Bán KárolyIszapbirkózás

A magyar igazságszolgáltatási reform legfontosabb törekvése az, hogy a perek a lehető legrövidebb időn belül befejeződjenek

Bán Károly – 2017.01.11. 01:49 –

„A vörösiszap nem mérgező, persze, fürdeni nem kell benne.” Ezt mondta Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. vezérigazgatója még 2010-ben egy sajtótájékoztatón, amikor már nagyjából tudható volt, hogy a „vörösár” tíz ember halálát okozta, százhuszonhárman pedig súlyos égési sérüléseket szenvedtek. Ráadásul a Torna-patak és a Marcal folyó élővilága kipusztult, háromszáz ház lakhatatlanná vált, az ingó- és ingatlanvagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki, összességében pedig harmincnyolcmilliárd forintos közvetlen kárt okozott a katasztrófa.

Hat év telt azóta, felelős egy sincs. Az első fokon felmentett vádlottaknak – köztük annak a Bakonyi Zoltánnak, aki azt is mondta egy újságíró kérdésére, hogy az érintett településekre jó szívvel beköltözne a gyermekeivel együtt – most újra meg kell jelenniük a másodfokú bíróság előtt, ám ez nem jelenti azt, hogy rövid időn belül jogerős döntés várható. Sőt, maga az ügyészség nem is az elsőfokú ítélet megváltoztatását indítványozta, hanem a hatályon kívül helyezést és új eljárást, mivel szerinte az általa megalapozatlannak tartott ítélet eljárási hibáktól tarkított eljárásban született, s ezt a jogorvoslat már nem tudja kijavítani.

A magyar igazságszolgáltatási reform legfontosabb törekvése az, hogy a perek a lehető legrövidebb időn belül befejeződjenek. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria iránymutatása is azt célozza, hogy a perek másodfokon jogerősen lezáruljanak, hogy hatályon kívül helyezésre és új eljárás kitűzésére a lehető legritkább esetben kerüljön sor. A másodfokú, jogorvoslati bíróságok, amelyek korábban futószalagon „dobták vissza” a megalapozatlannak tartott elsőfokú ítéleteket, ma már csak kivételesen indokolt esetben tehetik ezt meg, az első fok hibáit ugyanis kijavíthatják, megnyithatják újra a bizonyítási eljárást is. E téren egyébként a hazai igazságszolgáltatás hatalmasat lépett előre, a statisztikák szerint már az uniós tagállamok között is az élmezőnybe tartozunk a perek „időszerűségében”, ám a nagy, kiemelt ügyekben nem látszik előrelépés.

Idézhetjük a Hagyó-pert, a héten másodfokra kerülő Hiszékeny-ügyet, a kémpert vagy a most említett vörösiszappert, a vádhatóság szinte valamennyi indítványa azt tartalmazza, hogy az elsőfokú eljárás hibái nem orvosolhatók, új eljárást kérnek. A vörösiszapperben például azért, mert az első fok három szakértőt is kizárt, újbóli meghallgatásuk lényegében azt jelentené, hogy az elsőfokú bíróság feladatát kellene átvennie egy jogorvoslatra hivatott fórumnak – ez pedig éppen a vádlottak jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jogát sértené.

Emiatt aztán az ügyeket lehet elölről kezdeni, a se vége, se hossza eljárások már európai normákba ütköznek, ami büntetőeljárásokban úgyszólván a vádlottak büntetésének korlátlan enyhítését teszi lehetővé. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint ugyanis a bűnösnek is joga van ahhoz, hogy ügyét tisztességes eljárás keretében és ésszerű határidőn belül bírálják el. Ez az, ami nálunk a kiemelt, nagy büntetőügyekben talán még egyszer sem sikerült. Sőt, a 2003-as brókerbotrány kapcsán indult megismételt eljárásban még a másodfok időpontja sincs kitűzve.