„Az EU-tagállamok nemzeti hatásköreit vissza kell állítani”

Mischael Modrikamen: Igazuk van a visegrádiaknak

Őry Mariann – 2016.11.14. 01:32 –

A magyarhoz hasonló bevándorláspolitikát vár az uniótól, és ellenzi a visegrádiak megbüntetését a vallon Néppárt (Parti Populaire), amelynek egyik alapítója, Mischael Modrikamen lapunknak arról is beszélt, hogy miért „lázadt fel” tulajdonképpen a régió baloldali vezetése a Kanadával megkötött szabadkereskedelmi egyezmény ellen.

Mischael Modrikamen 20161114Mischael Modrikamen (Forrás: Modrikamen.com)

– Mi volt a célja a brit UKIP-et és a Svéd Demokratákat is soraiban tudó Szövetség a Közvetlen Demokráciáért Európában (ADDE) pártcsalád múlt heti stockholmi találkozójának?

– Egyrészt meghatároztuk az alapelveinket egyebek mellett a nemzetállamok szuverenitásával, a határvédelemmel, az iszlám elleni harccal és az adócsökkentéssel kapcsolatban. Állást foglaltunk a politikai korrektséggel szembeni harc, a szólásszabadság mellett, és ennek jegyében átadtuk az Európai Szabadság Díjat Václav Klaus egykori cseh államfőnek, aki ennek a küzdelemnek az egyik atyja.

– Az Európai Unió tiszteletben tartja ma a nemzeti szuverenitást, vagy éppen az ellenkezője felé halad?

– Jelenlegi állapotában az unió teljes válságban van, ehhez nem férhet kétség. Alacsony az emberek uniós intézményekbe vetett bizalma. Ha uniós szinten helyesen kezelnék a migrációs válságot, azzal sokkal jobb helyzetbe hoznák magukat. De képtelenek megoldani ezt a súlyos problémát, továbbra is tömegek áramlanak Európába. Két hozzáállás van ma, az egyik azt mondja, hogy több Európára van szükség a problémák megoldásához. A másik vélemény képviselői pedig azt mondják, hogy nem bízunk bennetek, vissza akarjuk venni a nemzeti hatásköreinket. A mi pártcsaládunk az utóbbit vallja, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy brüsszeli bürokraták írják felül a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányok véleményét.

– Mennyire hatékonyak a legújabb francia menekültügyi intézkedések, és hogyan érintik Belgiumot?

– A calais-i tábor bezárása csökkenti a feszültséget egy ponton, de áthelyezi máshova, a migránsok új helyeken fognak próbálkozni, növekedett a nyomás a belga–francia határon is. Amíg nem kezelik a helyzetet, azaz nem védik meg a külső határt és alakítanak ki hotspotokat Európán kívül, addig a migránsok beáramlása folytatódni fog.

– Ezen az állásponton vannak a visegrádi országok is, azonban az olasz kormányfő is felvetette, hogy ha nem veszünk részt a szolidaritásban – amely értelmezésük szerint csak a kvóta elfogadását jelentheti –, akkor csökkenteni kell a térség országainak uniós forrásait.

– Ezt teljességgel elutasítjuk, elsősorban azért, mert önöknek, vagyis a visegrádiaknak van igazuk. Nagyon helyesen teszik, hogy elutasítják a kvótát. Az elosztani kívánt emberek többségének eleve itt sem kellene lennie, hiszen többnyire gazdasági bevándorlók. Semmi szükségünk nincs rájuk, több uniós országban így is borzasztóan magas a munkanélküliség. A valódi menekülteknek viszont segítenünk kell, de minél közelebb a hazájukhoz, szerintünk nem helyes tömegesen Európába engedni őket, hiszen akár menekültek, akár nem, nagyon különböznek az értékeink. Ráadásul ha alacsony arányban is, de terroristák is beszivárognak velük. Mindez együtt akkora problémát jelent, amekkorával nem bírunk már el.

– Az elmúlt hetekben minden szempár Vallóniára szegeződött, hiszen a parlament nem szavazta meg a Kanadával megkötött szabadkereskedelmi megállapodást, a CETA-t, majd végül mégis beadta a derekát. Mi történt a háttérben?

– A CETA mellett és ellen is sok érv szól, veszélyt jelenthet például a tagállamok nemzeti szuverenitására. Másrészt viszont Kanada igazán nem a legrosszabb része a világnak, amellyel kereskedhetnénk, hasonlóak az értékeink. A CETA elutasítása után a sajtóban egyenesen szabadságharcos hősként szerepelt Paul Magnette vallon miniszterelnök, de az egész történet inkább egy belpolitikai PR-akció volt. Magnette nevet akart magának szerezni, és átvenni a vallon baloldal valódi vezetőjének szerepét Elio Di Rupo volt belga kormányfőtől. Másrészt pedig erősödnek a szociáldemokrata párttól balra álló erők, szóval meg akarták mutatni a szavazóiknak, hogy látják, mi is olyan balosak vagyunk, mint ti. Ez egészen sikeres is volt, de azért beszédes, hogy lényegében módosítás nélkül fogadták el azt, amit korábban még elutasítottak. Ebből is látszik, hogy igazából nem a CETA volt a lényeg, hanem hogy egy darabig címlapsztori legyen a vallon kormány.