Választási mesterhármas a jobboldalon

Önkormányzat 2014. Novemberben lesz csak meg a voksolás végleges jogi eredménye – tizenkilenc budapesti kerületben Fidesz–KDNP-s lesz a legtöbb helyi képviselő

MH-összeállítás – 2014.10.14. 16:33 –

A jogorvoslati lehetőségek miatt csak november 10. körül várható a vasárnapi önkormányzati választás végleges jogi eredménye – tudatta tegnap Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke. A Fidesz–KDNP az idei harmadik szavazást is fölényesen megnyerte, a mostani voksoláson 44,29 százalékos volt a részvétel, néhány településen szavazategyenlőség miatt újabb szavazásra lehet szükség. Kiderült az is, a Fővárosi Közgyűlésben az úgynevezett kettős többséget is megszerezték a kormánypártok, így Tarlós István főpolgármester teljes nyugalommal vághat neki következő, immár ötéves ciklusának.

tarlos-unnepelTarlós István, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok 49,06 százalékával lett újra főpolgármester. „Tovább tudunk menni azon az úton, amelyet elkezdtünk” (Fotó: Csudai Sándor)
Rendben lezajlott a 2014. évi önkormányzati és nemzetiségi választás – erősítette meg tegnap budapesti sajtótájékoztatóján Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. Beszámolója szerint az önkormányzati választáson 44,29 százalékos volt a részvétel, és a települések 77 százalékában, azaz 2448 településen független polgármestert választottak. Érdekesség, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei Gyalókán a 62 választópolgárból 61 volt szavazni, Tornabarakony választásra jogosult 60 lakosa közül 59 szavazott, Bödeházán pedig 41-ből 40. Kisasszonyfán a 221 választópolgárból 197-en voksoltak, Tiszaburán pedig 920-ból 841-en – tudatta.

A települési nemzetiségi önkormányzati választáson a jogosultak 65,14 százaléka vett részt, de Halászteleken a roma, Mezőhegyesen a román, Egerben pedig a ruszin nemzetiségi választás eredménytelen volt. Pálffy Ilona közölte azt is, szavazategyenlőség miatt egyelőre nincs megválasztott polgármester a Baranya megyei Tengeriben, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fancsalban és Mezőnyárádon, a Nógrád megyei Alsótoldon, a Somogy megyei Mikén és Szorosadon, valamint a Zala megyei Lispeszentadorjánban. Szintén szavazategyenlőség miatt eredménytelen volt a választás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúr, a Pest megyei Pilis, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári és Veszprém egy-egy választókerületében. Ezeken a településeken feltehetően jogorvoslattal próbálják tisztázni, ki is lett a polgármester, illetve a képviselő. Ha a jogorvoslatok lezárulta után is egyenlő lesz az állás, időközi választást kell tartani.

A Baranya megyei Kisbudméron, a Vas megyei Bozzaiban és Mesterházán azonban nem sikerült elegendő számú jelöltet választani, ezért időközi egyéni listás választást kell kiírni. Tegnap délig a Pest megyei Diósdon és a Bács-Kiskun megyei Nemesnádudvaron jogorvoslattal támadták meg a polgármester-választás eredményét, utóbbinál az egyéni listás és a nemzetiségi választással szemben is jogorvoslattal éltek. Pálffy Ilona hangsúlyozta, ha mindenki kihasználja a jogorvoslati határidőket, akkor a végleges jogi eredmény november 10. körül várható. Ott, ahol nem indítanak jogorvoslati eljárást, hamarabb meglesznek a végleges eredmények, és megalakulhatnak a képviselő-testületek.


Urnazárás után. Elégedettség és torzsalkodás

Orbán Viktor miniszterelnök:
A Fidesz-KDNP önkormányzati választási sikerével megvan a harmadik győzelmünk, Budapesten pedig több mint kétharmadunk van. Magyarország győzött, győzött az összefogás, az együttműködés és az egység, és alulmaradt a békétlenség, a széthúzás, a cinizmus és a reménytelenség. Az elmúlt négy évben visszaadtuk a reményt Magyarországnak, az elkövetkező négy évben pedig naggyá fogjuk tenni az országot.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere: Tovább tudunk menni azon az úton, amelyet elkezdtünk, minden akadály ellenére. Számítunk a kormányra is, és a kormány is számíthat rám és ránk. Együttműködünk, együtt dolgozunk, egy irányba nézünk, egy irányba dolgozunk. Ez eddig is így volt, bár sokan igyekeztek más benyomást kelteni. Erre a budapestiek többsége nem volt vevő, inkább nekünk hittek, hiszen látták az eredményeket.

