Átírhatják az egyházügyi szabályozást

Az ellenzéken múlik, hogy sikerül-e végre módosítani a kifogásolt törvényt

Kacsoh Dániel – 2016.12.20. 02:43 –

Nem kíván módosítani az egyházügyi törvény korrekcióján a kormány, de kész a szakmai egyeztetésre az ellenzékkel.
Továbbra is várja a kormány, hogy az ellenzék támogassa az egyházügyi törvény új változatát, ám azon már nem módosítanak – értesült lapunk kormányzati forrásból. Ismeretes, az Alkotmánybíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának kifogásai nyomán még tavaly ősszel született meg a jogszabály – kvázi – korrekciója. A javaslatot az Igazságügyi Minisztérium, majd a Fidesz valamennyi parlamenti frakcióval egyeztette, több finomítást is elfogadott, a 2015. december végi szavazáson mégsem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást az indítvány. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere minapi bizottsági meghallgatásán utalt arra, készek szakmai vitát folytatni a javaslatról, s kérik az ellenzéket annak támogatására. Utalt arra, hogy 2013-ban módosították a Szentszékkel kötött megállapodást, és jelezte, szeretnék módosítani a Magyarországi Református Egyházzal kötött megállapodást is.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) petíciót is indított az új törvény érdekében. A jogszabály „kálváriája” amúgy a 2010-es kormányváltás óta tart, addig – két évtizeden át – egy európai szinten is kirívó törvény volt hatályban, melynek révén több száz egyházat jegyeztek be az illetékes bíróságok, biztosítva számukra az ezzel járó valamennyi kedvezményt. Így számos úgynevezett bizniszegyház fordulhatott évente például szja-egyszázalékokért az adózókhoz. Ennek vetett véget a 2011-ben elfogadott új szabályozás, amely azonban nem állta ki az alkotmányosság próbáját, leginkább azért, mert az Országgyűléshez utalta a felekezetek elismerését.

Ami az aktuális kormányzati álláspontot illeti, úgy vélekednek, mivel az általuk kidolgozott, az egyházakkal is egyeztetett javaslat valamennyi alkotmányossági és strasbourgi kifogást „kijavít”, elutasításával éppen az ezeket szorgalmazó ellenzéki pártok akadályozzák a helyzet tisztázását. Vagy­is a Fidesz továbbra is ragaszkodik az indítványhoz.

Megkeresésünkre korábban Szán­thó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója kifejtette, a vallásszabadságot és az egyházak állami szabályozását élesen el kell választani egymástól. Magyarországon mindenki szabadon gyakorolhatja hitét, a különböző bíróságok sem ezt, hanem az egyházakra vonatkozó előírásokat kritizálták – mutatott rá. A szakértő szerint a tavalyi előterjesztés éppen az utóbbira reagálva próbált egyensúlyt találni a szélsőséges emberi jogi fundamentalizmuson alapuló strasbourgi verdikt és a bizniszegyházak korlátozásának legitim állami célja között. „A javaslat széles körben tette volna lehetővé a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek alapítását, ugyanakkor jogosan differenciált is az egyes egyházi státusok között társadalmi súlyukra tekintettel – mely célt a bíróságok sem kifogásolták korábban. Az alkotmányossági aggályokat a javaslathoz benyújtott módosító orvosolta volna, mégsem fogadta el az ellenzék” – fogalmazott Szánthó.