Bogár LászlóGlobális aggodalmak

Az Economist globális hetilap az új év alkalmából elgondolkodtató összeállítást készített arról, hogy mitől félünk, vagyis, hogy mi minden miatt aggódik mostanában a világ

Bogár László – 2017.01.10. 01:47 –

A vizsgálatban részt vevő huszonöt ország között voltak a világ meghatározó államai, de néhány kisebb ország, így Magyarország is. Érdemes talán áttekinteni, mi mindenre világít rá ez a felmérés.

A feltett kérdésnek két dimenziója volt, az egyik egy általánosabb összefüggés, miszerint a világ dolgai inkább jó vagy inkább rossz irányba változnak-e, a másik pedig konkrétan arra kereste a választ, hogy a világban kavargó „rossz” milyen megjelenési formája váltja ki az adott ország lakóiból a legnagyobb félelmet. Nos, a megkérdezettek átlagosan hatvan százaléka gondolja úgy, hogy a világ dolgai inkább a rossz irányba változnak, illetve a részt vevő országok felében inkább a rossz, a másik felében pedig inkább a jó irányba mutató tendenciákat vélik uralkodónak.

Talán nem igazán meglepő, hogy ma a leginkább bizakodó a világ legnagyobb népességű országaként világbirodalmi ambíciókkal teli, és az egyik legősibb kultúrára épülő Kína népe. A megkérdezett kínaiak kilencven százaléka gondolja úgy, hogy a világ dolgai jó irányba mennek, és csak tíz százaléka véli úgy, hogy a rossz dominál. Amitől a legjobban félnek, az érdekes módon a közerkölcsök romlása, a szellemi hanyatlás a világban is, de főként a hazájukban, Kínában. A legfőbb félelemforrásként megnevezett erkölcsi lepusztulást a megkérdezett kínaiak negyven százaléka sorolta az első helyre.

Kína első helye nem annyira meglepő, Franciaország utolsó helye annál inkább. A megkérdezett franciák majdnem kilencven százaléka gondolja úgy, hogy a világ rossz irányba megy, és érdekes módon a munkanélküliséget tartják a legnagyobb fenyegetésnek. Az utóbbi évek egyre élesebb, időnként szinte polgárháborús társadalmi feszültségei alapvetően a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódtak, így talán érthető, hogy ötven százalékkal a munkanélküliségtől való félelem végzett az első helyen. A leginkább „közepes” helyzetben egyébként az Egyesült Királyság van, ahol éppen annyian (hatvanszázaléknyian) gondolják úgy, hogy a világ rossz irányba megy, mint a megkérdezettek átlaga. És ha csak „szerény” harminchat százalékos eredménnyel is, de a legtöbben a bevándorlást tartják a legfőbb fenyegetésnek.

Két olyan ország van, ahol éppen fele-fele arányban vannak azok, akik úgy vélik, hogy jó, és akik úgy gondolják, hogy rossz irányba változik a világ, az egyik Kanada, a másik viszont Oroszország. Kanadában a munkanélküliség, Oroszországban viszont a korrupció a legfőbb veszélyforrás negyven, illetve ötven százalékkal az első helyen végezve. Az Egyesült Államokban negyven százalékkal a terrorizmus áll az első helyen mint fő veszély, Németországban különös módon a társadalmi egyenlőtlenség, Olaszországban hatvanöt százalékkal a munkanélküliség. Magyarország szinte hajszálpontosan Olaszországhoz hasonló eredményt mutat, nyolcvan százalék gondolja úgy, hogy a világ rossz irányba megy, és hatvanhárom százalékkal az egészségügy állapota ad a legtöbb okot aggodalomra.

Magyarország Franciaország és Olaszország mellett Brazíliával és Mexikóval alkotja a leginkább pesszimista országok „klubját”, Brazíliában a korrupció ötven százalékkal, Mexikóban pedig az erőszak és a bűnözés hetven százalékkal a legfőbb fenyegetésforrás. Érdekes módon két másik dél-amerikai ország, Argentína és Peru viszont a legoptimistább országok csoportjában szerepel, mindkét országban kicsit többen vannak azok, akik úgy látják, hogy a világ inkább jó irányba halad. Jellemző módon azonban mindkét országban hetven százalék feletti arányban vannak azok, akik az erőszakot és a bűnözést vélik a legfőbb fenyegetésnek országuk lakói számára.

Ha a részt vevő huszonöt ország által első helyre sorolt veszélyforrásokat nézzük, akkor elsöprő erejű a munkanélküliségtől való félelem, ez összesen hét országban szerepel az első helyen, bár míg Belgiumban csak a válaszadók harmincnyolc százaléka sorolja az első helyre, ugyanez az adat Spanyolországban hetvenegy százalék. Ez utóbbi nem annyira meglepő, hisz Spanyolország az európai integrációba való belépése óta mindig a legrosszabb munkanélküliségi adattal rendelkezett. A munkanélküliséget első helyre soroló országok tehát Spanyolország, Olaszország, Szaúd-Arábia, Ausztrália, Kanada és Dél-Korea.

A második helyen a terrorizmustól való félelem áll. Ettől fél a legjobban Izrael, az Amerikai Egyesült Államok, Törökország és India. Az első helyre kerülés arányszámai negyvenöt és hetvenöt százalék között ingadoznak. Harmadik helyen „holtversenyben” az erőszaktól, bűnözéstől való rettegés, illetve a korrupciótól való félelem áll. Az előbbitől főként Argentína, Peru és Mexikó fél, míg a korrupciótól Brazília, Oroszország és Dél-Afrika. Németország és Japán főként az elszegényedéstől és az egyenlőtlenségtől tart, míg Lengyelország és Magyarország az egészségügy, illetve az egészség „ügyének” gondjai-tól tart a legjobban.

Ha megpróbáljuk összefoglalni a felmérés eredményeinek lényegét, a világ egésze, bár jelentősen eltérő mértékben, inkább rosszra számít, és főként a nyílt anyagi és fizikai létbizonytalanságtól tart (munkanélküliség, terror, erőszak). Az anyagi, fizikai kiszolgáltatottság rejtettebb formái (korrupció, egyenlőtlenség, egészségügy), illetve a szimbolikus tér két veszélyforrása (erkölcsi hanyatlás, bevándorlás) csak áttételesen jelennek meg.

Pedig a sokféle „rossz” fő oka a szellemi hanyatlásban keresendő. És amíg ezzel nem nézünk szembe, aligha lesz kiút e félelemcsapdából.