Tóbiás József, az MSZP elnöke: A mai estével lezárult az alkuk korszaka. Az MSZP vezetése döntött, nem kívánunk a jövőben részt venni az elitek játékában, nem kötünk több rossz alkut, kifelé nyitunk az emberek, a nép felé. Nem fogadjuk el az orbáni hatalmi nemzeti együttműködés rendszerét, sem azt a Gyurcsány Ferenc által képviselt vezérelvű politikát, amely bezárta a baloldalt az elmúlt négy évben.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke: Ha az az áldatlan vita, ami megmérgezte az utolsó két hetet, nem tört volna ki, és az egész baloldal támogatni tudta volna Bokros Lajost, akkor szorosabb eredményt lehetett volna elérni. Azok hibáztak, akik nem mertek felsorakozni egy igaz demokrata, tisztességes ember mögött, ezzel elvettek tőle pár szavazatot, és minden bizonnyal emiatt lett Budapesten alacsonyabb a részvétel.

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője: Az Együtt–PM szövetségnek és Szigetvári Viktornak, a szövetség társelnökének el kell gondolkoznia azon, hogy megbukott a fővárosi választási stratégiájuk. Három-négy hónappal ezelőtt tizenhárom-tizennégy kerületben számítottam ellenzéki győzelemre, ezt mutatták az április 6-i eredmények, az látszott ugyanis, hogy a baloldal Budapesten többségben van. Részleges a siker, mégiscsak szembe kell nézni a kudarccal is, hogy nem sikerült a Fidesz előrenyomulását Budapesten megállítanunk.

Szigetvári Viktor, az Együtt–PM ügyvezető társelnöke: Folytatni kell az ellenzék megújítását. Az Együtt–PM szövetségnek kizárólag együtt van jövője, úgy, hogy mindenkinek a saját identitását megtalálva kell tovább építkeznie. Ebben számítok a Szolidaritás Mozgalomra is. Most már nem az együttműködés választásjogi dolgaival kell foglalkozni, hanem a Fidesz által magára hagyott, elbizonytalanodott és csüggedt emberek számára kell jobb alternatívát nyújtani, hiszen az ellenzéki oldal már többször vereséget szenvedett.

Bokros Lajos, a baloldali „összefogás” főpolgármester-jelöltje: Hiába örülünk a 36 százaléknak mint győzelemnek – a diktatúrában ugyanis ez győzelem –, látni kell azt, hogy nagyon sokat kell még dolgozni azért, hogy Magyarország 2018-ban lerúghassa magáról a polipot. Szívesen gratulálnék Tarlós Istvánnak, hiszen ezt kívánná a demokrácia politikai kultúrája, de nem tehetem, mert az önkormányzati választás ugyan szabad volt, de nem volt tiszta.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP fővárosi elnöke: A 2010-es eredményeket megugrottuk, jobban szerepeltünk, az MSZP-sek nemcsak megőrizték a helyüket, de még javítani is tudtak rajta.
Schiffer András, az LMP társelnöke: Az LMP annyi képviselői helyhez jutott az országban, hogy képes lesz megsokszorozni erejét. A mi küldetésünk az, hogy 2018-ban az ellenzék vezető erejévé válva képesek legyünk kihívást intézni Orbán Viktor miniszterelnök rendszerével szemben.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke: Jelentős, áttörés erejű sikert értünk el, növeltük képviselőink számát, s már nem északkelet-magyarországi pártként tartanak bennünket számon, az ország minden pontján ott vagyunk. A tizenkilenc megyei közgyűlésből tizenhét helyen a második helyet szereztük meg, és többszörösére nőtt polgármestereink száma. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a korábbi jobbikos polgármesterek megismételték eredményüket. Vagyis érdemes rájuk bízni a közösség sorsát.


