissebb felmérések szerint Európa második legszegényebb országa lett - sorolta.
Bangóné Borbély Ildikó szerint tavaly a szociális és családtámogatásokra az év első 11 hónapjában 4,6 százalékkal kevesebbet költött a Fidesz, mint az előző év azonos időszakában.
A szocialista politikus nettó százezer forintos minimálbért, a munkaadói terhek csökkentését, a régi nyugdíjszámítás visszaállítását, az energiaárak csökkentését, valamint minden alapvető élelmiszer áfájának csökkentését szorgalmazta.

Ezzel szemben a Fidesz és a KDNP célja, hogy több pénz maradjon a családoknál, és ennek legfontosabb, leghatékonyabb eszköze az adócsökkentés. 
Hollik István felidézte azt is, hogy 2010-ben vezették be ismét, egyik első intézkedésként a családi adókedvezmény rendszerét, de ezt akkor sem a Jobbik, sem a szocialisták nem szavazták meg. 

Kitért arra is, hogy a családi adókedvezmény 2011-16 között 1300 milliárdot hagyott a magyar családoknál, s kormány évről évre bővíti a rendszert. Utalt arra, hogy a KDNP kezdeményezésére lépett életbe 2014-ben a kiskeresetűek adócsökkentése, s ezzel a legalacsonyabb jövedelmű 120 ezer családnak gyakorlatilag zsebében marad a bruttó fizetése. Megjegyezte: 2015-19 között megduplázzák a kétgyermekesek adókedvezményét, s ennek részeként januártól havi 30 ezer forint jár két gyermek után, s ez több mint 350 ezer családot érint. 

Kérdésre válaszolva Németh Szilárd fideszes képviselő civil szervezetekre vonatkozó felvetéséről elmondta: Magyarországon közel 56 ezer civil szervezet van, s ők a polgárosodás nagyon fontos értékmérői. A valódi civil szervezeteknek a kormány minden támogatást megad, ennek összege évről-évre bővül a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül - rögzítette.

LMP: Bérfordulat akkor lesz, ha többkulcsos lesz az szja
A Fidesz-frakció szerint az ellenzék már megint adóemelésért kampányol, amikor a többkulcsos adórendszer visszaállítását követeli - reagált a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportja az LMP szerdai sajtótájékoztatójára.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke arról beszélt, bár a miniszterelnök korszakváltást ígért az alacsony bérek politikája után, szerinte ez elmaradt, bérfordulat pedig akkor várható, ha ismét többkulcsossá válik a személyi jövedelemadózás, érdemi béremelés valósul meg a közszférában, munkavállaló- és családbarát munka törvénykönyve lesz az országnak, az érdekképviseleti jogosítványok pedig módot adnak a kollektív béralkuk megkötésére.
A Fidesz-frakció közleményében azt írta: Szél Bernadett a vállalkozások támogatásáról szónokol, miközben az egész LMP-vel együtt nemmel szavazott az adócsökkentésekre, amelyek a hazai vállalkozások számára lehetővé teszik a béremelést. "Az ellenzékkel ellentétben a kormány csökkenti a munkavállalók és a munkaadók adóit és emeli a béreket" - írja a Fidesz. Hozzáteszik: Európa legalacsonyabb társasági adóját és egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját biztosítják. A frakció szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan jelentős minimálbér- és szakmunkás minimálbéremelés, mint ami idén elkezdődött.  
A baloldallal ellentétben a közszférában dolgozókat is megbecsüljük, béremelést hajtunk végre az ápolók, szakorvosok, rendőrök, katonák, pedagógusok, szociális, kulturális, és felsőoktatási dolgozók esetében is - áll a közleményben.

Ugyanakkor vannak olyan civil szervezetek, amelyek bár így regisztrálják magukat, de elsősorban politikai céljaik vannak. Az ilyen "álcivil szervezetek", ha közpénzt nem is kaphatnak, de korrumpálhatók - vélte, hozzátéve: ezért indokolt lehet egy olyan javaslat, hogy a szervezetek vezetői vagyonnyilatkozatot tegyenek, ebben semmilyen jogállamot megcsúfoló, diktatórikus elemet nem lát. A formanyomtatvány várhatóan ugyanolyan lesz, mint a képviselők, államtitkárok esetében. 

A szabályozás minden civil szervezetre vonatkozna - mondta arra a felvetésre, hogy a Civil Összefogás Fórumra is érvényes lenne-e. A CÖF egy civil szervezet, amely hangot ad Magyarországgal összefüggő véleményének, ugyanakkor nem külföldről finanszírozzák - mutatott rá.

A TASZ is elismerte, a kezdeményezés legitim cél lehet - mondta Hollik István. 

Szerinte vannak olyan civil szervezetek, amelyek semmilyen mértékben nem járulnak hozzá Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, politikai célokat szolgálnak, külföldről finanszírozzák őket. Így létüknek nem sok értelmük van, s természetes reakció, hogy szigorúbb szabályozás alá kell vonni őket - közölte.

Példaként hozta Izraelt, ahol olyan szabályozásról folyik vita, hogy annak a szervezetnek, amely bevételének 50 , vagy több százalékát külföldről kapja, ezt nyilvánosságra kellene hoznia. Sőt vezetőiknek minden olyan tárgyalásáról be kellene számolniuk, amikor külföldi választott tisztviselővel tárgyaltak vagy találkoztak. 

A körmendi menekülttáborról szóló hírekre úgy reagált: Magyarország minden hazai és nemzetközi jogszabályt betart, ami a menekülttáborokra vonatkozik.