Szabó Palócz AttilaA szlovén kapcsolat

A barátainkat megválogathatjuk, de a rokonainkat nem – olyan közhely ez, amelynek már jószerivel a forrását is nehéz felkutatni, honnan ered, ki szabadította rá elsőként a világra.

Szabó Palócz Attila – 2016.11.12. 03:06 –

S most mégis, nagyon úgy tűnik, hogy igenis vannak, ha csak a felső tízezer kivételezett köreiben is, de vannak, akik megválogathatják a rokonságukat.

A napokban mindenféle elemzéseket, véleményeket, latolgatásokat olvashattunk az amerikai elnökválasztásról, illetve Donald Trump üzletember sikeréről. A megválasztott amerikai elnök személyében pedig végre egy olyan vezető kerülhet a Fehér Házba, vagyis az Egyesült Államok élére, aki talán kiigazodik a térképen is, aki ismeri és tudja, hogy mi az a Kelet-Közép-Európa. Vagyis olyan elnöke lesz januártól az egyetlen nagyhatalomnak, aki nem téveszti össze Bukarestet Budapesttel – és fordítva. Még talán akkor sem, ha Belgiumot szép kisvárosnak tudja.

Legalábbis ebben reménykedhetünk a szlovéniai Sevnica város lakói-val és polgármesterével együtt, akik nagy bulit csaptak szerdán a településen. A nagyjából négy és fél ezres lélekszámú városkában született ugyanis a megválasztott amerikai elnök felesége, Melania Trump, vagyis lánykori, sokkal szlovénosabban hangzó nevén Melanija Knavs. Nagy, felszabadult buli volt hát a héten Sevnicában, a településen, amely az Egyesült Államok következő first ladyjét adja.

A város kicsit távol esik ugyan a főbb útvonalaktól, de most majd több ember látogat el hozzánk – így örvendezett Srecko Ocvirk polgármester a szlovén közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában. Sevnica hatvan kilométerre fekszik a fővárostól, Ljubljanától, keleti irányban. Ott helyben sokan hisznek abban, hogyha a város szülötte lesz az amerikai first lady, fellendíti majd a helyi gazdaságot és a turizmust is. „Melanija a fiatal lányok példaképe, mert megmutatta, hogy mit lehet elérni” – fogalmazott a polgármester.

Amikor kiderült, hogy Donald Trump megnyerte a választást, a kávézóban, ahol a helyiek összegyűltek, hogy megosszák egymással az eredményvárás izgalmait, a sevnicaiak örömujjongásban törtek ki. A kávézóra kitűzték az amerikai zászlót, a sajtó pedig máris felkutatott mindenkit, aki valaha is bármilyen kapcsolatba került Melanijával. Megszólaltak a volt osztálytársai, előkerültek – vélhetően – sosem látott rokonok, megszaporodtak a barátok, sőt, néhány expasi is jelentkezett. Valószínűleg elsősorban olyanok, akik sohasem udvaroltak neki… De ha a bulvárvilág egyszer belendül, onnantól fogva nincs megállás.

Kevesen emlékeznek már rá – talán azért is, mert az égvilágon nem volt semmi jelentősége –, de amikor a régi Jugoszláviában bevezették a többpártrendszert, röviddel a kilencvenes évek vérgőzös őrületté fajuló délszláv polgárháborúinak kitörése előtt alakult egy párt, amelynek programjában csak egy célkitűzés szerepelt, hogy az akkor még egységes Jugoszlávia ötvenegyedik szövetségi államként csatlakozzon az Egyesült Államokhoz. Nos, ahogy a csatlakoztatni kívánt ország, úgy a párt sem létezett aztán már túl sokáig. De most, hogy így a sevnicaiak örömünnepéről olvasok, jut eszembe: ennek a pártnak a székházában is hasonlóan felszabadult bulit csaphattak volna annak örömére, hogy január 20-tól a volt Jugoszlávia adja az Egyesült Államok first ladyjét.

A legfontosabb kérdés azonban mégis az, lesz-e bármilyen – akár elvi-erkölcsi, akár gyakorlati, mondhatni tárgyiasult – haszna abból Szlovéniának, hogy az Egyesült Államok first ladyje szlovén? Élvez-e majd bármiféle kis/közepes/nagy előnyöket a szlovén diplomácia a Fehér Házzal való kapcsolatok építgetésében? Kap-e esetleg bármilyen előjogokat? Lesz-e ez a kapcsolat bármennyire is családias?

Kicsit árnyalja talán a képet, hogy Donald Trump egyszer már járt Szlovéniában, sőt, Sevnicában is, azonban üzletemberként zárt ajtókra talált. Mondjuk, jó, tegyük hozzá, hogy a Knavs család kedvesen és előzékenyen fogadta. Miután 2005-ben feleségül vette Melaniját, meglátogatták a nő szüleit, de az akkori szlovén miniszterelnökkel, Janez Drnovsekkel hiába kerestek kapcsolatot, nem volt hajlandó fogadni a New York-i milliárdost.

Donald Trump győzelmi beszéde alatt, amikor a megválasztott elnök az egész családjának megköszönte a támogatást, a színpadon ott álltak mögötte Melania szülei is. Túl nagy sértődést tehát vélhetően mégsem okozott a bárdolatlan Drnovsek. De hát akárhogy legyen is majd januártól, akármilyen haszna származzék vagy ne származzék Szlovéniának abból, amit ma-holnap Melania Trump képvisel, annyi mindenképp bizonyos, hogy az Egyesült Államoknak végre olyan elnöke lesz, aki nem téveszti össze Bukarestet Budapesttel, hiszen korábbi felesége, Ivana Trump pedig, akit 1977-ben vett el, és 1990-ig tartott ki mellette – miközben a nő három gyermeket szült neki –, cseh felmenőkkel büszkélkedhet. Innen származik hát ő is, a régiónkból. Így a megválasztott amerikai elnök legalább tudja, hogy mi az a Kelet-Közép-Európa.

Akárhogy is alakuljanak a szlovén–amerikai kapcsolatok a Trump-adminisztráció idején, nekünk önmagában már ez is előnyt jelenthet.