Főváros. Tizenhét kormánypárti polgármester
5ograf
I. kerület: Nagy Gábor Tamás (Fidesz–KDNP) 55,1 százalék; Kakuk György (DK) 10,28; Váradiné Naszályi Márta (Együtt–PM) 9,82 ;
II.: Láng Zsolt (Fidesz–KDNP) 52,20; Horváth Csaba (MSZP) 23,50; Hajdu Nóra (Együtt–PM) 8,57;
III.: Bús Balázs (Fidesz–KDNP) 53,28; Béres András (Együtt–PM) 28,01; Zsiga-Kárpát Dániel
(Jobbik) 8,40;
IV.: Wintermantel Zsolt (Fidesz–KDNP) 52,49; Trippon Norbert (MSZP) 35,78; Pajor Tibor (Jobbik) 5,39.
V.: Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz–KDNP) 54,53; Juhász Péter (Együtt–PM) 30,26; Csonka Krisztián (LMP) 6,61;
VI.: Hassay Zsófia (Fidesz–KDNP) 49,34; Kiss Róbert (Együtt–PM) 32,79; Heltai László (LMP) 9,64;
VII.: Vattamány Zsolt (Fidesz–KDNP) 44,18; Farkas Ferenc (DK) 32,11; Moldován László (LMP) 10,30;
VIII.: Kocsis Máté (Fidesz–KDNP) 57,17; Komássy Ákos (MSZP) 13,87; Erőss Gábor (Együtt–PM) 7,80;
IX.: Bácskai János (Fidesz–KDNP) 44,45; Gegesy Ferenc (Együtt–PM) 43,14; Szilágyi Zsolt (Jobbik) 6,44;
X.: Kovács Róbert (Fidesz–KDNP) 49,47; Élő Norbert (DK) 32,90; Tokody Marcell (Jobbik) 7,58;
XI.: Hoffmann Tamás (Fidesz–KDNP) 46,65; Molnár Gyula (MSZP) 41,41; Gajárszki Áron (LMP) 6,07;
XII.: Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) 57,26; Komáromi Zoltán (Együtt–PM) 11,13; Tüttő Kata (MSZP) 8,79;
XIII.: Tóth József (MSZP) 69,86; Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) 22,59; Benke László (Jobbik) 4,35;
XIV.: Karácsony Gergely (Együtt–PM) 42,53; Rozgonyi Zoltán (Fidesz–KDNP) 39,69; Várnai László (Civilzugló) 8,11;
XV.: Hajdu László (DK) 43,89; Pintér Gábor (Fidesz–KDNP) 41,02; Monostori Zsolt (Jobbik) 8,97;
XVI.: Kovács Péter (Fidesz–KDNP) 60,46; Abonyi János (MSZP) 9,70; Sebők László (DK) 8,83;
XVII.: Riz Levente (Fidesz–KDNP) 64,80; Gy. Németh Erzsébet (DK) 19,69; Nótin Tamás (Jobbik) 6,22;
XVIII.: Ughy Attila (Fidesz–KDNP) 43,35; Szaniszló Sándor (MSZP) 35,20; Makai Tibor (Jobbik) 9,85;
XIX.: Gajda Péter (MSZP) 60,55; Dódity Gabriella (Fidesz–KDNP) 31,53; Lázár Tamás (Jobbik) 5,45;
XX.: Szabados Ákos (DK–Együtt–MSZP–PM) 53,63; Juhász Lajosné (Fidesz–KDNP) 34,67; Gémesi Emese (Jobbik) 8,61;
XXI.: Borbély Lénárd (Fidesz–KDNP) 47,14; Horváth Gyula (DK) 35,60; Pákozdi József (Jobbik) 10,10;
XXII.: Karsay Ferenc (Fidesz–KDNP) 48,25; Gréczy Zsolt (DK) 15,28; Staudt Máté (Jobbik) 11,75;
XXIII.: Geiger Ferenc (Civil Szervezetek) 37,28; Orbán Gyöngyi (Fidesz–KDNP) 26,42; Kolosi Ferenc (IVE) 20,68


Megyei jogú városok. Csak három ellenzéki nyertes

Pécs: Páva Zsolt (Fidesz–KDNP) 39,28 százalék; Cserfainé Kovács Ágnes Ilona  (Forum–MSZP–Együtt–PM) 28,02; Gyimesi Gábor (Jobbik) 12,27;
Kecskemét: Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz–KDNP) 59,31; Hugyecz Zoltán (Független) 22,55; Süli Csontos Ottó László (Jobbik) 9.84 ;
Békéscsaba: Szarvas Péter (Független) 41,93; Hanó Miklós (Fidesz–KDNP) 34,56; Velkey Gábor (Együtt–MSZP–DK–MLP–PM) 20,05 ;
Miskolc: Kriza Ákos (Fidesz–KDNP) 42,37; Pásztor Albert (MSZP–DK–Miskolc Lokálpatr.) 33,26; Jakab Péter (Jobbik) 20,53 ;
Hódmezővásárhely: Almási István (Fidesz–KDNP) 61,03; Molnár László Vilmosné (Jobbik) 17,11; Kis Andrea (MSZP–DK–Együtt) 14,99;
Szeged: Botka László (MSZP–DK–Együtt–PM–Szegedért) 58,21; Kothencz János (Fidesz–KDNP–L.É.T. EGYESÜLET) 36,88; Tóth Péter (Jobbik) 3,27 ;
Dunaújváros: Cserna Gábor (Fidesz–KDNP) 45,34; Pintér Attila (MSZP–DK–Együtt) 33,25; Pintér Tamás (Jobbik) 15,98 ;
Székesfehérvár: Cser-Palkovics András (Fidesz) 64,5; Márton Roland (MSZP–Együtt) 22,71; Horváth-Tancsa Ágnes Izabell (Jobbik) 6,44 ;
Győr: Borkai Zsolt (Fidesz–KDNP) 61,02; Szabó Sándor Józsefné (MSZP–Együtt) 13,63; Takács Krisztián (Jobbik) 10,77;
Sopron: Fodor Tamás (Fidesz–KDNP) 45,99; Walter Dezső (Független) 42,92; Gőbl Gábor (Jobbik) 9,71 ;
Debrecen: Papp László (Fidesz–KDNP) 56,41; Kőszeghy Csanád (Jobbik) 15,46; Varga Zoltán (DK) 13,03 ;
Eger: Habis László (Fidesz–KDNP) 38,3; Mirkóczki Ádám (Jobbik) 26; Szalóczi Géza (DK–Együtt–MSZP) 19,07;
Szolnok: Szalay Ferenc (Fidesz–KDNP) 53,03; Radócz Zoltán (MSZP–DK–Szolidaritás–Együtt) 27,31; Kiss Gabriella (Jobbik) 14,36;
Tatabánya: Schmidt Csaba (Fidesz–KDNP) 54,63; Fekete Miklós (MSZP–DK–PM–Együtt) 32,75; Boda Bánk (Jobbik) 8,89;
Salgótarján: Dóra Ottó (MSZP–DK–Együtt–TVE–ST) 42,88; Székyné Dr. Sztrémi Melinda Anna (Fidesz–KDNP) 42,48; Hulitka István (Jobbik) 12,13 ;
Érd: T. Mészáros András (Fidesz–KDNP) 46,66; Farkas Zsuzsanna (Független) 33,08; Pulai Edina (Jobbik) 11,5;
Kaposvár: Szita Károly (Fidesz–KDNP) 65,57; Kováts Imre (DK–Együtt–MSZP) 20,54; Kiss Tamás (Jobbik) 9,85 ;
Nyíregyháza: Kovács Ferenc (Fidesz–KDNP) 47,35; Nagy László (MSZP–DK–Együtt–PM–F. E.–Összefogás) 30,3; Vass Zoltán (Jobbik) 10,53;
Szekszárd: Ács Rezső (Fidesz–KDNP) 46,94; Hadházy Ákos (LMP) 40,62; Fenyvesi Csaba (Jobbik) 7,96 ;
Szombathely: Puskás Tivadar (Fidesz–KDNP) 43,83; Ipkovich György (Éljen Szombathely–MSZP–DK–Együtt) 41,88; Balassa Péter (Jobbik) 6,95 ;
Veszprém: Porga Gyula (Fidesz–KDNP) 53,89; Katanics Sándor (MSZP–DK–Együtt–PM–MLP–Lokálpatrióták VP) 31,78; Forgóné Kelemen Judit (Jobbik) 7,31 ;
Nagykanizsa: Dénes Sándor (Fidesz–KDNP) 50,12; Gábris Jácint (Jobbik) 13,42; Bodó László (Együtt–DK) 11,27;
Zalaegerszeg: Balaicz Zoltán (Fidesz–KDNP) 63,57; Pete Róbert (Jobbik) 11,13; Kiss Ferenc (MSZP) 10,56


Kettős többség a fővárosi közgyűlésben

Az önkormányzati választás lezárultával hamarosan feláll az új összetételű Fővárosi Közgyűlés, ahol a korábbiakhoz képest változik az egyes előterjesztések megszavazásának menete. A testület a főpolgármesterből és a huszonhárom kerületi polgármesterből áll majd, a maradék kilenc mandátumot pedig a vesztes polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztják szét a listák között. Ismeretes, a fővárosi kerületek eltérő lakosságszáma miatt, a választójog egyenlőségének sérelmét elkerülendő vezette be a törvényhozó azt a döntéshozatali szabályt, amely szerint a Fővárosi Közgyűlésben csak akkor kapja meg egy javaslat a szavazatok többségét, ha az egyszerű többség - azaz harminchárom tagú testületben tizenhét képviselő – mellett a főváros teljes lakosságszámának több mint a felét kitevő népességű kerületek polgármesterei is megszavazzák azt. Tehát, mivel Budapest lakossága az idén január elsején 1 744 665 fő volt, a kettős többséghez szükséges lakosságszám összesen 872 333. A közgyűlésbe bejutott Fidesz–KDNP-s polgármesterek által vezetett kerületekben 1 272 162 ember él, vagyis – ha a kormánypárti polgármesterek egységesen szavaznak – minden esetben megvan a kettős többségük.